154748. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklohexánszármazékok előállítására
5 induló vegyületektől függően a végtermékeket szabad formában, vagy szintén a találmány oltalmi körébe tartozó sók formájában nyerjük. A végtermékek sói önmagában ismert módon, pl. alkáliák vagy ioncserélők felhasználásával a 5 szabad bázisokká átalakíthatók. A szabad bázisokból ped; g szerves vagy szervetlen savakkal, kiváltképp gyógyászatilag alkalmas sók képzésére alkalmas savakkal, a megfelelő sókat állíthatjuk elő. Gyógyászatilag alkalmas savakként 10 a következőket soroljuk fel: halogénhidrogénsavak, kénsavak, tfoszforsavak, salétromsav, perklórsav, alifás-, aliciklusos-, aromás- vagy heterociklusos karbon- vagy szulfonsavak; mint hangyasav, ecetsav, propionsav, borostyánkősav, 15 glikolsav, tejsav, almasav, borkősav, citromsav, aszkorbinsav, maleinsav, hidroximaleinsav vagy piroszőlősav, továbbá fenüecetsav, benzoesav, p-aminoibenzoesav, antranilsav, p-hidroxi-benzoesav, szalicilsav vagy p-aminoszalieilsav, em- 20 bonsav, metánszulfonsav, etánszulfonsav, hidroxi-etánszulfonsav, etilénszulfonsav, halogénbenzolszulfonsav, toluolszulfonsav, naftalinszulfonsav vagy - szulfanilsav, végül metionin és triptofán. 25 Az új vegyületek felsorolt savakkal vagy más savakkal képzett sói, pl. pikrátjai egyébként a kapott szabad bázisok tisztítására is felhasználhatok. Ilyenkor a szabad bázisokat sókká átalakítjuk, a sókat leválasztjuk, végül a sókból go ismét a bázist felszabadítjuk. Az új vegyületek szabad és sóformái között fennálló szoros kémiai rokonság folytán az előzőekben és a következőkben is a szabad bázisokon értelemszerűen és célszerűen, adott esetben megfelelő sókat is ért- 35 jük. A felhasznált kiinduló vegyületektől és eljárási módszerektől függően az új vegyületek cisz-4nansz;-izomérjeik keveréke vagy tiszta cisz- vagy transz-formákban nyerhetők. A cisz- 40 és transz-formák keverékeit az alkotórészek fizikai-kémiai tulajdonságainak különbözősége alapján önmagában ismert módon a tiszta cisz-, illetve transz-izomerekké pl. kromatográfia vagy frakcionált desztilláeió útján szétválasztjuk. 45 A ciklohexanon kondenzációja és a kapott kondenzációs termék hidrogénezése során pl. csaknem kizárólag a transz-izomerek nyerhetők (1. 1—10. példák), míg a hidridion átvivő szerrel, mint hangyasawal vagy nátriumbárhidrid- 50 del savak jelenlétében történő redukció esetén a két izomer keverékét nyerjük. Ha valamely . reabcióképesen észterezett ciklohexanolt, pl. egy tozilezett ciklohexanolt reagáltatunk, akikor gyakorlatilag csak cisz-izomérek képződnek (1. 11— 55 13. példák). A fenti találmány oltalmi körébe tartoznak azok a kiviteli változatok is, amelyek szerint az eljárás bármely szakaszában nyert közbenső vegyületet kiinduló anyagként használjuk fel és 60 a hiányzó eljárás műveleteket lefolytatjuk, vagy az eljárást bármely szakaszában megszakítjuk, vagy amelyeknél a kiinduló anyagokat reakció közben képezzük, esetleg amelyeknél a reakciókomponensek sóiik formájában használjuk fel. 65 6 A találmány szerinti reakciók során kiváltképp olyan kiindulóanyagokat alkalmazunk, amelyekkel a megadott célszerű végtermékek előállítása lehetővé válik. A kiindulóanyagok ismert vegyületek, vagy önmagában ismert eljárásokkal előállíthatók. Az új vegyületek pl. gyógyászati készítmények formájában nyernek felhasználást, amelyek az új vegyületek szabad formáin vagy sóm kívül adott esetben valamely enterális, parenterális vagy helyi adagolásra alkalmas gyógyászati szerves vagy szervetlen, szilárd vagy folyékony hordozóanyagot is tartalmaznak. Hordozóanyagként elsősorban olyan anyagok jönnek számításba, amelyek az új vegyületekkel nem lépnek reakcióba. Ezek közül pl. a következőket soroljuk fel: víz, zselatin, laktóz, keményítő, sztearilalkohol, magnéziumsztearát, talkum, növényi olajok, benzilalkoholok, gumi, propilénglikolok, vazelinek, vagy más ismert gyógyászati hordozóanyagok. A gyógyászati készítményeket pl. tabletta, drazsé, kapszula, kenőcs, krém vagy folyékony formában oldat, szuszpenzió vagy emulzió formában állítjuk elő. A készítményeket adott esetben sterilizáljuk, vagy azok segédanyagokat, mint konzerváló-, stabilizáló-, nedvesítő- vagy emulgáló-szereket, oldásközvetítőket, az ozmózísnyomas megváltoztatására alkalmas sókat vagy puffereket is tartalmazhatnak. A gyógyászati készítményekhez adott esetben egyéb gyógyászatilag hatékony komponenseket is adagolunk. A gyógyászati készítmények előállítását önmagában ismert módszerekkel végezzük. Az új vegyületeket az állatgyógyászatban is, pl. a fent megadott formák valamelyikében vagy állati takarmányok adalékanyagaként is hasznosíthatjuk. Ilyen esetben pl a szokásos szaporító anyagokat és hígító anyagokat, illetve takarmányt alkalmazzuk. A találmány további részleteit a következő példák szemléltetik: 1. példa: 20,0 g (0,1 mól) 4-tián-4^£enil-eiklohexanont 600 ml vízmentes benzolban feloldunk, majd az oldatot 18 ml piperidin (0,18 mól) és 0,2 g p-toluolszuMonsav keverékével 15 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A reakció közben képződő vizet vízleválasztó feltét segítségével távolítjuk el. A reakció lezajlása után a benzolt először normál nyomáson, végül vízsugársziivattyúval elérhető vákuumban lepároljuk. Az olajként visszamaradó l-piperidinil-4^ -aián-4HfenilHOÍklohexiént nagyvákuumban ledesztilláljuk, amikoris a termék 0,05 Torr nyomáson 163—165 C°-on átdesztillál. Az így nyert szabad bázist 500 ml etanolban feloldjuk és 1,0 g platinaoxid hozzáadása után normál nyomáson hidrogénezzük. A hidrogénezés végén a katalizátort kiszűrjük és a szűxletet bepároljuk. A maradékot kevés toluolban feloldjuk és 200 g alumíniumoxidon (II aktivitási fok, semleges) 3
