154652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cikloalifás aminok előállítására

7 154652 8 mázó végtermékeket, amelyek hidrogenolízissel lehasítható szubsztitueinseket, pl. oHarilalkil-, mint benzil-esoportot tartalmaznak, ismert mó­don úgy alakíthatunk át, hogy a szubsztituenst hidrogenolízissel eltávolítjuk. 5 A fenti reakcióifolyaimatokat önmagában is­mert mádon, a reaktáókamponensekkel szemben ineirs, vagy a reakeiókoimponensekre oldóhatású hígítószerek jelenlétéiben vagy távollétében, ka­talizátorok, kondenzáló- vagy semlegesítőszerek 10 jelenlétében vagy távollétéiben, szükséges eset­ben iners gázatmoszférában és/vagy hűtés vagy előnyösen melegítés és/vagy atmoszférikus vagy emelt nyomáson hajtjuk végire. A reafcáókarühnényektői függően a talál- 15 mány szerinti vegyületeket szabad formában vagy sóik formájában nyerjük ki, a találmány oltalmi köre a vegyületek sóit is magálban fog­lalja. A kapott sófonmájú vegyületekből ismert módon, pl. alkalikus szerekkel vagy ioncseré- 20 lökkel való kezelés útján a szabad vegyületeket állíthatjuk elő. A kinyert szalbad vegyületeket pedig szerves vagy szervetlen savakkal, főként gyógyászati felhasználásra alkalmas addíciós sók képzésére alkalmas savakkal addíciós sóikká 25 alakíthatjuk át. Ilyen savakként a következőket soroljuk fe: sósav, hidrogénbromid, kénsav, foszforsav, salétromsav, vagy perklóirsav, továbbá alifás-, cikloaliifás-, aromás- vagy heterociklusos-kar­bon- vagy szultfonsavak, mint hangyaslav, ecet­sav, propionsav, borostyánkőisaiv, glikolsav, tej­sav, aümasav, botrkőslav, citromsav, maleinsav, hidroximaleinsav, piroracémlsav, fenilecetsav, benzoesav, p^aminobenzoesav, antranilsav, p­-hidroxí-(benzoesav, szalicilsav, p-aminoszalicil­sav, embonsav, metánszulfonsav, e^ánszulfonsav, hidroxietánszulfonsav, etilénszulfonsav, halo­génJbenzolsziulífon'sav, foluolszulifonsav, naftilin­szulfonsav, szulfanilsav, végül aszfcorbinsav, metioninsaiv, triptafán, lizin vagy arginin. Az új vegyületek fenti savakkal képzett sói és egyéb sói is, pl. ipikrátjai felhasználhatók a kinyert szalbad bázisok tisztítására. A szabad bázisokat sóikká alakítjuk át, a sókat leválaszt­juk és a bázisokat a sóikból felszabadítjuk. Az új vegyületek szalbad bázis és sófoirmája között meglevő szoros kémiai rokonság alapján az elő­zőekben és a továbbiakban is, ha szabad bázi­sokról van szó, úgy értelemszerűen és célszerű­en a vegyületek sói is beleértendők. A találmány szerinti új vegyületeket geomet­riai izomerek formájában vagy, amennyiben ezek assziímetirifcus szénatomot tartalmaznak, úgy különböző racemátkeverékek, racemátok vagy optikai antipódok formájában is kinyer­hetjük. A kapott epknéreket vagy raeeamátke­verékeket az egyes komponensek fizikai-kémiai tulajdonságainak különbsége alapján pl. kristá­lyosítással és/vagy kromatografikus úton szét­választjuk. A raceimátokat ismert módon az op­tikai antipódokra választjuk szét pl. optikailag aktív savakkal váló reagáltatással, a diasztereo­mér sók elválasztásával és kívánt esetiben a ka­pott sókból a bázis felszabadításával. A találmány szerinti eljárás olyan változato­kat is magában foglal, amelyekben az eljárás tetszés szerinti lépésében nyert közbenső ter­méket kiindulóanyagként* alkalmazzuk és a még hiányzó eljárási lépéseket kivitelezzük, vagy az előállltá.si folyamatot tetszés szerinti lépésben megszakítjuk, <vagy a kiindulóianyago­kat a reakció közben képezzük, illetve a reaik­ciókomponenseket származékaik, pl. sóik formá­jában használjuk fel. A találmány szerinti el­járásban főként olyan kiindulóanyagokat alkal­mazunk, amelyekkel a fentiekben kiemelt kü­lönlegesen értékes vegyületek előállítása válik lehetővé. A kiindulóanyagok vagy ismert vegyületek, vagy isimert módszerekkel előállíthatók, Így például 3,4,5-helyzetben aromás jellegű szulbsz­tituenselkkel triszubszitituált ciklohexanonszár­mazékot úgy állítunk elő, hogy valamely 1,2-helyzetben aroimás jellegű szubsztituenset tar­talmazó etanonszárimazéfcoít 1-(helyzetben aro­más szubsztituenst tartalmazó ,zl1 -2^alkianoilve­gyüüettel célszerűen alkálifómalfcoholát, mint nátriumeltilát jelenlétében reagáltatjuk. Az így kapott 3,4,5-helyzetben aromás jellegű szubszti­tuenst tartalmazó 3-hidroxi-<:iklohexíanonszár­mazékot pl. erős savval való kezeléssel ddhid­ratálhatjuk,, majd katalitikus hidrogénezés után a kívánt 3,4,5-helyzetben szubsztituált ciklo­hexanoinözármazékot nyerjük. A kapott termék redukciója útján, például komplex di-könnyű­fémhidrides, mint litiumalumiíniumhidrides vagy nátriumibóirhidrides kezeléssel a megfelelő 1-4iidroxi-száxmazékot nyerjük. A hidroxi-cso­portból reakcióképes, amino-csoporttá átalakít­ható észtercsoportot képzünk pl. halogénező­szer, mint tionilklorid vagy táonilbromid, fosz­fortribromid vagy trifeníloxifoszfordiklorid se­gítségével vagy aromás szulfolkloriddal, mint to­luolszulfonilkloriddal vagy brómbenzoLszulfonil­kloriddal való reakció útján. A kiindulóanyagok előállítására szolgáló to­vábbi eljárás során olyan bisz-tacil-rövidszén­láncú alkánvegyületet használunk fel kiinduló­anyagként, amelyben a karbonilcsoportokat leg­alább két szénatom választja el egymástól és amelyek egy éterezett hidroxÜMCsoportat tartal­maznak. Ilyen vegyület pl. az 1,3-dibenzoil­propán vagy az l,3-dibenzoil-2-benziloxi-propán. A kiindulóianyagot aromás jellegű, metil-cso­porttal szubsztituált vegyülettel, mint tofluollal vagy pikolinnal aldolkondenzációnák vetjük alá és a kapott cikloalkándiolt dehidratálás útján a megfelelő cikloalkladién-származ'ékká alalkít­juk át. Ez utóbbi folyamatban nyert olyan köz­benző vegyületet, amely éterezett hidroxil-cso­portot nem tartalmaz, például piridiniben króm­trioxdddal való reagáltatással telítetlen ketonná oxidálhatunk, ezt hidrogónezéssel a kívánt telí­tett ketonná alakíthatjuk át. Az előbbi dehidra­lizálásánál nyert éterezett hidroxil^csoportot tar-10 15 20 25 30 ?,5 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents