154722. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antikoleszterin-hatású, hosszabb szénláncú telítetlen zsírsavamidokkal kezelt élelmiszerek előállítására

9 154722 10 hatás leromlása nélkül felhasználhatunk. Ilyen adalékok közül a következőket soroljuk fel: természetes vagy szintetikus élelmiszer emulgeálószerek (pl. lecithin, szorlbitán, szacharóz észterek, zsírsavmonogliceridek), élelmiszer antioxidánsok (pl. BHT, BHA, vagyis butilezett hidroxianizol), tokoferol, propilgallát, nordihidroguajaretsav, színezőszerek, ízesítőszerek, fűszerek és víz. * A találmány szerinti eljárással pl. margarint, zsírokat, mint marhafaggyút, sertészsírt vagy keményített olajat (pl. hidrogénezett kukoricaolaj) kezelünk, akkor a kezelendő anyagokat olajokkal, mint pl. szójaolajjal, földimogyoróolajjal, gyapotmagolajjal és porsáfrányolajjal keverő berendezésben összekeverjük abból a célból, hogy megfelelő olvadáspontú terméket nyerjünk, majd a képződött keverékhez megfelelő mennyiségben valamely, a találmány szerint amid-származékot adagolunk. Ezenkívül az elérendő cél és szükség szerint színezőszert, vizes nátriumkloridoldatot, emulgeálószert, antioxidant és hasonló adalékanyagokat is bekeverhetünk. A több komponensből álló keveréket emulgeáló berendezésben valamivel olvadáspontja feletti hőmérsékleten élénk keverésben tartjuk, majd hűtőgéppel lehűtünk, amikoris kezelt margarint nyerünk. Mivel a találmány szerinti eljárásban felhasznált hosszabbszénláncú telítetlen zsírsavamid ok rendkívül jól oldódnak zsírokban, így az amiidokat az étkezési célra használt olajokkal és hasonló zsíros anyagukkal egyszerű keverő berendezésben való keveréssel bekeverhetjük, adott esetben gyenge melegítés közben. A találmány szerinti eljárással poralakú élelmiszereket, mint búzalisztet vagy rizslisztet kezelünk, akkor az élelmiszert és az amidokat őrlő, keverő berendezésben érintkeztetjük. Szükséges esetiben az amidokat valamely iners szerves oldószerlben, mint pl. etilalkoholban vagy növényi olajban képzett oldatok formájában adagoljuk á poralakú élelmiszerekhez. A találmány szerinti eljárással kezelt kenyér, búzametélt, sóskeksz, kétszersült, kínai metélt és hasonló élelmiszereket úgy állífjuk elő, hogy önmagában ismert műveletekkel búzalisztet, hajdinalisztet vagy hasonló élelmiszeralapanyagot a találmány szerinti amidokkal érintkeztetjük. A találmány szerinti eljárás egyik kiviteli rnódja szerint kezelt rizst és hasonló élelmiszereket oly módon is előállíthatjuk, ihogy a találmány szerinti amidokkal bevont rizst és hasonló élelmiszereket kezeletlen rizzsel elkeverjük, vagy az amidszemcséket és búzalisztet, cellulózacetátot, gumiarábikumot, rizsport és hasonló anyagokat kezeletlen rizzsel érintkeztetjük. Mivel a hosszabbszénláncú telítetlen zsírsavamidok íztelenek és szagtalanok, így a fentiekben említett kezelt élelmiszerek íze az eredeti élelmiszerekkel megegyezik, sőt a bekevert amidok sima érzést keltenék a nyelven, így az étvágyat fokozzák. A felhasznált amidszármazékok igen magas hőmérsékleten bomlanak el, 5 tehát stabilan megmaradniak a szokásos sütési hőmérsékleten, ezenkívül savakkal és bázisokkal sem hidrolizálődnak szabad aminokká. A következő példák a találmány szerinti el-10 járás különböző kiviteli módjait szemléltetik anélkül, hogy a találmány oltalmi körét korlátoznák. A példákban szereplő „%" és „rész"értékek súly%^ban, ill. súlyrészben értendők. 15 1. példa: 70—80% szójaolajból, 10—20% keményített kukoricaolajból. 1—5% N-ciklohexil-lenolajsavamidból, 1% szorbitánból, kb. 10%, nátriumklo-20 rid vizes oldatából, továbbá butilezett hidroxitoluolból, ízesítő- és színezőszerekből álló keveréket^ emulgeáló berendezésiben 50 C°-o.n élénk keverésben tartunk. Az emulzió kialakulása után gyorsan lehűtjük hűtőgépben és marga-25 rirmá megformáljuk. 2. példa: Salátaolajat (olívaolaj, gyapotmag olaj stb.) 30 keverőberendezésben 20—30% N-izopropil-lenolajsavamiddal 40—50 C°-on elkeverünk. A képződött keverékhez kb. 0,1% butilezett hidroxitoluolt adunk, amikoris kezelt salátaolajat nyerünk. 3. példa: 1 rész N^alfaHmetilbenzil-lenolajsavamidot 100 40 rész búzaliszthez adunk és a keveréket örlőberendezésben jól átkeverjük. Az így nyert kevert búzalisztből szokásos eljárásokkal nyerhetünk kenyeret vagy búzalisztből készült metéltet. Oly módon is eljárhatunk, hogy a keveréket 50 rész 45 vízzel átgyúrjuk, granuláljuk, szárítjuk és rizshez keverjük, amikoris kezelt rizst nyerünk. 4. példa: 50 40—50 rész gyapotmagolajból 40—50 rész N-ciklohexil-lenolajsavamidból, 1% szorbitánból és kb. 10% vizes nátriuimkloridoldatból, továbbá kismennyiségű butilezett hidroxitoluolból, ízesítőanyagból és színezőanyagból álló keveréket 55 emulgeáló berendezésben 50 C°-qn élénk keverésben tartunk. Az emulzió kialakulása után gyorsan lehűtjük és margarinná megformáljuk. 60 5. példa: 20 rész N,N-difenillenolajsavamidot és 80 rész tejport 0,01% butilezett hidroxitoluollal és 0,01% aszkorbinsavas paknitáttal elkeverjük, 65 amikoris kezelt tejport nyerünk. /5