154628. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugárcső ágyúszerelvényébe épített szivattyúzó és nyomásmérő elrendezés

MAGTAR NÉPKÖZT ARS AS AG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. XI. 10. (TA—911) Közzététel napja: 1967. X. 23. Megjelent: 1968. IX. 30. 154628 Szabadalmi osztály: 21 g 1—16 Nemzetközi osztály: H 01 j Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Dallos András tudományos főmunkatárs, 70%, Páhy Pál technológus, 30%, Budapest Tulajdonos: Távközlési Kutató Intézet, Budapest Elektronsugárcső ágyúszerelvényébe épített szivattyúzó és nyomásmérő elrendezés Mikrohullámú csöveknél, de egyéb nagyértékű elektroncsőnél a jó működésű paraméterek, illetve a kielégítően hosszú élettartam miatt lényeges a viszonylag kis (a mintegy 10~8

torr, vagy ennél még kisebb) nyomás tartós biztosítása Ennek megvalósítására a készítés folyamán igen gondos szivattyúzási munkameneteket szokás biztosítani és ez olykor akár néhány napot is igénybevesz. Az elkészített elektroncső alkatrészei működésének első szakában, akár néhány száz órán kersztül is, viszonylag sok gázt adnak le, és ezért szokásos olyan megoldások használata is, amelyeknél a csövet ezen első beégetésnek nevezhető munkaszakaszán egy külön kis szivattyúval kötik össze. Az ilyen kis pumpákat függelék-, járulékos-(appendix)-szivattyúknak nevezik, és sok gyár rendszeresen elő is állítja. Ezen utóbbi szivattyúkat azonban lehetséges természetesen esetleg nem csupán a beégetés első néhány száz órája, hanem akár az egész hasznos működtetés ideje alatt is használni, esetleg akár csak időszakosan. Iongetter szivattyú esetén ez azt jelenti, hogy ugyan nem választják el esetleg a csőtől, de tápfeszültséget, illetve mágnesteret csak időszakosan kapcsolnak rá. A leírt függelékpumpa használata bonyolulttá teszi a tényleges cső használatát, hiszen attól 10 15 20 25 30 geometriailag külön áll, összméretét megnöveli, esetleg külön feszültségforrást, vagy mágnesteret igényel. Ezért felmerül olyan elrendezés szükségessége, amely a csövek hasznos működtetésekor más okból is szükséges elrendezést, tápfeszültség forrásokat nem igényel. Erre a kivitelre ad lehetőséget haladóhullámú csövek (de esetleg egyéb elektronsugár, illetve mikrohullámú csövek) alábbiakban részletezett sajátsága. Tapasztalati tény, hogy a haladóhullámú csövek, ha azokat még oly jól is gáztalanították készítésük folyamán, működtetésük során elsősorban kör- illetve gömbszimmetrikus katódjuk közepén sérülnek. Ez a katód közepének mérgezése, illetve porlasztása formájában jelentkezik, gyakran már igen rövid idő alatt, akár néhány óra után is mutatkozik. A roncsolást a cső működési terében gázokból keletkező pozitív ionok okozzák, amelyek a hasznos elektronnyaláb közepére szorulnak öszsze és a legnegatívabb elektródára, a katódra repülnek. Az ilyen módon előálló üreges elektronnyaláb kielégítően biztosítja a haladóhullámú csövek működését, hiszen valójában csak a mikrohullámú áramkör, a lassító vonalrendszer közelében haladó töltések jelenléte a fontos: ezen töltések és a tér kölcsönhatása hozza létre az erősítés hasznos jelenségét. 154628