154859. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dekapeptidek előállítására az adrenokortikotrop hormon molekula első tíz aminosav-gyökének szekvenciájával a molekula N-végződésétől számítva

154859 így az Angew. Ohem.-ből (72, 915 [I960]) is­mert (1—3) tripeptid összekapcsolható a (4—10) heptapeptiddel. A Helv. Chim. Acta (44, 1991 [1961]) szerint az (1—4) tetrapeptid összekap­csolható az (5—10) hexapeptiddel, vagy a J. Am. Chem. Soc.-ban (79, 1636 [1957]) leírt (1—5) pentapeptid a Nature-Jben (182, 1669 [1958]) és a J. Am. Cham. Socman (80, 1486 [1958]) leírt (6—10) pentapeptiddel. A J. Am. Chem. Soc.-ban (79, 1636 [1957]) le­írt (1—2) dipeptid is összekapcsolható a J. Am. Chem. Socman (79, 6087 [1957]) leírt (3—10) okifcapeptiddel. Ezek az összekapcsolások végrehajthatók a hagyományos peptidszintézisek módszereivel, pl. dieiklohexilkarbodiiimid segítségével vagy az ún. azid-Hmódszerrel. E célból ismert módszerekkel megvédjük a peptidek és aminosavak azon funkciós csoportjait, amelyek nem vesznek részt a reakcióban. Általában olyan csoportokat alkalmazunk, amelyek a peptid-kötés kialakí­tása után hidrolízis vagy redukció segítségével könnyen újra lehasíthatok. In vitro ezeknek a vegyületeknek a zsíranobi­lizáló hatását a nem észtaresített zsírsav-tar­talom (NEFA) mérésével határozzuk meg, mi­után a zsírszövetet az aktív vegyülettel meg­határozott ideig inkubáltuk. Ennél az eljárás­nál White és Engel módszerét (J. Clin. Invest. 37, 1556 [1958]) alkalmaztuk elsősorban. Kí­sérleti állatként főleg nyulakat és patkányokat használtunk, amelyek érzékenynek bizonyultak zsír-iinolbilizáló anyagokkal szemben. A meg- ' határozás a következőkben foglalható össze. Az állatokiból, pl. patkány hasüregéből vagy nyúl veséjéből vett zsírszövetet 50 mg-os ada­gokban a lehető leggyorsabban 25 ml-es inku­bációs edényekbe visszük, amelyekbe 1 ml olyan Krebs—Ringer bikarbonát puffert tet­tünk, amely 4% marhaalbuminit és a pufferiben vizsgálandó anyag oldatának 0,01 ml-ét tartal­mazza. A puffert 95% oxigént és 5% széndi­oxidot tartalmazó gázkeverékkel telítjük. Az edényeket 3 órán keresztül 37 C°-on rázatjuk. Ezután tartalmukat centrifuga-csövekbe visz­szük, és 40 térfogatrész izopropilalkoholból, 10 rész heptánból és 1 rész 1 n kénsav oldatból álló extrakciós keverék 2,5 ml-ét adjuk hozzá. Éjjelen át állni hagyjuk, majd 3 ml heptánt és- 2 ml desztillált vizet adunk hozzá. Ezután a csöveket 2 percig rázzuk és tartalmukat centri­fugáljuk. Az oldatban levő NEFA mennyiséget titrálással határozzuk meg, a Dole-féle indi­kátor-keverék használatával (J. Clin. Invest, 35, 150 [1956]). A szükséges korrekciók elvégzése után a képződött nettó NEFA tartalmat /*g ekvivalens NEFA per g zsírszövet per 3 óra egységeikben fejezzük ki. Összehasonlíibva az adag-hatás görbéket, meghatározhatjuk a kü­lönböző készítmények hatásának arányát. 5 Az alábbi 1. táblázatban feltüntettük az is­mert, itt „csupa L" dekapeptidinek nevezett olyan vegyülettel végrehajtott meghatározás eredményeit, amelyben az összes optikailag aktív aminosav-gyök L-konfigurációjú, és az 10 eredményeket abban az esetben, amikor a 7-es helyzetű L-fenilalanin gyököt a megfelelő D­-konfigurációjúval helyettesítettük. 5 különböző adagolásból határoztuk meg a NEFA mennyi­ségét. Kísérleti állatként nyulakat használtunk. 15 Minden meghatározást 3 párhuzamos méréssel végeztünk. 20 25 20 40 45 50 55 60 1. táblázat Készítmény Adag fi ekvivalens NEFA/g (mg) zsír/3 óra „Csupa L" 0,04 1,3 ±0,1 dekapeptid 0,2 2,5 ±0,7 1,0 5,9 ±1,4 5,0 12,8 ± 3,5 25,0 19,3 ±2,5 7-:D-Phe-deka-0,04 2,2 ±0,7 peptid 0,2 8,5 ± 1,2 1,0 14,7 ±0,6 5,0 17,1 ±1,7 25,0 20,2 ± 3,1 t összehasonlítva a „csupa L" dekapeptid zsír­-imobilizáló hatását annak a dekapeptidnek a hatásával, amelyben az L-íenilalanin gyököt a megfelelő D-fowmával helyettesítettük, a hatás érthetően megnőtt. Ezt a növekedést okozhatta az, hogy a dekapeptid tényleges hatása meg­nőtt az L-aminosav D-formájával való helyette­sítése miatt, vagy pedig az, hogy ezeknek a peptideknek a lebomlása a szövetben csekélyebb mértékű. Az utóbbi ok látszik a legvalószínűbb­nek. Az in vitro vizsgálat mellett a fenti készít­ményeket in vivo is megvizsgáltuk, nyulakon a vérbe adagolt NEFA mennyiséget mérve nö­vekedő időtartamok és a vizsgálandó készítmény különböző adagokban való beadása után. 2

Next

/
Thumbnails
Contents