154858. lajstromszámú szabadalom • Automatikus szövethosszúság és szélességegyenlőtlenség mérő és regisztráló készülék
MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. XII. 21. (NO—103) Közzététel napja: 1967. XII. 22. Megjelent: 1969. I. 31. 154858 Szabadalmi osztály: 42 b 1—8 Nemzetközi osztály: G 01 b Decimái osztályozás: Feltalálók: Bitek Károlyné főmérnök, Dr. Szeosei Kálmánné üzemmérnök, Theisz Péter elektromérnök, Budapest Tulajdonos: Női Fehérneműgyár, Budapest Automatikus szövethosszúság és szélességegyenlőtlenség mérő és regisztráló készülék 1 A nagyipari gyártás során felhasznált szövetvégek szélesség szerinti anyagkihasználása nagymértékben függ a szélességi adatok sokaságától, a hosszútávú egyenlőtlenségek felderítésétől, a szövethosszúság pontos ismeretétől. Minél 5 pontosalbíban ismerjük a szövet teljes hossza mentén annak szélességét, hosszútávú egyenlőtlenségét, annál eredményesebb anyagkiihasználás valósítható meg. Ezért a feldolgozó konfekcionáló vállalatok a szövetvégeket vizsgálat- 10 nak vetik alá, mely vizsgálat egyaránt kiterjed a szövetben talált minőségi hibákra és méreteire; hosszúságára és szélességére vonatkozólag. A gépesített szélességmérést célzó ismert berendezések egy része az elektromos ellenállás- 15 mérésen alapszik. A szövet alatt két szélén sorbakötött ellenállásokat helyeznek el. Az ellenállások összekötési pontjait érintkezőkre vezetik ki. Velük szemben a szövet széle fölött hasonló érintkezőket helyeznek el, melyek rö- 20 vidre vannak zárva. Ha a felső és alsó érintkezőket egymáshoz szorítják, a szövet nélküli rész ellenállásai rövidrezáródnak. Az eltakart ellenállások értéke egyértelműen jellemzi a szövet szélének helyzetét. Ezekkel az ellenállá- 25 sokkal arányos feszültségek különbsége arányos a szövet szélességének változásával. Ezt az értéket géppapíron rögzítik. A berendezés hátránya, hogy az érintkező összesaorításakor a szövet széle fogva van, miközben a szövettest 30 továbbhalad. Következésképpen a szövet kél széle jelentős mértékű deformációt, nyúlást szenved. Az álláhelyzetben történő mérés pedig nagymértékben lelassítja a bevizsgálás folyamatát. A szakiaszos mérés miatt nem ad teljes képet a hossz szerinti szélességingadozásról. Aránylag nagyfelületű érintkezőket kell alkalmazni ahhoz, hogy a szövettel takart részen ne történjen meg a rövidrezárás, ezért a mérés igen pontatlan, hibája kb. 4—6 mm. Érintés nélküli szélességmérésre szinte kizárólag fotoelektromos rendszereket használnak. A legegyszerűbben megvalósítható sávszerű megvilágítás és sávszerű érzékelés nagyon pontatlan mérést eredményez, különösen pedig szövetek szélességmérésére nem alkalmas, mivel a szövet fónyáteresztőképességének változása az aránylag széles átvilágított sáv miatt nagyobb megvilágítás-változást okozhat, mint a szövet szélességének néhány milliméteres megváltozása. A pontosság a megvilágításnak vagy az érzékelésnek, vagy mindkettőnek pontszerűvé tételével javítható. A pontszerű megvilágítást alkalmazó rendszerek az anyag szélén ugrásszerű jelváltozást — impulzust — adnak és a szélességmérést időmérésre vezetik vissza. Ezek az ismert megoldások helyzet mérésére kiválóan alkalmasak, de szélességmérés — két helyzet egyidejű mérése — esetén különleges problémák lépnek fel 154858
