154615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (tio)foszforsavészterek és -amidok előállítására

154615 6 7,8% szójababfehérje-kivonat 2,6% dextrin 9,4% dinaftilmetándiszulfonsavas nátrium (98%) 1,0% ammóniumkazeinát 5 2,1% dodecilbenzolszulfonsavas nátrium (techn. 75%) 52,1% kovaföld A készítményeket vízbe bekeverve 0,05%-os, 10 illetve 0,0125%-os permetezésre kész emulziókká, illetve szuszpenziókká diszpergáljuk. 15 a) A rovarörő kontakthatás vizsgálata: aa) A száraz bevonat kontakthatása Rovar: Bruchidius obtectus (babzsizsik), imágó Egy 7 cm átmérőjű Petri-csészébe porlasztó-, 20 val csészénként 0,1—0,2 ml permetlevet permetezünk. A permetté 0,05%, illetve 0,0125% hatóanyagot tartalmaz. A bevonat 4 órai száradása után minden csészébe 10—10 Bruchidius-imágót (kifejlett bogarat) juttatunk, és a csészéket 25 sűrű sárgaréz-drótfonattal befedjük. Az állatokat szobahőmérsékleten 48 óra hosszat táplálék nélkül hagyjuk, majd megszámoljuk az elpusztult állatokat. A mortalitást %-ban adjuk meg. 30 35 40 45 ab) A közvetlen bepermetezés kontakthatása Rovar: Anagesta (Ephestia) kuehniella (lisztmoly), hernyók A kezelés előtti napon 10—10 10—12 mm hosszú hernyót juttatunk 7 cm átmérőjű Petricsészékbe, és kezelésig táplálék nélkül hagyjuk. Ezután a nyitott csészében porlasztóval közvetlenül megpermetezzük a hernyókot oly módon, hogy a permet mennyisége csészénként 0,1—0,2 ml legyen. Ezután a csészéket a fent ismertetett sárgaréz-dróifonatos tetővel lefedjük. A bevonat megszáradása után élelemként ostyát viszünk be, és ezt szükség esetén megismételjük, öt nap elmúltával megszámoljuk az elpusztult állatokat. A mortalitást %-okban adjuk meg. ac) Kontakthatás Aphis fabae ellen (fekete 50 bablevéltetű) Mintegy 10 cm magas lóbabnövénykéket a kezelés előtt 2 nappal nevelőketrecben megfertőzünk kísérleti növényenként 800—1200 tetűvel (kevert populáció). A fertőzött növényeket levágjuk, és azonnal 3 percre mérsékelten mozgatott permetlébe mártjuk. Ezután a szárakat 5 cm átmérőjű tenyészlombikba dugjuk, és a permetlevet lecsepegni hagyjuk. A permetlé rászáradása után a növényt egy 20 x 20 cm-es üveglemezen csaknem vízszintes helyzetbe visszük. 2 nap elmúltával megítéljük a kiválasztott mézharmat mennyiségét (0 = nincs kiválás, 5 = igen erős 55 eo 65 kiválás). Ezeket a jelzőszámokat a kezeletlen kontroll figyelembevételével hatás-%-okká alakítjuk át. Megadás hatás-%-okban. b) Rágóhatás a száraz bevonatos Tradescantia leveleken Rovar: Carausius morosus (indiai botsáska) Egy levágott Tradescantia-ágat 3 mp-re a kissé mozgatott permetlébe mártjuk. Ezután a szárat vízzel töltött kis üvegcsövecskébe dugjuk, és egy 14 cm átmérőjű üvegcsészébe fektetjük. 10—10 Carausius-lárvát juttatunk minden csészébe, a csészéket drótfonatfedéllel lefedjük, és 5 nap elmúltával megszámoljuk az elpusztult és megmerevedett állatokat. A mortalitást %-okban adjuk meg. c) Az atkaölő hatás vizsgálata Kontakthatás Tetranychus telarius-ra (babtakácsatka) Egy nappal a kezelés előtt bablevelekből dugófúróval 2 cm átmérőjű levélkorongokat vágunk ki, amelyek korongonként 20—30 atkát (lárva III és kifejlett rovar) tartalmaznak. Kezelésig a korongokat Petri-csészében tartjuk, ezután kezelésre 3 mp-re kissé mozgatott permetlébe mártjuk, és visszarakjuk a Petri-csészébe. Ezután a csészében levő szűrőpapírt megnedvesítjük, és a csészefedelet ferdén ráhelyezzük a csészére, úgyhogy csekély szellőzésnél megakadályozzuk a gyors kiszáradást. Szobahőmérsékleten való 48 órai állás után binokuláris nagyítóval (10-x) megszámoljuk az élő és az elpusztult tetveket. A mortalitást %-okban adjuk meg. A (tio)-foszforsavésztereket, illetve -amidokat a találmány értelmében a következő kiviteli példákban szemléltetett módon állítjuk elő: 1. példa: 29,2 g 2-hidroxi-kinoxalint 200 ml metanolban szuszpendálunk, hozzáadunk egy 4,6 g nátriumból 100 ml metanollal készült oldatot, és a kapott oldatot vákuumban teljesen szárazra pároljuk. Az így kapott 34 g nátriumsót 700 ml metilizobutilketonban szuszpendáljuk, majd keverés közben 39,3 g O,0-dietiltionofoszforilkloridot adunk a szuszpenzióhoz. Ezután a reakciókeveréket 60 C°-ra melegítjük, és 15 óra hoszszat ezen a hőmérsékleten keverjük. A reakciókeveréket lehűtjük, szűrjük, a szűredéket háromszor 100 ml vízzel mossuk, glaubersóval megszárítjuk, és bepároljuk. Az 53 g olajos maradványt 150 ml xilolba felvesszük, az oldatból az oldhatatlan anyagot kiszűrjük, majd a szűredéket jéghideg n nátronlúggal rázzuk, és vízzel ismét semlegességig mossuk. Glaubersó fölött való szárítás után az oldatot bepárolva 44 g 3