154722. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antikoleszterin-hatású, hosszabb szénláncú telítetlen zsírsavamidokkal kezelt élelmiszerek előállítására
154722 A vegyületek hatékonyságát olyan egereken vizsgáltuk, amelyek koleszterinnel és epesavaikkal dúsított takarmányt kaptak. Az egerek vérkoleszterin szintjét a normál szint 3—6-szorosára növeltük. A zsírsavamid vegyületeket az 5 alkalmazott tápanyagba kevertük 1—0,2%-os mennyiségiben és perorálisan 8—12 napon keresztül folytonosan adagoltuk. Ezután kísérleti állatok vérszérumában a teljes koleszterin értéket meghatároztuk. A hatékonysági értéket 10 úgy számoltuk ki, hogy a vér koleszterin szintjének indexét határoztuk meg olymódon, hogy a találmány szerinti hatóanyagokat nem tartalmazó táplálékkal etetett kísérleti állat-csoport vér koleszterin szintjét 100 értéknek 15 vettük. 8 Táblázat A találmány szerint alkalmazott N-iSzubsztituált zsírsavamid-vegyületek másik hatékonysága abban áll, hogy a koleszterin lerakódást 20 megelőzik és a zsír májban való feldúsulását gátolják, amely koleszterines takarmánnyal etetett kísérleti állatoknál előfordul. Azt tapasztaltuk, hogy a lenolaj savamid os vegyületek a máj zsír-anyagcserefunkció ját javítják. 25 Ez a hatékonyság azért kedvező, mivel a máj anyagcseréje a naáj funkcióval függ össze. A lenolajsav önmagában ilyen hatást nem képes kiváltani. o0 A .találmány szerint használt zsírsavamidok rendkívül kis toxicitását kísérleti állatokon végzett akut és krónikus toxicitási vizsgálatokkal igazoltuk. Az akut toxicitási vizsgálat eredményeképpen azt találtuk, hogy a felső- 35 rolt vegyületek egyike sem gyakorolt kísérleti egereikre jelentősebb toxikus hatást, imég olyan esetben sem, ha 50 g/kg testsúly túlzott adagot alkalmaztunk. A krónikus toxicitási vizsgálatokban sem jelentősebb toxikus ha- 40 tást, sem az állatok pusztulását nem tapasztaltuk. Az utóbbi vizsgálatokat patkányokon végeztük oly módon, hogy a szokásos táplálékot 2%, 1% vagy 0,5% N-ciklohexil-porsáfrányolaj zsírsavamiddal vagy N-ciklohexil-szardi- 45 niaolaj-zsírsavamiddal egészítettük ki, és a kísérletet 6 hónapig végeztük. A kontroll állatokkal összehasonlítva a testsúlynövekedésben sem tapasztalható eltérés, továbbá kimutatható elváltozások nem találhatók sem a hetamoló- go giai, sem a szövettani vizsgálatoknál. Mint az előzőekben is vázoltuk, a felhasznált vegyületeknek észrevehető krónikus toxicitásuk nincsen, így pl. az N-ciklohexil-lenolajsavamidot és N-ciklohexil-porsáfrányolaj-2sírsavamidot 55 tápanyagra számítva 2%-os mennyiségben 6 hónapig patkányoknak, 1 g/kg mennyiségben kutyáknak 6 hónapig, 1 g/kg mennyiségben a majmoknak 29 napig és a tápanyagra számítva 0,5%-os mennyiségben egereknek 4 hóna- 60 pig adagoltuk, azonban a főbb belső szervekben semmiféle patalogikus vagy szövettani elváltozást nem észleltünk. Hasonlóképpen a májfunkcióiban és a hematológiai analízisben nincs kóros elváltozásra utaló tünet. gg Anyag LD50 érték i(g/kg) intraperitoneális orális (2) általános képletű vegyület >50 1,0 (12) általános képletű vegyület >50 9,0 (18 általános képletű vegyület >50 10,5 linolénsav >50 <1,0 A fenti táblázatból látható, hogy még 0,5 g/10 g, vagyis 50 g/kg testsúly feleslegesen nagy (per os) adagokban sem észlelhető sem pusztulás, sem jelentékeny toxikus tünet. Hasonlóképpen említésre méltó toxikus tünet vagy a kísérleti egyedek pusztulása nélkül adható kísérleti egereknek a tápanyagra számítva 1%, 0,5% vagy 0,2% mennyiségben 3 héten keresztül naponta N-ciklohexil- vagy N-2-metilfenil-lenolajsavamid. A kísérleti állatok étvágya normális maradt és az emésztés működésében sem volt változás tapasztalható. A kísérleti állatok belső szervei sem mutatnak észlelhető elváltozást boncolás során. Hasonló eredményeket tapasztaltunk patkányoknál is N-2-metilf enil-lenolajsavamid felhasználása esetén. A találmány szempontjából a következő élelmiszerek jönnek számításba, amelyekhez hatóanyagokat adagolhatunk: tejtermékek, mint vaj, margarin, sajt, tejszín, fagylalt, lefölözött tej, tejpor és tej, állati és növényi eredetű étolajok, mint sütésre használt olaj, salátaolaj. majonéz és sertészsír, gabonából és ezzel készített élelmiszerek, mint olaszmetélt, kenyér, sóskeksz, kétszersült, búzaliszt, keményítő, rizs, rizsliszt, tészta, hajdinaliszt és miso (japán ba'bpástétam), cukrászati készítmények, mint karamel, csokoládé, rágógumi, búzasikér és cukrozott gyümölcsök, feldolgozott hús és hal, mint sonka, kolbászfélék és pástétomok és számos más élelmiszer. A felsorolt hosszabbszénláncú telítetlen zsírsavamidok kis toxicitása folytán ezek a felsorolt élelmiszerekbe tág mennyiségi határok között békeverhetök. Megfelelő mennyiségi arányuk az alkalmazott élelmiszer fogyasztásának mennyiségétől és gyakoriságától függ. Így pl. tejszín vagy hasonlók, amelyekből a fogyasztás kisebb, nagyobb mennyiségben tartalmazhatnak amidokat, mint búzaliszt, rizsliszt vagy hasonlak, amelyekből nagyobb fogyasztás van. Az adagolás határértékei a kezelt élelmiszerre számítva kb. 0,1—80 súly% értékek közé esnek. A hatóanyag mennyisége a fogyasztott élelmiszerekben célszerűen maximálisan kb. 10 g naponta. A találmány szerinti amidok bekeverésé, ill. bedolgozása esetén egyéb közönségesen használt adalékanyagokat is károsodás nélkül és a 4