154868. lajstromszámú szabadalom • Folytonos eljárás benzinszénhidrogének előállítására

154863 tartalmazó gázárammal hozzuk érintkezésibe, miközben gáznemű égéstermékek keletkeznek, ezeket a gázokat elválasztjuk a forró regenerált katalizátor részecskéktől, a csökkent koksztartalmú forró regenerált katalizátorirészecskéket visszavezetjük a reakciózóinába, és a reakciózóna hőmérsékletét és a szénhidrogénáram és a benne lévő katalizátorrészecskék érintkezési idejét úgy. szabályozzuk, hogy a katalizátor-részecskéken a reakciózónában annyi koksz rakódjék le, hogy a regenerációs zónában a regenerációs hőmérséklet magasabb legyen 621 C°-nál, amikor is az utóégést a regenerációs zóna felső részében az oxigéntartalmú gázáram szabályozásával korlátozzuk. A bevezetőben ismertetett szokásos eljáráshoz képest a hőmérséklet és az érintkezési időtartam beállítása ennek a javított eljárásnak a reafcoiózónájában, kapcsolatiban a 621 C° fölötti regenerálási hőmérséklettel és az utóégésnek az oxigéntartalmú gáz szabályozásával (tehát vízbepermetezés vagy külön hűtött katalizátoráram alkalmazása nélkül) való elkerítésével a kokszképződés és az értékesebb termékek keletkezésének aránya eltolódik, azaz csökken a koksztermelés és nő a benzinszénihidrogének hozama. Miként a 3161583 sz. amerikai szabadalmunk leírásában rámutattunk, számos függetlenül szabályozható változó van, amelyek kihatnak közvetlenül a reákciózónába bevitt szénhidrogén átalakulására. Az átalakulást befolyásoló egyik független változó a reaktorhőmérséklet. Más függetlenül szabályozható változók az együttes betáplálási arány (a friss olaj és a visszakeringetett olaj együttes térfogatának és a friss olaj térfogatának a viszonya) és az együttes betáplálás hőmérséklete. Az utóbbit általában a friss olaj előmelegítésével szabályozzák. Egyéb független üzemi változók: az óránkénti térsebesség (kifejezve, mint a szénhidrogén-betáplálás ütemének és a reaktor katalizátortartalmának a viszonya), a reaktornyomás és a katalizátor típus és -minőség. A reaktornyomás szabályozhatósága rendszerint korlátozott, különben is csekély hatása van az átalakulásra vagy a termékek megoszlására, úgyhogy nem is igazi üzemi változó. A katalizátor aktivitásának nagy a jelentősége, és minél magasabb szinten keli tartani a berendezésben; azonban a találmány végrehajtása szempontjából nem fogunk katalizátortípusokkal foglalkozni, hanem feltételezzük az aktivitás állandó értéken és magas szinten való tartását. Ennélfogva a katalizátortípus vagy -aktivitás változását az e találmány szerinti eljárással kapcsolatban nem tökintjük üzemi változónak. 10 15 HC 25 :^o •'Á m 45 50 55 Egy berendezés iüggő szabályozási változóinak tekinthetők: a katalizátor keringési üteme, és ebből a katalizátor — olaj — viszony, továbbá a regenerációs hőmérséklet. A katalizátor — olaj viszony, azaz a reaktorba vezetett katalizátor mennyiségének és a re-60 65 aktorba belépő olaj mennyiségének a viszonya a katalizátor keringési ütemével függ össze, és nincs hatása a krakkolás szigorúságára. A szigorúságot azonban a térsebesség is befolyásolja, minthogy például a térsebesség csökkenésévei kevesebb olaj érintkezik óránként adott mennyiségű katalizátorral, úgyhogy az átalakulás nő, amikor a katalizátorral való érintkezés ideje hosszabb. Eszerint tehát öszszefüggés van a katalizátor keringési üteme, a katalizátor — olaj viszony és a térsebesség között. A találmány szerinti eljárás egyik jellegzetessége, hogy jobbak a termelési hozamok, amikor a regenerációs zónában magas hőmérsékleten, azaz 621 C° fölött, sőt, ha regenerátor szerkezete lehetővé teszi, jóval efölött dolgozunk, amikor nagy a hőmérsékletkülönbség a reakciózóna és a regeneráció zóna között. A „jobb termelési hozam" kifejezésen itt azt értjük, hogy nő a gazdasági eredmény, amikor a frissolajból való benzin és C^szénhidrogén előállításának hozamát növeljük, mert ezek könnyű, keresettebb anyagok, mint a friss olaj és a nehéz visszakeringetett olaj. A 3 161583 sz. amerikai szabadalmi leírás olyan tökéletesítéseket ismertet, amelyek különféle üzemi változók szabályozásából és a regeneráló zóna magasabb hőmérsékletéből a kokszképződés rovására adódnak, e találmányunk ellenben lehetővé teszi a termelési hozam további javítását a nehéz folyékony termék rovására, megnövelve az együttes betáplálás nehéz visszakeringetett olaj tartalmának átalakítását a kokszképződés és a regenerációs zóna hőmérsékletének megnövelésére. Ily módon a fent újabb tökéletesítésként ismertetett folytonos eljárást a jelen találmány értelmében tovább tökéletesítettük, amennyiben a 621 C° fölötti regenerációs hőmérsékletet elérve sikerült a katalizátor keringési ütemének, továbbá (1) a betáplált szénhidirogénáramban a visszakeringetett olaj — friss olaj aránynak, (2) a reakciózónában uralkodó hőmérsékletnek és/vagy (3) a reakoiózóna és a regenerációs zóna hőmérsékletkülönbségének a növelésével a friss olaj súlyszázalékában számított koksztermelést megnövelve a 4 és nagyabb szénatomszámú, a benzin forrási intervallumában forró szénhidrogéneknek a friss olaj folyékony térfogatszázalékában mért átalakulása fokozódását elérni. A találmány szerinti eljárás egyik adott megvalósítási módja szerint nagyobb termelési hozamok és fokozott kokszképződés elérésére magas hőmérsékletiről, gondoskodunk a regenerációs zónában, előmelegítjük a nyers szénhidrogérnáramba betáplált friss összetevőt, ezzel együtt megnöveljük az együttes betáplálási arányt, miáltal nő a nyers szénhidrogénáriam visszakeringetett nehézolajtartalma, és növeljük a katalizátoir keringési ütemét, hogy a katalizátorrészecskékén olyan kokszlerakódást 2