154691. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sörlé és törköly folytonos elválasztására és a törköly folytonos ellenáramú kilúgozására

3 154681 4 hogy a színsörlevet és törkölyt akként különít­se el egymástól, hogy a csiga folytonosain szál­líthassa tovább a törkölyt, ugyanakkor a sörlé szennyeződésektől mentesen legyen elvezethető. A második ferde hengerben ellenáramúban lú- 5 .gozták ki a törkölyből az extraiktöt. E henger alján az előzőkhöz hasonló cmódon forgótárcsás elválasztással különítették el a törkölytől a máslást. A színsörlevet és a máslást összekever­ték, majd a fehérje iszapot centrifugán és kova- 10 földes szűrőn a sörléből kiszűrték. Minthogy a forgótárcsa és a henger palástja között századmilliméter nagyságrendű hézagot kellett létesíteni, a készüléket csak laborató­riumi méretben tudták elkészíteni, sem kísér- 15 leti, sem nagyüzemi méretben nem tudták azt megvalósítani. Egy másik megoldás szerint teljesen auto­matikus, de félfolyamatos körforgó szűrőkészü­léket alakítottak ki, amelynél a technológia lé- 20 nyegében megegyezik a hagyományos szűrő­kádakéval azonban azzal az eltéréssel, hogy maga a szűrőkád körcikkszerűen több részre van osztva, a kád fenekének egy része át nem eresztő, az egyik szakasza perforált, a másik l 25 szakasza pedig teljesen ki van vágva. Az át nem eresztő rész fölött cefréznek, a perforált részen szűrnek, a kivágott részen pedig kihullik a kádból a törköly. Szerkezeti nehézségek (tö­mi tés),x valamint a törköly torlódásából eredő Z0 egyenlőtlen kilúgozási fok folytán ez a kísérleti berendezés sem volt nagyüzemi célokra alkal­mas. Egy további ismert megoldás szerint a nagy kádakat körhintaszerűen elrendezett több kis szűrőkáddá alakították. Ennek a berendezésnek az a hátránya, hogy azonos teljesítményhez na­gyobb kád szükséges, a berendezés igen bonyo­lult és szakaszosan működik. A kilúgozás ellen­áramú ugyan, de nem fokozatnélküli, hanem kétlépcsős. . Irodalmi adatok szerint kísérleteket végeztek továbbá szalagon vezetett kilúgozással, erre vo­natkozó nagyüzemi tapasztalatokat azonban nem közöltek. Ismeretessé vált az irodalomból olyan kísér­leti berendezés is, amelynél a törköly és szín­sörlé elválasztására centrifugát alkalmaztak. E technológiai előírás miatt az üzem teljesítmé­nyéhez képest túl nagy teljesítményű centrifu­gát kell alkalmazni, ami hátrányos. Nagyüzemi megvalósításról az irodalom nem tesz említést. Ismeretessé vált továbbá az irodalomból egy olyan berendezés is, amelynél a töíkölyt vibrá­toros szitán különítik el a sörlétől, majd a sör­levet ülepítő tartályon történő átvezetés után centrifugálják, a törkölyt kilúgozó edénybe és újabb vibrátoros szitára vezetik és a híg sör­levet a bekeverő edénybe visszavezetik. A ki­lúgozás ebben a megoldásban is kétlépcsős és viszonylag bonyolult berendezést igényel. Arról, hogy üzemszerű megvalósításra sor került volna, adatot nem közöltek. Mindezek alapján a törkölynek a sörlétől való folyamatos elválasztását és kilúgozását az eddig ismertetett eljárásokkal nagyüzemben nem tud­ták elérni-Hiánypótló tehát olyan eljárás, amelynek se­gítségével a törköly és sörlé elválasztását, vala­mint a törköly fokozatmentes ellenáramú ki­lúgozását egy műveletben folytonosan, gazdasá­gosan és az eddigi minőséggel egyező értékben lehet megvalósítani. Ilyen eljárás és berendezés kialakítása jelen találmány célja. Eljárásunknak az a lényege, hogy a törköly­kilúgozó hengertérnek kb. félmagasságában be­vezetett cefréből a színsörlevet a saját súlyánál fogva lefelé haladó törköllyel szemben e hen­gertér alján bevezetett ellenáramú máslóvízzel képzett máslással kimossuk és a bevezetési szint felett elhelyezett szűrőlemezen át elvezetjük, a törkölyt pedig a hengertér alján távolítjuk el folytonosan és a színsörlé és máslás keverékéből a fehérje iszapot legalább egylépcsős szűréssel, célszerűen centrifugálással távolítjuk el. Ennek az az előnye, hogy a fehérje iszapot, mint ön­magában véve hagy értékű takarmányt nem a törköllyel keverten, hanem külön termékként kapjuk. Abban az esetben, ha takarmány céljára való fehérje iszap kinyerésére nincs szükség, eljár­hatunk úgy is, hogy az első centrifugáról távozó fehérje iszapot •— a második centrifuga elha­gyásával — egy keverőedényben kilúgozzuk és a nyert elegyet a törköly-kilúgozó hengerbe ve­zetjük. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy ebben az esetben a kilúgozott fehérje iszapot változatként nem vezetjük a cefrézőbe. A törköly és a sörlé ily módon folytonossá tett elválasztásának fokozására az eljárás vál­tozataként találmányunk értelmében úgy is el­járhatunk, hogy a cefrét zárt rendszerben ve­zetjük egy folytonosan cserélődő törikölyágy felső szintjére, miközben e zárt rendszerben a cefréből a színsörlé legnagyobb részét eltávolít­juk, s a törkölyágyat az így visszamaradó tör­köllyel újítjuk fel. A betáplált törköly mennyi­ségének megfelelő mértékben a törkölyágy aljá­ról a törkölyt ugyancsak folytonosan leeresztjük és a már ismertetett módon érintkeztetjük ellen­áramban a máslóvízzel. A sör lének meg a más­lásnak a folytonosan frissített törkölyágyon való átvezetésével a hagyományos eljárásokkal elér­hető azonos tisztaságú sörlevet kapunk. A fenti eljárásoknak megfelelő berendezések lényege egyik szakaszán folytonosan cserélődő törkölyággyal kitöltött henger, a hengerben el­rendezett keverőberendezés, az alján levő tör­kölyosiga, valamint a cefre és máslóvíz beve­zető, továbbá a sörlevet a tisztító-berendezésre elvezető csonk. — Az eljárás változatának meg­valósításához a cefrét bevezető csonkhoz csat­lakozó alsó végén perforált esőben elhelyezett zárt terű szállítócsiga, ennek végén elhelyezett terelőszerkezet és a törkölyágyat a henger többi részétől határoló szűrőlemezek vannak alkal­mazva. Üzemeltetési szempontból előnyös lehet, 10 15 20 1 25 c0 Z5 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents