154496. lajstromszámú szabadalom • Eljárás féregellenes és növekedést serkentő hatású karbaminsav- és tiokarbaminsav-észterek előállítására
154496 halogénatomot, vagy halogénalkil-gyököt; R3 hidrogén- vagy halogénatomot, nitro-, karboxil-, karbamoil-csoportot, illetve alku-, halogénalkil-, alkoxi-, alkiltio-, 5 alkilszulfonil-, acil- vagy karbalkoxi• gyököt; R4 hidrogén- vagy halogénatomot, X és Y egymástól függetlenül oxigén- vagy kénatomot jelent — 10 és/vagy a sóképzésre alkalmas szubsztituenssel helyettesített (I.) képletű vegyületek sói, kiváló féregellenes hatással rendelkeznek, amellett mérsékelten toxikusak és a szervezet által jól 15 elviselhetők. Ezek a vegyületek házi- és haszonállatoknál az említett endoparaziták és különféle fejlődési alakjaik leküzdésére, valamint a helmintihiazis megelőzésére kiválóan alkalmasak. Az új hatóanyagok ezen túlmenően még 20 fungisztat^kus és bakteriosztatikus tulajdonságokkal is rendelkeznek, ezért ezeket külső fertőtlenítőszerként, valamint különféle anyagok megvédésére is alkalmazhatjuk. Az Rl5 R 2 , R 3 és R 4 helyettesítők jelenthet- 25 nek halogénatomot 35-ös rendszámig bezárólag, azaz fluor- klór- vagy brómatomot. R1; R 2 és R3 jelenthet halogénalkü-gyököt, ezek pl. egyszeresen vagy többszörösen klórozott metil-, etilvagy propilgyökök lehetnek. s0 Az (I.) általános képletben R3 és- R 4 képviselhet alkilgyököt is, ezek 1—12 szénatomosak és adott esetben elágazó szénláncúak lehetnek. Azon alkilgyökök alatt, melyek részei az R3 jelentésénél felsorolt csoportoknak, 1—5 szén- 35 atomos gyököket értünk. Az acilcsoport lehet alifás, pl. acetil-, propionil- vagy butiril-csoport. Az (L) általános képletű karbaminsav- és tiokarbaminsav-észtereket találmányunk értelmében úgy állítjuk elő, hogy valamely (II.) álta- 40 lános képletű anilinszármazékot, melyben Rj jelentése az (I.) képlet szerinti, valamilyen (III.) általános képletű halogén-szénsav- vagy halogéntioszénsav-fenilészterrel reagáltatunk — e képletben R2, R 3 , R4, X és Y jelentése az (I.) 45 képlet szerinti, Q halogénatomot pl. klórt vagy brómot jelent. A kiindulási anyagul szolgáló (III.) általános képletű halogénszénsav-, illetve halogéntioszénsav-fenilésztereket, [melyeket a (II.) képletű 50 anilinszármazékokkal reagáltatunk] in situ a reakcióelegyben állíthatjuk elő éspedig foszgénből vagy tiofoszgénből és valamely (IV.) általános képletű fenol- vagy tiofenol-származékból — e képletben R2, R 3 , R4 és Y jelentése 5g az (I.) képlet szerinti, Z hidrogén- vagy .alkálifém-atomot jelent. A reakciót előnyösen a reakciópartnerekre nézve inert oldószer jelenlétében valósítjuk- go meg. Az oldószer lehet aromás szénhidrogén, pl. benzol, toluol, xilol, alifás vagy aromás klórozott szénhidrogén, valamilyen észter, keton vagy amid. Célszerűen protonakceptor jelenlétében dolgozunk, ez lehet valamilyen szerves 55 bázis, pl. tercier amin, így piridin, vagy trialkilamin, illetve szervetlen bázis pl. alkáli- vagy alkáliföldfém-hidroxid vagy -karbonát. A reakciót 0—60° hőmérsékleten kivitelezzük. Találmányunk másik változata szerint a (II.) általános képletű anilinszármazék helyett valamilyen (V.) általános képletű izocianátot vagy izotiocianátot, melyben Rí és X jelentése az (I.) képlet szerinti, valamilyen (VI.) általános képletű vegyülettel reagáltatunk — e képletben R2, R 3 , R 4 és Y jelentése az előbbivel azonos. A reakciót adott esetben a reakciópartnerek szempontjából inert szerves oldószer jelenlétében folytatjuk le. A sóképzésre alkalmas szubsztituensekkel helyettesített (I.) általános képletű vegyületekből úgy állíthatunk elő sókat, hogy a nevezett vegyületeket szervetlen vagy szerves bázisokkal vagy savakkal reagáltatjuk. A fenti eljárásváltozatok szerint előállított (I.) általános képletű hatóanyagok vízben stabilak és a szokásos szerves oldószerekben jól oldódnak. A következő példákban a találmányunk szerinti eljárást részletesebben megmagyarázzuk. Amennyiben más megjegyzés nincs, úgy a „részek" súlyrészeket jelentenek. A hőmérsékleti adatokat Celsius fokokban adjuk meg. 1. példa: 39,2 rész 3-trifluormetil-4-klóranilin 100 térfogatrész acetonnal készített oldatához cseppenként 17,3 rész klórtioszénsav-O-fenilésztert adagolunk 20—25°-on, keverés közben. Ezután a reakcióelegyet szobahőmérsékleten még 2 órán keresztül keverjük, majd 1000 rész vízbe öntjük keverés közben. Kristályos csapadék képződik, ezt leszívatjuk és vízzel mossuk. A reakcióterméket ezután szárítjuk és ciklohexánból átkristályosítjuk. Az így kapott N-(3-trifluormetil-4-klór-fenil)-0-(fenil)-tiokarbaminsavészter olvadáspontja 118—120°. A kitermelés 29,5 rész, ami az elméletinek 89%-a. 2. példa: 19,6 rész 3-trifluormetil-4-klór-nanilin és 7,9 rész piridin 150 térfogatrész acetonnal készített oldatához cseppenként 17,3 rész klór-tioszénsav-O-fenilésztert adagolunk 20—25°-on, keverés közben. Ezután a reakcióelegyet szobahőmérsékleten még egy órán keresztül keverjük, majd 1000 rész vízbe öntjük, keverés közben. Kristályos csapadék képződik, ezt leszívatjuk, vízzel mossuk és megszárítjuk. Ciklohexánból történő átkristályosítás után a kapott N-<3-trifluormetil-4-klórfenil)-0-fenil-tiokarbaminsav-észter olvadáspontja 120—12l2°. A kitermelés 27,5 rész, ami az elméleti 83%-ának felel meg. Az 1- és 2. példában leírt módszerrel a következő vegyületeket állítottuk elő: 2
