154630. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép kártok köszörülésére

it 154630 4 úttal a rajz síkjára is — merőleges helyzetű 2 alapszár révén párokká vannak egyesítve, és a 3 fedéllécre ráfeszített 4 többszörös vászonrétegbe vannak ágyazva. Ismert módon a kártok köszörülésére a rajz 5 síkjára merőleges forgástengelyű, a .fedéiaécnél valamivel hosszabb 5 köszörülő hengert használtak úgy, hogy annak, egy érintő síkjával és a rajz síkjával is párhuzamosan a fedéllécet eltolták. Eközben a köszörülő henger forgás- 10 iránya olyan volt, hogy a köszörűkő a tű homloikfelületét a tű hegyénél hagyta el. (A köszörülés ilyen (kivitelénél a kártok hegye a 2/a, b ábrán látható alakot veszi fel. A 2/a ábrán az is látható, hogy a hengeres 1 tű vége 15 két oldalán 6-nál le van lapítva, és ennél fogva a tűnek a 2/b ábra alsó részlén látható hosszúkás homlokfelülete van, amelynek minden része a nyíl irányában mozgó köszörülő henger hatása folytán a fedélléocel párhuzamos közös 20 síkban fekszik. A találmány szerint a kártok tűdnek hoimlokfelületét a 3/a, b, c ábrán látható módon, nevezetesen úgy alakítjuk ki, hogy a köszörülést nem egy, hanem két lépésben végezzük el úgy, £5 hogy először a 10 középvonal egyik oldalán fekvő 8 felületrészt, azután a középvonal másik oldalán fekvő 9 felületrészt köszörüljük meg, és a köszörülést nem a 10 középvonal irányában, hanem ezzel hegyesszöget bezáró irányban, 10 a kárt hegye felől a homloíkfelület belseje felé haladva, vagyis a 9 felületrész köszösrülését a 11 irányban, a 8 felületrész köszörülését a 12 irányiban haladva végezzük el. (Megjegyzendő, hogy itt a haladás irányán nem a köszörülő í5 szerszám egészének a fedéllléchez viszonyított elmozdulása irányát, hanem a köszörűkő felülétét borító elemi köszörülő, forgácsoló szerszámoknak a homloikíelülethez viszonyított elmozdulása irányát kell érteni.) 40 Így a tű 13 hegye a középvonaton alakul ki. Minthogy köszörülés közben a kárttűk rugalmasan kihajlamalk, a 8 és 9 felületriészek a köszörülés erediményekíéppen a kárttűik középsíkjára merőleges síklkai az ábrán 21-el jelzett szöget képezik. A hornlclkifelület két része telhát — a kárttű belsejében mérve — 180°^ál kisebb szöget zár be. A találmány szerinti köszörülésmód az ismerthez képest lényeges haladást jelent, mert elméleti megfontolások mellett a gyakorlata tapasztalat is azt mutatja, hogy annak révén a kártok működése lényegesen megjavul. A 2. és 3. ábrákon a kártok hörnlofcfelületeinek megtekintése ugyanis azt mutatja, hogy a régi köszörülési módnál a köszörülő henger a kártok homilokfelüldtét a tűk 13 hegyénél hagyja el, itt tehát sorjaképződés mutatkozik, amely az oldaléleknél is fellép. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárásnál az első lépésben végzett köszörülésnél a 8 középvonalnál keletkezett sorját a második köszörülés eltünteti, s így maradó sorjalképződíés nincs, a tűlbegy élei simák lesznek, a kártok éltömődése elmarad. Emellett elmarad a sorja eltávolítására való külön művelet is, ami a régi eljárásnál költségtöbbletet okoz, és a tűhegyek letompítása révén a tű alakját és ezzel a kártolás munkáját károsan befolyásolja. A 4. ábrán a találmány szerinti köszörülési eljárás végrehajtására alkalmas köszörül őf ej egy 'kivitelét tünteti fel. A 4 fedélléc alatt a kártokkal szemben a 14, 15 köszörülő tárcsák, un. fazékkövek vannak elrendezve. Ezek 16, 17 forgástengelye egymással ellenkező irányban, a nyilakkal jelzett értelemben forog. A tárcsák peremének gyűrű alakú 18, 19 munkafelülete van, amely a kártok köszörülésére szolgál. A 15 tárcsának a fedélléc hossztengelyével hegyesszöget (példaképpen 45 fokos szöget) bezáró, a fedélléc síkjára merőleges A—B síkkal képzett metszetét az 5. ábra tünteti fel. A 4. és 5. ábra egybevetéséből látható, hogy a köszörűkövek forgástengelye az A—B síkban 5 fokkal meg van döntve úgy, hogy ennek folytán a munkafelületek' síkja a fedélléc síkjával 5 fokos szöget zár be, és a kártokkal a munkafelületnek csupán a fedélléc hossztengelyével középértékben 45 fokot képező ívdarabja érintkezik. Ennék folytán a köszörülés iránya a kártok homlofcfelületónek középvonalával 45 fokos szöget zár be, az így elrendezett köszörülőfej tehát a találmány szerinti eljárás feltételeinek, illetve követelményeinek megfelel. A 4. ábrán az is látható, hogy a 14 köszörülő tárcsa a 15 tárcsával szimmetriás elrendezésű, tehát, ha a 14 tárcsa a kártok homlokfelületéneik 9 felületrészét munkálta meg, a 15 tárcsa a 8 felületrészt fogja megmunkálni. A kettős köszöirülőfej hatáskörzetén való átvezetés által tdhát a találmány szerinti köszörülés végbemegy. Megjegyzendő még, hogy itt a 45 és 5 fokos értékek csak példáiként vannak megadva, amelytől a találmány keretén belül el is lebet térni. ' A találmány szerinti köszörülőfej működésének részleteit vizsgálva látjuk, hogy a kártok homlokf'alületénél la 3/a ábrán 21-el jelölt szög nem azonos a Iköszörűköveknél példaként 5 fokban megadott nagyságú elhelyezési szöggel, hanem attól eltér, mert köszörülés köziben a (k?rtok rugalmasan klühajlanak, és a kártok [homlokfelületének alakját a fcöszörűkövek elhelyezési szöge mellett főként a kihajlás mértéke szabja meg. A köBzöírűköveik forgástengelyének az A—B síkban való megdöntése nem is erre. hanem elsősorban a köszörülés irányának a homldkfelület középvonalához viszonyított [meghatározására és arra irányul, Ihogy a köszörülendő kártokkal a köszörülő tárcsák munkaf elületiénak Csupán a fedélléc hossztengelyével 45 foikos szöget bezáró ívdarabjai jussanak érintkezésbe. A találmány szerinti eljárás — megfelelő köszörülő szerszámok használata révén — dobok rugalmas kártbevonatának köszörüléséire is alkalmas. 10 15 20 £5 Í0 c5 40 45 50 55 60 2