154858. lajstromszámú szabadalom • Automatikus szövethosszúság és szélességegyenlőtlenség mérő és regisztráló készülék

3 154858 4 — szinkronizálás, linearitás, stb. — melyek a pontosságot erősen korlátozzák. Pontszerű érzékelés csak olyan követőrend­szerű szabályozási körrel oldható meg, amely az érzékelőt mindig az anyag szélére állítja be. A helyzet mérése itt is egyszerű. A szélesség­mérésre kidolgozott ismert megoldás az érzé­kelőket két szabályozási körrel együtt állítja az anyag széleire fokozatos közelítéssel. Az egyik szabályozási kör motor segítségével me­netes orsó által változtatja az érzékelők egy­más közötti távolságát, a másik szabályozási kör motor és menetes orsó segítségével együt­tesen mozdítja el az érzékelőket jobbra vagy balra úgy, hogy távolságuk felezőpontja egybe­essék az anyag felezőpontjával („középvonalá­val"). Ez a módszer már megfelelő pontosságú, de a fokozatos közelítés miatt túlságosan lassú méréshez vezet, mely szövetvégek bevizsgálásá­ra gazdaságtalan, így alkalmatlan. A találmány szerinti szélességmérés biztosítja a nagy mérési pontosságot és a gyors mérést. A pontosság növelése céljából pontszerű érzé­kelést és pontszerű megvilágítást használunk — a megvilágítás pontszerűvé tétele lehetővé teszi, hogy érzékenyebb, tehát pontosabb és ugyanakkor stabilabb áramköröket alkalma­zunk. A pontszerű megvilágítást és pontszerű érzékelést megvalósító ún. mérőfejeket pedig egy-egy szabályozási kör külön-külön automa­tikusan a szövet szélére állítja be. A diagnam­író szerkezet szabályozási körét a szövet két szélének helyzetével arányos feszültségek kü­lönbsége működteti, mely így a szövet széles­ség-egyenlőtlenségét, tehát a névleges széles­ségtől való eltérést a szövet áthaladása közben folyamatosan rögzíti. A mérőfejek távolsága a különböző névleges szélességű szöveteknek megfelelően beállítható, tehát ugyanez a be­rendezés különböző szélességű szövetek mérésé­re alkalmazható egyszerűen és gyorsan meg­valósítható átállítással. A diagramíró szabályo­zási köréhez elektromos nullázó berendezés csatlakozik, amellyel nagy pontossággal beállít­ható az íróhegy helyzete, közvetlenül a szövet­szélesség névlegestől való eltérésének megfelelő helyzetbe. Ezáltal a diagrampapír nullvonalának eltolódása, valamint a mérőfejek nullhelyzeíé­nek a névleges szövetszélességtől eltérő pon­tatlan beállítása által okozott hibák hatástala­níthatók, tehát a mérés pontossága javul. A berendezésnek a diagrampapírt mozgató szerkezetét mechanikus áttétellel a mozgó szö­vet maga működteti, aminek következtében a hösszmérés kívánt pontossága biztosított. A szövet bevizsgálásakoir a méretek regiszt­rálásán túlmenően rendkívül fontos a szövet­ben észlelt minőségi hibák jelzése is. A be­rendezéssel az észlelt hiba a diagrampapíron tű alakú jellel közvetlen a diagramíró hegy ki­téríttatésével jelölhető, amely feleslegessé teszi külön hibajelző szerv beépítését. A találmány szerinti berendezés alkalmazása révén elérhető előny abból származik, hogy a berendezés a névleges szövetszélességtol való eltérést a szövet teljes hossza mentén, folya­matosan méri, a hosszútávú egyenlőtlenségek szembetűnőek, a diagrampapír könnyen kezel­hető, ránézéssel értékelhető, a szövetben levő minőségi hibákat is tartalmazza. Ezek által a szövet gazdaságos felhasználását eredménye­sebben biztosítja. Figyelembevóve a 6,—10—, ül. ennél hosszabb méterszámon tartósan je­lentkező különböző szélességeket a szövet szét­darafoolásával szélesebb, vagy keskenyebb terí­tékkészítéshez történő utalványozásával a szö­vetvégek felhasználása a leggazdaságosabb, ami végső soron import megtakarítást eredményez. További előnye, hogy a szövet 700,—800,— 900,—'1000 mm-res teljes szélességét 2—3 mm-es pontossággal határozza meg. A hosszmérés 0,5 %-nál pontosabb. A rajz a találmány szerinti automatikus szövethosszúság és szélességegyenlőtlenség mérő és regisztráló készülék kiviteli példáját szem­lélteti, ahol az 1. ábra a pontszerű megvilágítást és érzéke­lést biztosító, a szövet szélét követő mérőrend­szer elvi működését, a 2. ábra a szövetvégek szélességegyenlőtlen­ségét mérő és regisztráló szerkezet felépítését, a 3. ábra az írószerkezet által készítendő dia­gramot szemlélteti. A pontszerű megvilágítást és érzékelést biz­tosító, a szövet szélét követő mérőrendszer elvi működése az 1. ábra alapján a következő: A Mé mérőfejet az M szervomotor az Mo' menetes orsó forgatásával az A asztal K kivágásában az Sz szövet szélére .merőlegesen mozgatja. A mé­rőfejben helyeztük el az F fényforrást és az É fényelektromos érzékelőt. Az F fényforrás feszültséget az 1 jelű vezetéken keresztül kap. A fényérzékelő elem jelét a 2 vezetéken keresz­tül az Ex erősítőbe vezetjük, majd az így fel­erősített jelet a 3 vezetéken keresztül az ö összehasonlító áramkörbe vezetjük, amely ezt összehasonlítja a 4 vezetékre adott alapjellel, és a két jel különbségét az E2 erősítővel fel­erősítve az M motor működtetésére has2malj.uk fel. A motor mindaddig forogni fog, amíg a mérőfej olyan helyzetbe nem kerül, hogy a szövet széle az F fényforrásnak az É fény­elektromos érzékelő elem felé sugárzott fényé­nek a felét el nem takarja. Ez a szabályozási kör egyensúlyi helyzete. Ilyenkor a fényérzé­keny elem felerősített jele a 3 vezetéken meg­egyezik a 4 vezetékre adott jellel, a motor nesm kap vezérlő jelet és így megáll. Ha a szövet széle pl. balra elmozdul, akkor a fény nagyobb részét takarja el a szövet, a 2 és ezzel együtt a 3 vezeték jele kisebb lesz a 4 vezetéken levő alapjelnél. Ennek megfelelőien a motor olyan vezárlő (gerjesztő) feszültséget kap, amely olyan irányú forgásba hozza, hogy a motor tengelyé­hez fogaskerékkel' csatlakozó Mo menetes orsó a mérőfejet balra mozdítja el. Ez a mozgás mindaddig tart, amíg a szövet széle a fénynek éppen a felét el nem takarja. 16 15 20 25 20 ,55 40 Í5 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents