154851. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenantridin-származékok előállítására
9 154851 10 hidroxiddal meglúgosítjuk és a kiváló 6,10b-dimetil-S-metoxi-1,2,3,4,4a,lOb-hexahidro-fenantridint éteriben felvesszük. Az éter elpárologtatása után 20 g nyers hexahidro-fenantridin-vegyületet kapunk. Az ily módon kapott 6,10íb-dimetil-9-metoxi-l,2,3,4,4a,10!b--hexahidro-l fenantridint 100 ml metanolban oldjuk, majd az oldatot szobahőmérsékleten részletekben 9,6 g nátriumborohidriddel elegyítjük és a reakcióelegyet egy éjjelen át állni hagyjuk. A víz hozzáadásakor kiváló 6,10b^dimetil4)-metoxÍHl,2,3,4,4a,5,6,10b-oktahidro-fenantridint éterben felvesszük és vízzel mossuk. A fenti bázis hidrokloridja 281—282 C°-on olvad. Az anyalúgokból 255—-256 C° olvadáspontú, izomer hidroklorid izolálható. 3. példa: 2 g 9-metoxi-iab-;metil-.l,2,3,4,4a,5! 6,10ib-oktahidro-fenantridint (az 1. példa szerint előállított hidookloridból készítve) 60 ml hidrogénbromiddal (konstans forráspontú) 4 órán át refluxáljuk. A reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, a maradókot híg natriumshidroxiddal elegyítjük, éterrel extraháljuk, miajd híg nátriumhidroxiddal többször és végül vízzel mossuk. Az éter elipárologtatása után 9-hidroxi-lÖb-metiW,:2,3,4,4a,5,6> 10b-oktahidro-ifenantridint kapunk, melynek hidrokloridja 297—298 C°-on olvad. 4. példa: 6,10b-dimetil-9-metoxi-oktahidro-d:enantridmből a 3. példában ismertetett eljárással analóg módon 302^-303 C°-on olvadó hidrokloridda] rendelkező 6,1 Ob-diimetil-9-hidroxi-oktaihidíro-fenántridint képezünk. 5. példa: 6,5 g g^metoxi-lOb-metil-l^^^aAejOb-oktahidro-fenantridint 25 ml 38%-os vizes formaldehid oldattal és 25 ml 100%-os hangyasavval 2 órán át refluxálunk. A reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, a maradékot híg lúggal elegyítjük, majd metilénklorid-éter elegyben felvesszük és vízzel mossuk. Az éter elpárologtatása után 5,10b-dimetil-9-metoxi-l,2,3,4,4a,5,6,lOb-oktahidro-fenantridint nyerünk. A termék hidrokloridja 221—222 C°-on olvad. 6. példa: 12 g (+)-2-<metil-2-(3'-metoxi-fenil)-cikk>hexilamint 20 ml metanollal és 6 ml 38%-os vizes formaldehid oldattal elegyítünk, majd a reakcióelegyet egy éjjelen át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Az elegyet ezután vákuumban bepároljuk. A maradék vizet etanol hozzáadása után azeotrop formájában ledesztilláljuk, majd a maradékot alkoholos sósavval elegyítjük és bepároljuk. A maradékot alkohol-éter elegyből kristályosítjuk. A termék (—)-9->metoxi-10b->metil-l,2,3,4,4a,5,6,l!0fo-oktähidro-fenantridinjhid'roklorid. Op.: 219—220 C° [a]25D =-—24,92°, (c = 5 =1,2 metanolban). Az anyalúg kromatográfiás feldolgozása után izomer (—)j 9-metoxi-10b-metil-l,2,3,4,4a,5,6,10b-oktahidro-fenantridin-hidrokloridot kapunk, melyben a hidrogénatom a 4a helyzetben axiálisan helyezkedik el. (Op.: 268— 10 269 C°), továbbá 240—Mi C° olvadáspontú (—)-5,l Ob-dimetil-g-metoxi^l ,2,3,4,4a,5,6,l Qb-oktahidro-fenantridin-ihidrékloridot kapunk. A (—)^2-metil-2-(3 '-metoxi-f esnil)-cikloihexilaminból analóg módon a (-f-)-9-!metoxi-<10ib-m©-15 til-l,2,3,4,4a,5,6,10b-oktahidro-fenantridin-ihidroklorid állítható elő. Op.: 216—217 C°. [«]25 D = = +21,14°, (c = 1,01, metanolban). A kiindulási anyagként felhasznált 2~metil-2--(3'-metoxi-fenil)-GÍklohexilamin optikai anti-20 pódok előállítása a következőképpen történhet: 4,4 g racém 2-metil~2.-(3'-metoxi-feml)-ciklo-hexilamin (az 1. példa szerint készítve) és 80 ml etanol oldatát 3 g D-iborkősav 20 ml etanollal képezett oldatával elegyítjük. A (4-)-2~metil«2-25 -(3'-metoxi-)fenil)-ciklohexilamin-tartarát (a metanolos oldatban jobforaforgató tartarát} az elegyből kikristályosodik, op.: 173—175 C° W25 D =+46,1°, (c — 1,26, metanolban). Az etanolos átkristályosítás útján nyert só 184 C°-«n 50 olvad, fa]25 D = +59,1°, (c=l,22, metanolban). Az anyalúg bepárlásakor a (—)-antipód kristályosan kiválik. Op.: 120—130 C°, [a]21 D == =** -24,8°, (c = 1,39, metanolban). S5 7. példa: 2-allil-2-(3! -metoxi-fenil)-ciklohexilamint az 1. példában leírt módon 9-imetoxi-lOb-allil-l,2,3,4,-4a,5,6,10b-oktahidro-ifenantridinné eiklizálunk, 40 melynek hidrokloridja 214—215 C°«on olvad. A kiindulási anyag a következőképpen állítható elő: 21 g lítiumalummiumhidridet 100 ml vízmentes éter és 200 ml vízmentes tetrahidrofurán 45 elegyóben szuszpendálunk, majd a kapott szuszpenziót csappeniként 39 g 2-aUil^2-(3'-metoxi-fenil)-cikk>hexanon-oxim és 150 ml vízmentes tetrahidrofurán oldatával elegyítjük. A reakcióelegyet 24 órán át refluxáljuk, majd étert adunk 50 hozzá, a lítiumalumíniumhídrid feleslegét vízzel megbontjuk és a szervetlen sókat szűréssé] elválasztjuk. A szűrletet vákuumban bepároljuk és a maradékot magas vákuumban ledesztilláljuk. A termék 2-allil-2-(3'-, metoxi-fenil)-55 -ciklohexilamin, fp.: 120—122 C°/0,01 Hgmm. A bázis hidrokloridja 210—211 C°-on olvad. A kiindulási anyagként felhasznált 2-allil-2--(3'-metoxi-fenil)-ciiklohexanon-oxiim az 1. példá-00 ban ismertetett eljárással analóg módon a következőképpen állítható elő: 3^metoxi-ifenil-ciklohexanűnt allilbromidda] nátriumamid jelenlétélben 2-allil-2~(3'-metoxi-Hfenil)-ciklohexanonná alakítunk (forráspont: 65 109 C 70,005 Hgmm). A fenti vegyületet ezután 5
