154795. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anthelmintikus hatású benzimidazol-származékok előállítására

5 154795 6 acacia, tragacantha, kolloides magnéziumalumí­niumszilikát, karboxipolimetilén, alginátok, rne­tilcellulóz, hidroxietilcellulóz' és hasonlók. A szuszípendálószer adott esetben alkalmazandó pontos mennyisége a hatóanyag kívánt kon­centrációjától és az alkalmazott szuszpendáló­szer minőségétől függ. Az ilyenfajta gyógyszerkészítményeket a szo­kásos módszerekkel állíthatjuk elő; ezek a ké­szítmények különösen olyan esetekben alkal­mazhatók előnyösen, amikor a gyógyszert egy napi adagban vagy a 24 óra folyamán elosztott több kisebb adagban kívánjuk beadni. A szi­lárd gyógyszerkészítmények a fentebb már em­lített alkotórészelken kívül olyan adalékokat is tartalmazhatnak, amelyek a hatóanyag késlel­tetett hatását biztosítják azáltal, hogy a gyomor savas közegében nem engedik a hatóanyagot hatni, viszont a bélbe jutva felszabadítják a hatóanyagot. Az ilyenfajta enterális jellegű ké­szítmények különösen a béltraktus súlyos fer­tőzéseiben szenvedő állatok kezelésére alkal­mazhatók előnyösen. Ilyen készítményeket a szokásos módon állíthatunk elő, a tabletták vagy pilulák valamely enteroszolvens 'bevonat­tal, pl. zsírsavat, gyantát, viaszt vagy szinte­tikus polimereket stb. tartalmazó bevonattal történő bevonása útján. Az alkalmazandó hatóanyag pontos mennyi­sége az ilyen készítményekben változó lehet és azt a kívánt hatásnak megfelelően szabhatjuk meg. Általában a tabletták, pilulák és folyé­kony készítmények kb. 5—70 súly% hatóanya­got tartalmazhatnak; ilyen koncentrációjú ké­szítményekkel a kívánt gyógyhatású adagok könnyen beadhatók. Tablettázott, ill. bolus alakjában elkészített készítményt pl. az alábbi összetételben állíthatunk elő: l-metoxi-2-i(4'-tiazolil)-,benzimidazol 6,0 g dikaleiumfoszfát 1,0 g keményítő 0,7 g guargyanta 0,16 g talkum 0,11 g magnéziumsztearát 0,28 g A hatóanyagot 60-as szitatfinomságúra őrölve 0,43 g keményítővel vizes keményítőpéppé ala­kítjuk és ezt a pépet a szokásos módon szem­csésítjük, egy 10-es ifinomságú szitán történő átnyomás, majd kb. 40—50 C° hőmérsékleten való 8 órai szárítás útján. A megszárított anya­got egy 16-os finomságú szitán átszitáljuk, majd hozzáadjuk a guargyantát és a keményítő megmaradt részét és az egészet alaposan össze­keverjük. Ezután keverjük hozzá a többi alkotó­részt és az egészet még egyszer alaposan össze­keverjük. Az így kapott keveréket azután a szokásos módon a kívánt alakba sajtoljuk. Folyékony gyógyszerkészítményt az alábbi összetételben készíthetünk: A) lmnetoxi-2-(4'-tiazolil)-benz­imidazol 4,5 g benzalkoniumklorid 0,6 rnl habzásgátló-emulzió 0,0(6 g ' hidroxietilcellulóz 0,3 g nátriumfoszfát (egybázisú) 0,3 iml víz 30,0 ml-re. l-metoxi-2-'(2'-tiazolil)-: benz­imidazol 5,0 g benzalkoniumklorid 0,7 ml habzásgátló-emulzió 0,07 g hidroxietilcellulóz 0,4 g nátriumdihi drofoszf át 0,4 g víz 33 rnl-re. Az ilyen összetételű készítményekben viszony­lag széles határok között változtathatjuk a ha-15 tóanyag mennyiségi arányát, az egyéb alkotó­részek mennyiségének megváltoztatása nélkül. Az (1) általános képletnek megfelelő, az 1--íhelyzetben étercsoportot tartalmazó benzimid­azoJOik az állatok szokásos táplálékával, tehát a 20 takarmánnyal vagy az ivóvízzel vagy az állatok­nak rendszeresen adott egyéb folyékony anyag­gal elkeverve vagy abban diszpergálva adha­tók be. Ez a módszer olyan esetekben előnyös, amikor a hatóanyagot folyamatosan akarjuk 25 beadni, több napon vagy még hosszabb időn keresztül, akár terápiás akár megelőzési cél­ból. Ilyen esetekben a hatóanyagot tartalmazó készítményt bensőén elkeverhetjük vagy disz­pergálhatjuk valamely, a hatóanyag szempont-20 jából közömbös, orálisan beadható és az ál­latra nem ártalmas vivőanyagban. Az így ka­pott készítmények porok, pilulák, szuszpenziók és más az állatnak való beadásra alkalmas alakú keverékek, pl. szuszpenziók és hasonlók 55 lehetnek; alkalmazhatunk olyan koncentrátu­mokat is, amelyeket beadás előtt hígítunk to­vábbi vivőanyaggal vagy takarmánnyal. Az ilyenfajta vivőanyagok ill. hígítószerek példái­ként orális beadásra alkalmas, emészthető vagy 40 iners anyagok, mint szárított eefresűrítmény, lucernaliszt, kukoricaliszt, citrus-liszt, fermen­tációs maradékok, őrölt osztrigahéj, melasz, emészthető növényi anyagok, szójaliszt, anti­biotikum-micéliumok, kiadin vagy mészkő-őr-45 lemény és hasonlók említhetők. A szilárd ké­szítmények elkészítése oly módon történik, hogy a hatóanyagot alaposan elkeverjük vagy diszpergáljuk a takarmányban vagy egyéb szi­lárd vivőanyagban, őrlés, keverés stb. útján. 50 A vivőanyagok és a hatóanyag-arány megfe­lelő megválasztása útján bármilyen kívánt koncentrációjú készítményt előállíthatunk. Ha az i(I) általános képletnek megfelelő ha-55 főanyagokat a takarmány alkotórészeként ad­juk be, a hatóanyagnak a takarmányban való mennyiségi aránya kb. 0,001 súly% és 3súly% között lehet. Az ilyen, hatóanyaggal elkevert takarmány-készítményeket közvetlenül a fel-60 használáskor is elkészíthetjük, a hatóanyagnak a takarmányba való bekeverése útján. Készít­hetünk nagyobb koneentrátumú készítménye­ket is, amelyéket azután takarmány-adalékként használhatunk; az ilyen koncentrátumok a 65 hatóanyagot a szilárd takarmányozószerben 3

Next

/
Thumbnails
Contents