154798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyíltszénláncú olefinek és kondenzált gyűrűs vegyületek kopolimerizálására

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. IX. 13. (MU—356) Közzététel napja: 1967. XII. 22. Megjelent: 1968. XII. 31. 154798 Szabadalmi osztály: 39 c Nemzetközi osztály: C 08 fi Decimái otztályozás: Feltalálók: Kollár László vegyészmérnök, Osváth József vegyésztechnikus, Dr. Simon Artúr vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás nyíitszénláncú olefinek és kondenzált gyűrűs vegyületek kopolimerizálására A találmány tárgya eljárás nyíitszénláncú olefinek és két vagy három kondenzált gyűrűt tartalmazó olyan aromás vegyületek kopolime­rizálására szénhidrogén oldószerben, amelyek­hez 1,2-, 2,3-, vagy l,84ielyzetben vinil-csoport kapcsolódik, alumínium organikus vegyületből és átmeneti fém haloidjából készült katalizátor jelenlétében. Ismeretes, hogy, az olefinek számos mono­merrel kopolimerizálhatók. Az ismert olefin ko­polimereket abból a célból állították elő, hogy új tulajdonságokkal rendelkező anyagokkal bővítsék az ismert műanyagok körét. Több kondenzált aromás gyűrűt tartalmazó vegyületeket, így vinil-naftalint, ennek szárma­zékait stb. már alkalmaztak olefinekkel való kopolimerizálásra. Az így nyert kopolimerék­ben azonban a gyűrűs rész a főláncba épülő vinil-csoporttal egyetlen vegyértéken keresztül kapcsolódik; így a szférikus akadályozást nem számítva a gyűrűs rész a főláncon szabadon rotálhat. Ezért a gyűrűs rész térbeli elhelyez­kedésének a láncon több lehetősége van, és e csoport a polimer láncon is jelentős mozgé­konysággal rendelkezhet. Ha viszont olyan kondenzált gyűrűs mono­mereket, pl. acenaftilént alkalmazunk, amely­nél a polimerizáció szempontjaiból funkciós rész két vegyértéken keresztül kapcsolódik a gyűrűs résszel, és így ahhoz képest gyakorla-10 15 20 25 tilag nem rendelkezik mozgási szabadsággal, a gyűrűs rész a polimer lánchoz is mereven és egyúttal stabilisán kapcsolódik. Mindez azzal a következménnyel is jár, hogy így könnyen elő lehet állítani térbelileg nagymértékben ren­dezett kopolimert. Az így nyert termék to­vábbi előnye, hogy a gyűrűs rész merev kap­csolódása ellenére (ami magas lágyuláspontot biztosít) az anyag hőkezelés után is termo­plasztikus marad, mert nem jönnek benne létre keresztkötések. A fentiekhez hasonló módon lehet egy vagy több gyűrűből álló csoportot két ponton poli­mer lánchoz rögzíteni, pl. a divinil-naftalin esetében. Itt azonban a kapcsolódás két vagy több lánc között jön létre, ami térhálósodást okoz, és azzal a következménnyel jár, hogy az anyag már viszonylag kismérvű térhálósodás­nál elveszti termoplasztikus tulajdonságát, fő­ként abban az esetben, ha a polimerizáció után a termék még tartalmaz kettős kötéseket, ame­lyek hőkezeléskor további térhálósodást okoz­nak, aminek következtében megszűnnek a fel­dolgozás legegyszerűbb lehetőségei. Ilyen szem­pontból igen előnyösnek látszanak a két- vagy három kondenzált aromás gyűrűt tartalmazó vegyületek és az olefinek kopolimerjei, ame­lyekben a kondenzált gyűrűs monomer funk­ciós része a gyűrűhöz két vegyértékkel kap­csolódik. 154798

Next

/
Thumbnails
Contents