154628. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugárcső ágyúszerelvényébe épített szivattyúzó és nyomásmérő elrendezés
154628 Az ionok katódra való ütközése azonban mégis káros hatású, mert a katódba épülve a középpontról diffúzió útján radiális irányban vándorolni fognak és hosszabb működés után a katód felületének hasznos zónáit is tönkreteszik mérgezés útján, lekötve az aktív centrumokat. A következőkben olyan elrendezést javaslunk, amely az ionok döntő részét a katód helyett egy szivattyúzó elektródára irányítja. A találmány lényege, hogy a katódnak ionok által igen rövid idő alatt elrqncsolt középső részét kivágjuk és a nyílás mpgött a katódnál negatívabb, vagy legfeljebb >azonos potenciálú felfogó elektródot helyezünk el, amely gatterező képességű anyagból van, vagy ilyennel van bevonva. A találmány tárgyát rajzok kapcsán példakénti kivitel alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon csak a találmány szempontjából lényeges alkatrészeket láttuk el hivatkozási számokkal. Az 1. ábra szerinti elrendezésnél az 1 katód közepén 2 lyuk van és a katód alatt, az elektronok haladásával ellentétes oldalon szorbciós anyagból, például titánból vagy cirkonból készült tányérszerű 3 elektróda. Az 1 katód és a tányérszerű 3 elektróda közé nulla vagy inkább olyan feszültség van kapcsolva, amely a tá^ nyérszerű 3 elektródát az 1 katódhoz képest negatívvá teszi. Az elrendezés ilyen módon kettős feladatot is teljesíteni tud a következőképpen. 1. Az elektronsugárcső katódjának közepe felé repülő pozitív ionok nem ütköznek a katódba, hanem éppen azon átrepülve a szorbciós, tányérszerű elektródába ütköznek. Ezt az anyagot kinetikus energiájuktól függően porlasztják és a frissen porlasztott aktív felület jó szorbciós képessége révén szivattyúz. Az ilyen módon kialakított elrendezés iongetter szivattyú és működése a működtető táprendszer részére semmilyen változtatást, vagy esetleg mindössze 10—100 Volt közötti leágazást követel. 2. Az elrendezésben a katód és az ilyen módon kialakított ionfogó elektróda áramkörébe tett árammérő műszerrel mérni lehet a folyó ionáramot. A 2. ábra a mérő elrendezést vázlatosan mutatja. Az ionáram az elektroncső terében levő gázok nyomásától, az ionizáló elektronáram adataitól, valamint az ionnyaláb geometriájától függ. A minél effektívebb szivattyúzás miatt kívánatos, hogy az ionáram túlnyomó nagy része az 1 katódon kiképzett 2 lyukon átmenjen. A gázáram mérés miatt csak az a fontos, hogy a csövek reprodukálhatóan működjenek, azaz az egyes példányokon jelentkező ionnyaláb átmérők azonos hányada jusson át a katódon levő lyukon. Ez esetben az ionáriamnak 3 elektródán történő mérésével a gáz nyomására következtetni lehet, méghozzá olyan elrendezésben, amely mellett a cső hasznos működése (pl. mikrohullámú erősítés) is egyidőben biztosítva van. A rendszer természetesen összehitelesítendő egy hitelesnek elfoga-5 dott nyomásmérővel. Az ábrán 4 az áraimmérő műszert jelöli. Az elrendezés kialakítható bevont katódos (1. ábra), impregnált katódos (3. ábra), vagy akár L katódos (4. ábra) ágyúrendszer esetén. 10 A bevonatot az 1- ábrán .'5 hivatkozási szám jelöli. A 3. ábrán megfelelő alkatrészeket az 1. ábrának megfelelően jelölve a katód ez esetben aktív anyaggal impregnált szintereit test (például wolfram). 15 A 4. ábrán L-Jkatódos elrendezést mutattunk be példaképpen. Az aktív anyagkészletet 6 hivatkozási számmal jelöltük. Az 1 katód itt szivacsos szintereit test. Kísérletképpen készítettünk haladóhullámú 20 csövön olyan elrendezést, amely lényegében az 1. ábra szerinti. Ezen elrendezésen az első kísérletek a következő adatokat szolgáltatták., Az 1 katód (1. ábra) legnagyobb átmérője 6 mm, a katód közepén levő 2 lyuk átmérője 0,5 25 mm. Az iongyűjtő 3 elektróda feszültsége a katódhoz képest 0 V. Az elektronáram kb. 33 mA, az észlelt ionáram 1,0—0,1 i^A között változott. A nyomás 1(0~ 7 —10~ 8 torr nagyságrendben volt és a kísérletek folyamán változott, éppen a de-30 szorbciós és szorbciós adaltok időben fellépő változása miatt. A cső késleltető vonalára futó áram változtatásával igen nagymértékben változott az ionáram, amint az várható is volt, viszont azonos ,35 feltlételek mellett működtetve, az áram az idővel együtt csökkent, jelezve a deszorbció csökkenését, a" szivattyúzás működését. Ha feltételezzük, hogy a 10~7 torr nyomáshoz tartozott a 10~6 A ionáram 3,3 x 10 -2 A elektronáram ese-40 tén, akkor a nyomásmérőknél definiált érzékenység 300 torr'1 . Megjegyezzük, hogy a szokásos Bayard Alpert ionizációs manométeröknél 10 torr-1 körüli érték. Ilyen adatok mellett ez azt jelenti, hogy a javasolt elrendezés pl. 30-45 szór érzékenyebb nyomásmérő, mint egy szokásos össznyomásmérő, és módot ad egyszerűbb árammérők használatára. 50 Szabadalmi igénypont: Szivattyúzó és nyomásmérő berendezés elektronsugáresövek számára, amelyek elefetronágyúval és az elektronsugarat felfogó elektróda rend-55 szerrel rendelkeznek, azzal jellemezve, hogy elefctronágyúja katódja (1) közepén lyuk ,(2) van kialakítva, és az elektronok haladásával ellentétes irányban a lyuk (2) mögött szorbciós anyagból (például titánból) készült vagy ilyen 6o tulajdonságú anyaggal (például titánnal vagy ciirkonnal) bevont elektróda (3) van elhelyezve. 3 rajz, 4 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 6806951. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V„ Balassi Bálint utca 21—23.
