154545. lajstromszámú szabadalom • Eljárás terjedelmesített fonal előállítására hamissodratot adó berendezéssel
154545 5 6 rendezéssel felhevített Y fonal a 14 görgővel kerül érintkezésbe miközben a 4 sodrófej sodratot ad, vizet vagy főleg vizet tartalmazó folyadékot kap, lehűl és gyengén gőzzel kerül hőrögzítésre és az 5 leszedő görgő útján feltekercselődik. A 14 henger alsó része vízbe, vagy főleg vizet tartalmazó félhengeres 15 tartályban levő folyadékba merül, ahogy azt ábrázoltuk. Az említett folyadékot a 17 tartályból cső útján a 18 csappal beállított mennyiségben adagoljuk. Ha a termoplasztiikus szintetikus fonalat úgy terjedelmesítjük, ahogy előbb leírtuk, különféle hatásokat tudunk elérni azáltal, hogy a hőrögzítő és a sodrófej közötti távolságot rövidebbre vesszük, mint csupán légihűtés esetén, továbbá mód van arra is, hogy a fonalat gőzzel is hőrögzítsük. A találmányt az alábbi konkrét példára való hivatkozással magyarázzuk: 1. példa: 30 d/10 szál poliamid fonalat (amit ezentúl nylon fonalnak nevezünk) terjedelmesítettünk hamissodró bereendezéssel és azt az 1. ábra szerint magyarázzuk. Először a 3 hőrögzítő berendezésnek az érintkezési hosszát 420 mm-ra vettük. A középső rész hőmérséklete 180 C° volt. A hőrögzítő nesz végének távolsága a sodró rész fonallal érintkező első pontjáig 295 mm'volt. A hőrögzítő rész végétől a nylon fonalnak vízzel való érintkezési pontjáig való távolsága (amit ezentúl léghűtési szakasznak, s amely pontot ezentúl a vízzel való érintkezési pontnak nevezünk) 50 mm volt. A fonal sebességi viszonya (amit fajlagos csúszásnak is neveznek s ami a fonal sebessége osztva a frikciós típusú hamis sodrófej felületi [kerületi] sebességével) 0,22 volt. A víz mennyisége 1,2 liter/min. volt. A fonal terjedelmesítő sebességét változtattuk. Ennek a viszonyát (amely a kimelegítő berendezésben a bevítési idő és a fonal minőségének a viszonya, mivel a többi feltételek változatlanok voltak) kísérleti úton határoztuk meg. Eredményként azt találtuk, hogy ha a hőrögzítési idő hosszabb volt, mint 0,15—-0,17 másodperc, alapvetően nem volt különbség ahhoz a fonalhoz képest, amelyet egy orsós típusú hamis sodró berendezésen terjedelmesítettünk. (Ezt a fonalat ezentúl etalon fonalnak nevezzük, és amelyet 9500 ford/min fordulatú orsóval terjedelmesítettek, a kimelegítő hossza 420 mm, a fonal sebessége 18,5 m/min. volt). Ebben az esetben, ha a fonalat vízzel nem hozták érintkezésbe, ennek határértéke 0,16—0,19 másodperc volt. Ebből következik, hogy a hűtési hatás növelésével és a gőzben történő hő-rögzítéssel a hőkezelés hatása körülbelül 10%-kal javult. Ezután a hőrögzítés idejét 0,2 mp-nél hoszszabbna vettük. Míg a többi feltételeket változatlanul hagytuk, a vízzel való érintkezési pontnak a távolságát a sodrófejen a fonal első érintkezési pontjáig (amit a továbbiakban nedves hűtési szakasznák nevezünk) és a fonal sebességét is változtattuk, abból a óéiból,, hogy a fonalnak a nedves hűtési szakaszon való át-5 meneti időtartama változzék (ezt az időt ezentúl a nedves hűtés idejének nevezzük). Amenynyiben ez az időtartam hosszabb volt, mint 0,012—0,014 mp, a terjedelmesített fonal minősége nem volt rosszabb, mint az etalon fonal. Ha az idő ennél rövidebb volt, a sodrat nem volt elég stabil, feltehetően azért, mert az elgőzölögtetett víz mennyisége olyan kevés volt, hogy a fonal túl nedves maradt. Továbbá, ha a hőrögzítési időt 0,2 mp-nél hosszabbra, a nedves hűtési időt 0,015 másodpercnél nagyobbra vettük és az egyéb feltételeket változatlannak tartottuk, azonban a levegővel való hűtés szakaszának idejét változtattuk (amely időt ezentúl a levegővel való hűtés idejének nevezünk), azt találtuk, hogy annál jobb volt, minél rövidebb volt a levegővel való hűtés ideje, és ha ez az idő kevesebb volt, mint a hőrögzítési idő tartamának 15'%-a, a találmány szerinti eljárás igen hatásos volt. Ezzel szemben, ha a levegővel való hűtés ideje a hőrögzítés idejének 30— 400 / (r át túlhaladta, a hatás észrevehetően csökkent. Pontosabban, ha ez 50-r-60%-ot meghaladta, különösebb differenciát nem lehetett észlelni, még akkor sem, ha a fonalat vízzel hozták érintkezésbe. 2. példa: _ , . Abban az esetben, ha 50 den/17 szál nylon fonalat terjedelmesítettünk, lényegében ugyanazzal az eljárással, mint az 1. példában, azt találtuk, hogy a hőrögzítési időnek hosszabbnak kell lennie, mint 0,2—0,24 mp és a nedves hűtési időnek nem szabad rövidebbnek lennie, mint 0,015—0,017 mp. Továbbá azt az eredményt kaptuk, hogy a levegővel való hűtés idejének viszonya a kknelegíitési időhöz az 1. példában talált értéktől nem nagyon különbözött. 3. példa: , Ebben a példában 70 den/34 szál nylon fonalat ugyanazzal a hamis-sodró berendezéssel terjedelmesítettük, mint ahogy azt az 1. példában mutattuk be. A hőrögzítő szakaszban a fonallal érintkező rész hossza 620 mm volt, a hőrögzítő közép részének a hőmérséklete 180 C°, a hőmérséklet eloszlása a hőrögzítő részben hosszirányban -f-1 C°-tól —4 C°-ig változott, kivéve 100 mm-t a két végén; a fonal sebesség aránya 0,23 és a víz mennyisége 1,2 l/perc volt, amikor a kísérletet végrehajtottuk. Az etalon fonalat orsós hamis-sodró berendezésen 28 m/perc sebességgel teirjedelmesítettük, ahol a hőrögzítő rész hossza 420 mm, az orsó fordulata 95 000/ perc volt. Először, amikor a léghűtéses szakaszt 10 mmre, a nedves hűtőszakaszt k-b. 280 mm-re készítettük, és a heyí.tési idő ; minimális értékét 15 20 25 30 Í5 40 45 50 55 60 ß
