154684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkanolamin-származékok előállítására

154684 3 Az (I) képletű alkanolaminok aldehidekkel képezett kondenzációs termékei alatt a (II) álta­lános képletű oxazolidin-iszármazékok és sóik értendők, (mely képletben R1 és R 2 jelentése a fent megadott és R3 jelentése hidrogénatom, 5 vagy alkil- vagy aril-gyök). R3 jelentése pl. legfeljebb 10 szénatomot tar­talmazó alkil- vagy aril-gyök, mint izoprpil­vagy fenil-gyök. Az (I) képletű alkanolamin-származékok ész- 10 tereiként pl. az alábbi savakkal képezett O­-észterelket említjük meg; telített vagy telítetlen alifás karbonsavak, melyek pl. legfeljebb 20 szénatomot tartalmaznak (ecetsav, palmitinsav, sztearinsav vagy olajsav); aromás karbonsavaik, 15 melyek pl. legfeljebb 15 szénatomot tartalmaz­nak (pl. benzoesav). Az (I) képletű alkanolamin-származékoik, azok aldehidekkel képezett kondenzációs termékei és 20 észterei sóiként pl. az alábbi, savakkal vagy savas anyagokkal képezett addíciós sókat em­líthetjük meg: szervetlen savakkal képezett sók, pl. hidrokloridok, hidrobromidok, fosz­fátok, vagy szulfátok; szerves savakkai képe- 25 zett sók, pl. oxalátók, laktátok, tartarátok, ace­tátok, szalicilátok, citrátdk, benzoátok, /?-naf­toátok, adipinátok vagy l,r^metilén-bisz-(2--hidroxi-3-naftoátok); savas műgyantákkal, pl. szulfonált polisztiroPgyantákkal, mint „Zeo— £0 Karb" 225 (a „Zeo—Karb" védjegy) képezett sók. A viszonylag oldhatatlan sók (pl. az l,r-metilén-bisz-(24iidroxi-3-naftoátök) előnye, hogy elnyújtott vérszintet biztosítanak. 35 Az (I) képletű új alkanolamin-származékok különösen előnyös képviselői az alábbi vegyü­letek: l-(2-etil£enoxi)-3-S-butilamino-2-propanol; l-(2- 40 -etilfenoxi)-3-(t-butilamino-2-propanol; l-(2-etil­f enoxi)-3-n-propüamino-2-prapanol; l-(2-etilfen­oxi)-3-allilamino~2-propanol; l-(2-etilfenoxi)-3--(2-hidroxi~l,l-dimetiletilamino)-2^propanol; 1--(2-etilfenoxi)-3-(l-, metil-3-! fenilpropilamino)-2- 45 Hpropanol; l-i(2-etilfenoxi)-3-(l-metil-3-f enoxi­etilamino)-2-jpirapanol; l-^(2-etilfenoxi)-3-i(3-!p­-Jklonfeinil-il ,l-diimetilp:ropi)laDnino)-i2-propanol; 1--i(2^et:ilfenoxi)-3«(2-p-metioxifenil^l-metilam,inio)­-2-propanol; l-(2-t^butilfenoxi)-3-izopropilamino- 50 -2-propanol; l-(2-n-butilf enoxi)-3-t-butilamino­-2-propanol; és l-(2-trifluormetilfenoxi)-3-izo­propilamino-2-propanol és e vegyületek sói. A 151.919 sz. törzsszabadalmunk szerinti el­járás továbbfejlesztéseként azt találtuk, hogy 55 az (I) képletű alkanolamin-származékok oly mó­don állíthatók elő, hogy valamely (III) általános képletű vegyületet, (mely képletben R2 jelen­tése a fent megadott és R jelentése valamely -^CH^CH2 vagy —CHOH-CH 2 Z képletű cso- 60 \/ O port, ahol Z jelentése halogénatom) valamely NH2R1 képletű aminnal hozunk reakcióba (mely képletben R1 jelentése a fent megadott). e5 Z jelentése előnyösen klór- vagy brómatom. A reakció előnyösen melegítéssel gyorsítható vagy tehető teljessé és inert hígító- vagy oldó­szerben, pl. etanolban végezhető el. Eljárásunk másik foganatosítási módja sze­rint az (I) képletű alkanolamin-származékok oly módon állíthatók elő, hogy valamely (IV) általános képletű vegyületet (ahol R2 jelentése a fent megadott) valamely (V) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, (mely képletben R és R1 jelentése a fent megadott). E reakciót előnyösen savmegkötőszer jelen­létében hajthatjuk végre. Eljárhatunk oly mó­don is, hogy kiindulási anyagként a fenol-szár­mazék valamely alkáli-származékát, pl. nát­rium- vagy kálium-származékát alkalmazzuk. Eljárásunk szerint továbbá az (I) képletű al­kanolaminok oxazolidin-származékai oly módon állíthatók elő, hogy a megfelelő alkanolamin­-származékot vagy sóját valamely R3CHO ál­talános képletű aldehiddel hozzuk reakcióba, (mely képletben R3 jelentése a fent megadott). A reakciót hígító- vagy oldószerben (pl. eta­nolban) előnyösen katalizátor (pl. sósav, ecet­sav vagy jód) jelenlétében végezhetjük el. Az átalakulás melegítéssel gyorsítható vagy tehető teljessé. A reakcióban képződő vizet megfelelő oldószer (benzol, toluol vagy kloroform) hozzá­adása után végrehajtott azeotrop desztillációval vagy vízelvonószerek (pl. vízmentes káliumkar­bonát) alkalmazásával távolíthatjuk el, ül. köt­hetjük 'meg. Eljárásunk szerint továbbá az (I) képletű al­kanolamin-származékok észtereit oly módon képezhetjük, hogy a megfelelő alkanolamin­-származék sóját valamely acilezőszerrel hoz­zuk reakcióba. Acilezőszerként előnyösen telített vagy telí­tetlen alifás karbonsavak vagy aromás karbon­savaik halogenidjeit vagy anhidridjeit alkalmaz­hatjuk (pl. ecetsavanhidrid vagy benzoilklorid). Az acilezést hígító- vagy oldószerben végezhet­jük el, amennyiben az acilezőszer valamely sav­anhidrid, úgy közegként előnyösen az anhidrid­nek megfelelő' savat alkalmazhatjuk. A találmányunk tárgyát képező eljárással elő­állítható vegyületek a gyógyászatban a ható­anyagot és inert, szilárd vagy folyékony gyó­gyászati hordozóanyagot tartalmazó készítmé­nyek alakjában alkalmazhatók. A készítménye­ket a gyógyszergyártás önmagukban ismert el­járásaival állíthatjuk elő. Eljárásunk további részleteit a példákban is­mertetjük, anélkül, hogy találmányunkat a pél­dákra korlátoznánk. A példákban szereplő súly­mennyiségek súlyrészekben értendők. 1. példa: 1,78 rész l-(2-etil-fenoxi)-2,3-epoxipropán és 10 rész t-butilamin elegyét 2 órán át visszafo­lyató hűtő alkalmazásával forraljuk. A t-butil­amin feleslegét vákuumban ledesztilláljuk és a maradékot 50 rész vizes 2 n sósavval és 50 rész

Next

/
Thumbnails
Contents