154706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás módosított fényes poliészterlakk illetve -zománc bevonat előállítására

3 154706 4 ismert eljárások alapján előállított paraffinmentes, fényesen száradó poliészterlakkok és zománcfestékek eltérő minőségűek. Egyes szabadalmazott eljárások szerint speciális polici'klusos glikolokból felépített telítetlen poliésztergyantákat alkalmaznak kötőanyagként, amelyekkel paraffinmentes poliészterlakkok nyerhetők. (953 117, 955 727, 1 125 174 és 1 144 920 lajstromszámú német szabadalmi leírások). A fenti módon előállított poliészterlakkok hátránya, hogy bár bevonatuk fényes és kemény, azonban nem eléggé vízálló, mivel a bevonat felületén nem térhálós, hanem lineáris poliészter van. Megfelelő magasfényű és vízálló bevonat .kialakítása céljából tehát ezeket is csiszolni és polírozni kell. Az ilyen paraffinmentes poliészterlakikok tehát a paraffinoshoz képest nem előnyösebbek. További eljárások szerint a paraffinmentes poliészterlakkok kötőanyagaként szabad- hidroxil-csopo^tokat tartalmazó telítetlen poliésztergyantákat alkalmaznak. A bevonat kikeményítését szerves peroxid katalizátorokon kívül a levegőre nem érzékeny szerves di- és poliizocianátok adagolásával elősegítik. Az izocianátok a szabad hidroxil-csoportokkal poliuretán képződése közben reakcióba lépnek. Az így előállított bevonatok minősége megfelelő, azonban a poliészterlakk felhordása nehézkes mivel a bevonat előállítására háromkomponensű rendszert kell felhasználni. Ismeretessé váltak olyan paraffinmentes poliésztergyanták is, amelyeknek poliésztergyantabázisú kötőanyagai levegőn száradó alliléter-csoportokat tartalmaznak. Ezeknek hatása abban áll, hogy a levegő kopolimerizációt gátló hatása kiküszöbölhető. Az alliléter-csoportokat poligíikolok segítségével lehet a lakkokba bevinni (1 024 654, 1 017 786 és 1 031 965 lajstromszámú német szabadalmi leírások). Az így előállított paraffinmentes poliészterlakkok azonban nem elégítik ki a fennálló minőségi követelményeket, :, A szakirodalomban olyan előállítási lehetőségekre található utalás, hogy az alliléter-csoportok. metilol-csoportokat tartalmazó pl. karbamidvagy jnelamingyantába is bevihetők, majd az állilétérrel kezelt gyantákat a külön elkészített telítetlen poliéöztergyantával kombinálják. A • kombinált gyantakeverék képezi a paraffinmentes lakk kötőanyagát, A találmány feladata a fenti előállítási módokból származó hátrányok kiküszöbölése és ezzel újszerű módosított, fényes telítetlen poliészterlakk, ill. zománc előállítása. Azt találtuk, hogy a kitűzött feladat előnyösen megoldható, hogy ha a poliészterlalkk vagy zománc kötőanyagát 0,4—0,6 mól etilénglikol 0,4—0,6 mól dietilénglikol, 0,5—0,7 mól maleinsavanihidrid, 0,3—0,5 mól ftálsavanhidrid és 0,05—0,2 mól adipinsav 180—220 C°-on inert gázatmoszférában történő reagáltatása útján állítjuk elő, majd az így nyert telítetlen poliésztergyantát mintegy 2 :1 súlyarányban hexametilolmelamin-hexaalliléter vagy hexametilolmelamin-etilénglikolmonoalliléter származékával 30—110 percig 70 C° körüli hőmérsékleten toválhbreagáltatjuk, a módosított gyantát sztirol-5 ban oldjuk és szokásos mennyiségben gyorsítószert, oldószert esetleg pigmentet adagolunk hozzá és felületre való felhordás után a bevonatot peroxidos iniciátorok behatására kikeményítjük. 10 A telítetlen poliésztergyantából álló kötőanyagot célszerűen 0,5 mól etilénglikol, 0,5 mól dietilénglikol, 0,3—0,35 mól ftálsavanhidrid, 0,05— 0,1 mól adipinsav és 0,6 mól maleinsavanhidrid reagáltatása útján állítjuk elő. 15 A módosított poliésztergyantából álló kötőanyag 100 súlyrészére 50—70 súlyrész sztirolt, 2—5 súlyrész gyorsítószert, adott esetben 25— 50 súlyrész pigmentet és 8—10 súlyrész oldószert használunk fel. 20 A hexametilolmelamin-ihexaalliléter származékát előnyösen 20 mól allilalkoholból és 1 mól hexametilolmelaminból állítjuk elő savas közegben, majd a reakció,lezajlása után semlegesítést végzünk és a reakcióelegyet vákuumban 25 besűrítjük. A hexametilolmelamin-etilénglikolmonoalliléter származékát 1 súlyrész hexametilol-hexametiléteriből és 2 súlyrész etilénglikol-monoalliléterből vákuumban való átéterezéssel állítjuk S0 elő. A találmány szerinti lakkhoz gyorsítóként célszerűen 4%-os kobalttartalmú acetonos kobaltnaftenát oldatot alkalmazunk. A lakk színezését blyan pigmentek felhasználásával foganatosít-35 juk, amelyek a képződött bevonat kemény edését nem befolyásolják. Adott esetben a bevonat száradását emelt hőmérsékleten, előnyösen legfeljebb 80 C°-ig terjedő hőmérsékleten is lefolytathatjuk. 40 A találmány szerinti poliészterlakk vagy zománc kötőanyagaként olyan telítetlen poliésztergyantát használunk fel, amely biztosítja egyrészt azt, hogy a kötőanyagot levegőn száradó 45 melamingyantával lehessen kombinálni, másrészt összetétele folytán a bevonat rugalmassága mellett megfelelő keménységgel rendelkezik és zsugorodást nem. mutat. A levegőn száradó tulajdonságot a zománc kötőanyagnak azáltal 5ü kölcsönözzük, hogy hexametilolmelarnin-hexaalliléterrel vagy hexametilolmelamin-etilénglikolmonoalliléterrel kémiailag reagáltatjuk. A kémiai reakció következtében sztirólban jól oldható és kopolimerizálható gyanta nyerhető. A 55 melaminszármazékkal való reakció során 1 rész kötőanyagot pl. 0,5 rész hexametilolmelamin-4iexaalliléterszármazékkal 30—120 percig 70 C°on és normál nyomáson reagáltatunk. A kémiai reakció eredményeképpen nyert módosított ész-60 ter műgyanta telítetlen kötéseket tartalmazó lineáris poliészter jellegű kötőanyagból áll, amely metilénéter vagy észter kötésekkel a melaminszármazékkal oly módon épül össze, hogy egyidejűleg nagymennyiségben szabad alliléter-65 . -csoportokat is tartalmaz, amelyek a műgyantá-2