154774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenetil-származékok előállítására
154774 7 8 umcianát hozzáadása után lassan, kavarás közben 22,8 g trifluorecetsavat csepegtetünk hozzá. 3 óra hosszat kavarjuk, majd a benzoics fázist kétszer 20 <ml vízzel mossuk, magnéziumszulfáttal megszárítjuk és az oldószert ledesztilláljuk. A maradék alacsony forráspontú petroléterrel való permetezés közben kristályosodik. 8,4 g 2,4-diklór-/J-metoxi-fenetilkarbamátot kapunk fehér kristályok alakjában, olvadáspont 112—113 C°. 3. példa: 22,1 g 2-metoxi-:2-<(:2,4-diklórfenil)-etanolhoz 6 g karbamidot adunk és 3 óra hosszat 180 C°os olajíürdőhőmérsékleten tartjuk. A reakcióéi egy lehűtése után a maradékot kétszer 100 ml közepes forráspontú petroléterrel extraháljuk. Az oldószert 30 ml-,re bepároljuk, éjszakán át jéghűtés közben állni hagyjuk, amikoris 11,8 g 2,4-dikló! r-/3-metoxi-fenetilkart>amát válik ki, fehér kristályok alakjában, olvadáspont 112— 113 C°. 4. példa: 22,1 g 2-metoxi-,2H(2,4-diklórfenil)-etanol, 10,8 g dimetiíkarbamil'klorid és 50 ml piridin elegyét három óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük. A fölös mennyiségű oldószer ledesztillálása után a 'maradékot metilénkloridban felvesszük, semlegességig mossuk, az oldószert magnéziumszulfáttal megszárítjuk és bepároljuk. A maradék közepes forráspontú petroléter hozzáadása után kristályosodik. 16,8 g 2,4-diklór-/3-metoxi-fenetil-N-dimetilkarbamátot kapunk, fehér kristályok alakjában, olvadáspont 48—49 C°. 5. példa: 22,1 g 2^metoxi-2-(2,4-diklórfenil)-etanolt és 26 g N-allilkarbaminsav-etilésztert 250 ml toluolban feloldunk és 500 mg alumíniumizopropilát hozzáadása után az egészet 170 C° hőmérsékletű olajfürdőn kavarjuk. A reakció közben képződött alkoholt az oldószerrel azeotróp desztillációnak vetjük alá. A kapott olajat az oldószer ledesztillálása után nagyvákuumban desztillálj ük. 2,4-diklór-/?-metoxi-4fenetil-N-allilkarbamátot kapurik, forráspont 145—146 C°/Q,02 mm; n22 D = 1,5630. 6. példa: 11,9 g fanilizoeianátot 50 ml absz. benzolban feloldunk és 22,1 g 2-metoxi-2-,(2,4-diklórfenil)-etanol 50 ml absz. benzollal készített oldatához kavarás közben hozzácsepegtetjük. Az egeszet éjszakán át 80 C°-on kavarjuk. A benzoics oldatot lehűlés után vízzel mossuk, magnéziumszulfáttal megszárítjuk és az oldószert ledesztilláljuk. Az olajos maradékhoz 50 ml közepes forráspontú petrolétert adunk, hidegben állni hagyjuk, amikoris 23,8 g 2,4-diMór-yS-metoxi-fenetil-N-fenilkarbamát válik ki, fehér kristályok alakjában, olvadáspont 77—78,5 C°. 7. példa: l-epoxiétil-2,4-diklórbenzolt az 1. példában leírt módszerrel etanollal reakcióba hozunk, amikoris 2-etoxi-2^(2,4-diklórfenil)-etanolt kapunk, forráspont 149—153 Co /10 mm; n 23 o = — 1,5412. Ezt a terméket ugyancsak az 1. példa szerinti módon 2,4-dilklór-^-etoxiifenetilikarbamáttá alakítjuk, olvadáspont (éter/petroléteres átkristályosítás után) 70—70,5 C°. 8. példa: l-epoxietil-2,4-diklórbenzolt az 1. példában leírt módon izopropilalkohollal reakcióba hozunk, amikoris 2-izopropoxi-2-(2,4-diklórfenil)^etanolt kapunk, forráspont 148—151 C°/9 mm; n23 D = 1,5261. Ezt a terméket ugyancsak az 1. péjda szerint 2,4-diklór-/?-izopropoxi-fenetilkarbamáttá alakítjuk, olvadáspont (éter/ petroléterből való átkristályosítás után) 95 C°. 9. példa: l-epoxietil-i2,4-diklórbenzolt az 1. példában leírt módon allilalkohollal reakcióba hozunk, amikoris 2-alliloxi-2^(2,4-diklórfenil)-etanolt kapunk, forráspont 155—158 C°/10 mm; n22 o = = 1,5468. Ezt a termékét ugyancsak az 1. példa szerinti módon 2,4-diklór-/?-alliloxi-fenetilkarbamáttá alakítjuk, olvadáspont ;(éter/peroléteres átkristályosítás után) 82—83 C°. 10. példa: l-epoxietil-2,4-diklórbenzolnak az 1. példában leírt módon propargilalkohollal való reagáltatása során 2-propioniloxi-2-(2,4-diklórfenil)-etanolt kapunk, forráspont 119—122 C°/0,01 mm; n22 D = 1,5561. Ezt a terméket az 1. példa szerinti módon, ammónia helyett izopropilamint alkalmazva 2,4-diklór-/?-(2,4-propiniloxi)-fenetil-N-izopropilkarbamáttá alakítjuk át, olvadáspont 60 C° (közepes forráspontú petroléterből). 11. példa: 2-propiniloxi-2^(2,4-diklórfenil)-etanolból kiindulva, a 10. példában leírt módon, izopropilamin helyett piperidint használva, 2,4-diklór-y?-i(2-propiniloxi)-ifenetil-l-piperidin-karboxilátot kapunk, amely desztilláláskor bomlik; n22 p = 1,5421. 12. példa: l-epoxietil-2,4-diklórbenzolnak fenetilalkohollal való reagáltatása során az 1. példában leírt módon 2^enetoxi-2^(2,4~diMórif eniI)-etanort kapunk, olvadáspont 64—64,5 C° (közepes forráspontú petroléterből való átkristályosítás után). 30 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
