154894. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzofurán-származékok előállítására
9 154894 10 etil)-5,6-di'metil4benzofurán, narancsszínű szirupszerű massza. 2. példa: 5 6,4 g (0,034 mól) .2-epoxietil-5,6-dimetil-benzofurán és 4,02 g (0,068 mól) izopropilamin 25 ml benzolban készült oldatát 10 csepp bórtrifluoridéteráttal kezeljük, majd a reakcióelegyet 210 C°-on 136 órán át állni hagyjuk. A fehér 10 szilárd anyag formájában kiváló 2j(2.-izopropilamino-l-hidroxietil)-5,6-dimetil-benzo!f uránt leszűrjük és sósavas kezeléssel hidrokloriddá alakítjuk. Metanol-éter elegyből történő kristályosítás után 2,5 g 2H(2-izoprapilamiino-l-hidroxi- 15 etil)-5,6-dimetil-benzof urán-hidrokloridot kapunk színtelen, 175—177 C° olvadáspontú prizmák alakjában. Az anyalúg bepárlásakor szirupszerű, az izomer 2-:(l-izopropilaimino-2-hidroxietil)^5,i6-dime- 20 til-benzofuránból álló masszát kapunk, melyből 3,0 g nyers hidroklorid s e melléktermék többszöri átkristályosítása után 0,8 g'tiszta 2-(l-izopropilamino-í24hidroxietil)^5,S^dimetil-ibenzofurán4hidroklorid nyerhető. Op.: 216—219 C°. 25 A kiindulási anyagként felhasznált 2-epoxietil-^5,6-dimetíl-benzofurán a következőiképpen állítható elő: 18,5 g 2j (2Hklór-l-hidroxietil)-5,6-di<metil-foen- 30 zofurán (az 1. példában ismertetett módon készítve) és 50 ml benzol oldatát hűtés közben, fél óra alatt keverés mellett 14 g poralakú káliuimlhidroxid és 25 ml benzol szuszpenziójához adjuk. A reakcióelegyet 2,5 órán át 0—10 C°-on 35 keverjük, 25 ml benzollal hígítjuk és kovaföldön szűrjük. A szűrletet vízzel semlegesre mossuk és vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk. A szárított oldatot szűrjük, bepároljuk, a maradékot ledesztilláljuk. A termék 6,4 g 40 2-epoxietil-5,6^dimetil-benzofurán, sárga, szirupszerű massza, f. p.: 120 C°/0,25 Hgmm. 3. példa: 45 Az 1. vagy 2. példa szerint előállított 2-(2--izoprapilamino-l-hidroxietil)i5,6-diimetil-l benzofurán-hidrokloridból 1,42 g-ot (0,005 mól) 20 ml metanolban, 20 C°-on, normál nyomáson 0,5 g 5%-os palládium^szén katalizátor jelen- 58 létében hidrogénezünk. A hidrogénfelvétel befejeződése után az oldatot szűrjük és a szűrletet bepároljuk Éteres kezelés után színtelen prizmák alakjában 1,2 g diasztereomer 2r-(2-izo-propilamino-4l-íhidroxietil)-(5,i6^dimetil-2,3- 55 -dmidro4>enzofurán4udroklorid diasztereomer elegyet kapunk. A két racemát (op.: 219 ill. 173—175 C°) etanol-éter elegyből történő frakcionált kristályosítással nyerhető. 60 4. példa: Az 1. példa szerint előállított 2n(2-klór-!l-hidroxietil)-5,6-dimetil-ibenzof uránból 111,22 g-ot (0,05 mól) és 22 g (0,3 mól) izobutilamint 75 ml 65 izopropanolban oldunk. Az oldatot 24 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd vízfürdőn 50 C°-on 15 Hgmm nyomáson bepároljuk. A visszamaradó szirupszerű masszát 2 n éteres sósavval kezeljük, a kiváló csapadékot leszűrjük és etanolból átfcristályosítjuk A termék 5,4 g 2^(2-izo[ butilamino-l-hidroxietil)-5,6-dimetil-benzofurán-Mdroklorid. színtelen, 192—193 C°-on olyadó prizmák salakjában. A termék vékonyréteg-kromatográfia alapján egységes anyagnak 'bizonyult. A vegyület szerkezetének megállapítása a szabad bázis magrezonanciaspektruma alapján történt. 5. példa: 11,15 g (0,05 mól) 2-(2-klór-l-hidroxi-etil)-4,6--dimetilbenzofuránt és 45 g (0/75 rnól) izopropilamint acél^autoklávban 10 órán át 80 C°^on melegítünk. A lehűtött reakcióelegyet híg sósaviban oldjuk és az oldatot éterrel kétszer extraháljuk. A vizes oldatot káliumhidroxiddal meglúgosítjuk és éterrel háromszor extraháljuk. Az éteres oldatot vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk, szűrjük és a szűrletet bepároljuk. 12,4 g szirupszerű masszát kapunk. A .masszát metanolban oldjuk, az oldatot éteres sósavval és éterrel kezelve, kristályos, 180—190 C°-on olvadó csapadékot nyerünk. A csapadék etilacetátos, etanolos és éteres átkristályosítása után 1,3 g 2^(l-izopropilaminoJ2-ihidroxietil)-4,i6-dimetil-benzofurán-hidrokloridot kapunk, op.: 193—194 C° — e vegyület a nem kívánt izomer. Az anyalúgot szirupszerű masszává betöményítjük, majd a bázis felszabadítása céljából kálilúggal kezeljük. A bázist éterrel háromszor extraháljuk, az egyesített éteres extraktokat vízzel »mossuk, vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk és szirupszerű masszává bepároljuk. Petroléter (forrásponttartomány: 60—«80 C°) és benzol elegyéből való átkristályosítás után 100—102 C°~ on olvadó sárgásbarna tűs kristályok alakjában 1,9 g 2-!(2-izopropilamino^l-ihidroxietil)-4,i6-dimetilbenzofuránt kapunk. E vegyület a kívánt izomer. A termék etilacetátos, éteres sósavas és éteres kezeléssel hidrokloriddá alakítható, mely etilacetát-éter elegyből való átkristályosítás után krémszínű, 139—141 C°-on olvadó prizmákat képez. A kiindulási anyagként felhasznált 2.^(24dór-l-ihidroxietil)-4,6-dÍ!metilbenzofurán a következőképpen állítható elő: 45 g (0,3 mól) 4,6-diimetil-szalicilaldehid és 200 ml etanol oldatiához nitrogénatmoszférában, keverés köziben negyedóra alatt 18,3 g káliumhidroxid és 150 ml etanol oldatát csepegtetjük. A káliumsó sárga csapadék alakjában kiválik. 30 perc alatt keverés közben 28,9 ml (33,3 g, 0,36 mól) klóracetont csepegtetünk be, miközben a hőmérséklet 40 C°-ra emelkedik. A reakcióelegyet nitrogénatmoszférában 20 C°-on további 19 órán át keverjük, majd 350 ml vizet adunk hozzá és az etanolt csökkentett nyo•\
