154763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamidoximok előállítására

154763 7 8 •o aj 3 to y o öj K ío 1—' T5 ni >> is rC O 00 3 Hatóanyag S ö aj aj •0 O * g S3 03 «5 -3 o fi g aj n3 'a 03 fi 2 cü O O fi la 'u "CL! 3 u 3 m X M (2 Sí PQ W U 53 > D Ü w Q N-(4-klórfenil)-karbamid-2,6--diklórbenzaldoxim 0,2 2—3 4 2 4 4 2 2 3 0 3 2 0,1 0 3 1 4 3 1 2 1 0 2 0 (XIX) képletű vegyület 0,2 3 3 2 5 5 5 5 5 5 5 5 0,1 1 1 1 4 5 5 5 5 5 5 5 0,05 0 0 0 3 5 5 4 5 5 4 5 (XI) képletű vegyület 0,2 2 2 2 4—5 5 5 5 5 5 5 3 0,1 0 0 1 4 5 5 5 5 5 4—5 2 0,05 0 0 0 3 5 5 4 5 5 4 1 . Hasonló hatást if ejtenek ki a következő vegyü­letek: (XV), (XVI), (XVII), (XVIII), (IX), (X) és (XII) képletű vegyületek. B) példa: Chenopodium, Stellaria, Urtica és Sinapis egyedekből álló növényállagot 15%-os N-(3,4~ -diklórfenil)-karbamid-4-hidroxi-3,5-dibróm­benzaldoximot tartalmazó hatóanyagkészítmény­nyel kezelünk. A hatóanyagkészítmény előállí­tását az A) példa szerint végezzük. A ható­anyagkészítményt oly módon alkalmazzuk, hogy a növényeket éppen cseppnedvesre bepermetez­zük. 10 napon belül az összes kezelt növény el­pusztult és regenerálódásuk sem következett be. 1. példa: 23 g 4-hidroxi-3,5-diklór-benzaldoximot 100 ml metilénkloridban szuszpendálunk. A szusz­penzióhoz 20 C°-on 6,5 g metilizocianátot cse­pegtetünk. Szobahőmérsékleten egy napon át történő keverés után a reakcióelegyet leszívat­juk, kevés metilénkloriddal átmossuk és a ter­méket vákuumban 30 C°-on szárítjuk. 21,7 g (VIII) képletű N-metil-karbarnid-4-4iidroxi-3,5--diklór-benzaldoximot kapunk. A termék olva­dáspontja 120—122 C°, (etilacetátból). 2. példa: 20,6 g 4-hidroxi-3,5-diklórbenzaldoximot 100 ml benzolban szuszpendálunk. A szuszpenzióhoz 10,9 g fenilizocianátot adunk. Gyengén exoterm reakció következik be. Éjjelen át való állás után a terméket leszívatjük, kevés metilénklo­riddal mossuk és 30 C°-on vákuumban szárít­juk. 28,2 g (IX) képletű N-fenil-karbamid-4--hidroxi-^3,5-diklór-benzaldoximot kapunk. A ter­mék olvadáspontja 146—149 C°, (bomlik). 3. példa: 117 g 4-hidroxi-3,5-diklór~bénzaldoximot 500 2S ml metilénkloridban szuszpendálunk. A szusz­penzióhoz 20 C°~on 83 g 4-klórfenil-izocianát 200 ml metilénkloridban készített oldatát kap­juk. A gyengén exoterm reakció lezajlása után az elegyet néhány óra hosszat még keverésiben 30 tartjuk, majd a terméket leszívatjuk, kevés me­tilénkloriddal mossuk és 30 C°-on vákuumban szárítjuk. 192 g (X) képletű N-(4-klórfenil)-karb­amid^hidroxi-3,5-diklór-benzaldoximot kapunk. A termék olvadáspontja 176—179 C°, (bomlik). 4. példa: 17,7 g 4-hidroxi-3,5-dibróm-benzaldoximot 100 *0 ml metilénkloridban szuszpendálunk. A szusz­penzióhoz 20 CG -on 8 ml fenilizocianátot cse­pegtetünk. Az elegyet 7 óra hosszat keverés­ben tartjuk, a terméket leszívatjuk, kevés me­tilénkloriddal mossuk és levegőn szárítjuk. 45 22 g (XI) képletű N-fenil-karbamid-4-hidroxi­-3,5-dibróm-benzaldoximot kapunk. A termék olvadáspontja 161 C°, -(bomlik). 50 5. példa: 20,7 g 4. példa szerint kapott vegyületet 28,5 ml ecetsavanhidriddel elkeverjük, majd 1 g trí-55 etiléndiamint adunk hozzá. Az elegy hőmér­séklete 20 C°-ról 36 C°-ra emelkedik, átmene­tileg átlátszó oldat képződik, végül a reakció­termék kiválik. Fél óra eltelte után az elegyet 500 ml vízzel kikeverjük, a terméket leszívat-60 juk, vízzel mossuk, majd vákuumban kálium­hidroxid felett szárítjuk. 80 ml benzolból tör­ténő átkristályosítás után 18,3 g (XII) képletű N-fenil-karbamid-4-acetiloxi-3,5-dibróm-benz­aldoximot nyerünk csillogó lemezek formájá-6ö 'ban. A termék olvadáspontja 145—148 C°. 4

Next

/
Thumbnails
Contents