154656. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ACTH-hatású peptidek előállítására

3 154656 4 sen e fémek nehezen oldódó sói, mint foszfátjai és pirofoszfátjai, valaamint e fémek hidroxidjai. Elnyújtott hatású származékokat képző szerves anyagokként pl. a nem-antigén hatású zselati­nok, mint az oxipolizselatinok, a polivinilpirro­lidon és a karboximetilcellulóz, továbbá az al­ginsav szulfon$av- vagy foszforsavészterei, a dextrin, polifenolok és polialköholok hasonló származékai, elsősorban a polifloretin-tfoszfát és a fitinsav, továbbá az aminosavak polimerizátu­mai és kopolimerizátumai, pl. a protamin és elsősorban a túlnyomórészt savas a-^aminosavak­ból, anint glutaminsavból vagy aszparaginsávból felépülő aminosavpoliimerizátumok ill. -kopoli­merizátumok szerepelhetnek. Ezek a jelen találmány szerint előállítható új vegyületek, amint már említettük, a megfelelő, de az első aminosavban L-konf igurációt mutató ismert peptideknél jóval erősebb ACTH^aktivi­tással rendelkeznek. így ezek a termékek pl. a természetes adrenokortikotrop hormon helyett alkalmazhatók az ember- és állatgyógyászatban. Ezeket az új peptideket a nagy lánchosszú­ságú peptidek előállítására ismert módszerekkel állíthatjuk elő, a megfelelő D-aminosav N-ter­minális aminosavként való alkalmazásával. A szintézis során az aminosavakat egyenkint vagy kisebb peptid-egységek előzetes képzése után kapcsolhatjuk össze a fent megadott sorrendben felépülő tetrakozapaptiddé. A találmány szerinti eljárást tehát az jellemzi, hogy D-szeril-L-ti'rozil^L-szeril-L-metionil--L­-glutaniil4L-hisztidil-LHfenilalanil-L-argmil-L­-triptofil-glicil-L-lizil-L-propil-L-valdl-glicil-L­-lizil-L-lizil-L-lizi'l-L-lizil-L-prolil-L-^valil-L-lizil­-L-.V!aliUu-tirozil-L-prolintból vagy a megfelelő, de a glutatnil-csoport helyett a glutamin mara­dékát tartalmazó vegyületből, amelyekben leg­alább az a-a;mincsoport és az oldallánóbeli ami­noesoportok, valamint a terminális karboxilcso­port és az esetleg jelenlevő oldallánóbeli kar­boxil-<5soport védett alakiban van jelen, a védő­csoportokat leihasítjuk és kívánt esetben az így kapott vegyületet savval képzett addíciós sóvá vagy valamely származékká, ill. komplex-ter­mékké alakítjuk át. Az aminosavak és/vagy peptidegységek kap­csolása oly módon történik, hogy a védett a­-amdnocsoportot és aktivált terminális karboxü­esoportot tartalmazó aminosavat ill. pepiidet egy szabad a-aminocsoportot és szabad vagy vé­dett, pl. észterezett vagy amidált terminális kar­boxilesoportot tartalmazó aminosavval vagy peptíddel reagáltatunk, vagy pedig egy aktivált ö-aiminocsoportot és védett terminális karboxil­csoportot tartalmazó aminosavat vagy peptidet egy szabad terminális karfooxilcsoportot és vé­dett a^iminocsoportot tartalmazó aminosavval vagy peptiddel reagáltatunk. A katrboxilcsoport pl. valamely savhalogeniddé, -aziddá, -anhid­riddé, -imidazoliddá, -izoxazoliddá vagy aktivált észterré, mint itiánmetilészterré, karboxinietil­észterré vagy p-nitrofenilészterré való átalakí­tása útján, vagy pedig valamely karbodiimid (adott esetben N-hidroxid-szukoinimid hozzá­adásával) vagy N,N'-karbonil-diimidazol segítsé­gével aktiválható az amiriocsöport aktiválása pl. valamely tfoszfátamiddal való reagáltatás út­'5 ján történhet. Az e célra .alkalmas módszerek közül elsősorban a karbodümid-módszer, az azid-módszer, az aktivált észterek módszere és az anhidrid-módszer alkalmazható előnyösen e találmány szerinti eljárásban. Megemlíthető, az 10 ilyen kapcsolási módszerek sorában az ún. szi­lárd-hordozós szintézis is, amelynek során a peptidet az észterszerűen egy polimerhez kötött 'karboxil-végből kiindulva építik fel, az egyes aminosavak sorjában történő rákondenzálása út-15 ján. A reakcióban részt nem vevő szabad f unkci­cmális csoportokat célszerűen valamely védőcso­port felvitele útján védjük; e célra különösen 20 oly csoportok alkalmasak, amelyek hidrolízis vagy redukció útján könnyen lehasíthatok. A karlboxilcsoportok előnyösen pl. metanollal, tere.butanollal, benzilalkohollal, p-nitrobenzilal­kohollal való észterezés vagy amidképzés útján 25 védhetők, míg az aminoesoportok pl. tozil-, tri­til-, formil-, trifluoracetil-, o-nitrofenil-, szulfe­nil-, ftalil- vagy karbobenzoxi-csoport, vagy va­lamely színes védőcsoport, mint p-fenilazo-ben­ziloxikarbonil- vagy pn(p'-metoxi-fenilazo)-'ben-30 ziloxikarbonilncsoport, különösen pedig terc.bu­tiloxikarbonil-csoport rávitele útján védhető. Az argdnin guanidino-csoportjáfoan levő aminocso­port védelmére a nitrocsoport alkalmas; az ar­ginin említett aminoesoportjának védelme azon­£5 ban nem feltétlenül szükséges a reakció során. A hisztidin iminoesoportja benzil- vagy tritil— gyökkel védhető. A védett amino- vagy imino-csoportnak a megfelelő szabad csoporttá, valamint a funkcio-40 nálisan módosított karboxil-esoportnak szabad karboxilcsoporttá való átalakítása az eljárás só­rés szintén önmagukban ismert módszerekkel, pl. hidrolizáló ill. redukáló hatású szerekkel való kezelés útján történhet. 45 A találmány szerinti új peptid előállításának egy előnyös módja értelmében úgy járunk el, hogy a három első aminosaivat tartalmazó H-D­-Ser-Tyr^Ser^OH tripeptidet i(a fenti rövidített írásimód esetében az egyes aminosav-csoportokat 50 képviselő jelek mindenkor a megfelelő L-ami­nosavra vonatkoznak, ha csak a „D-" megjelö­lés külön kitéve nincs) vagy az ezeken kívül még a negyedik aminosavat is tartalmazó tetra­peptídet a szekvenciában ezek után következő 55 aminosavakból felépülő heptapeptiddel ill. hexa­peptiddel az első tíz aminosavat tartalmazó de­kaipeptiddé kondenzáljuk, előnyösen az azidos kapcsolási módszerrel, majd az így kapott deka­peptidet a 11—24. aminosavakból álló tetradeka-60 peptidészterrel vagy tet:rad'ekapeptidaítnid.dal kondenzáljuk. Ehhez a kondenzációhoz kapcsolási módszer­ként előnyösen a karbodiimid-módszert vagy az aktivált észterek módszerét, és pedig ez utóbbit 65 elsősoriban a p-nitrofenilészter segítségével, al-2

Next

/
Thumbnails
Contents