154466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzocikloheptatrién-származékok előállítására
7 Előállítjuk a 2-<4-klór-benzil)-benzoésavat <op. 130°) W. Bradley: J. Chem. Soc. 1956, 323 szerint, majd ezt a savat metanollal észterifikáljuk. A kapott észtert lítiumalumíniumhidriddel redukálva 2-l(4-klór-benzil)-benzilalkohoTt kapunk, majd ezt 48%-os vizes hidrogénbromiddal reagáltatva 2-(4-klór-benzil)-benzilbromidot {op. 58°) készítünk, és ezt káliumcianiddai reagáltatva 2H(4-klór-benzil)-fenilacetonitrilt állítunk elő 0,3 torr nyomás alatt 168—170°-on átdesztilláló barna olaj alakjában. Az így kapott nitrilt vizes etanolos kálilúggal hidrolizálva 2-(4-j klór-benzil)-fenilecetsavat {op. 140°) készítünk, majd ezt polifoszforsawal hevítve 2-klór-Jl l-oxo-dibenzo[a,d] cikloheptadiénné (op. 104°) alakítjuk át, s ezt vizes metanolos közegben kálíumbóíhidriddel redukálva 2-klór-Hll-hidroxi-dii benzo[a,d]cikloheptadiént {op. 80—©4°) kapunk, végül ezt a terméket kloroformos közegben tionilkloriddal reagáltatva 2,ll-diklór-dibenzo{a,d]cikloheptadiént állítunk elő. A kapott diklórszármazékot 1-inetil-piper. azinnal dehidrohalogénezzük, majd a bázisos termékeket savas mosással eltávolítjuk, s így 2-klór-dibenzo[a,d]cikloheptatriénből (op. 98— 104°, az allotrop változatok szerint) álló semleges fázist kapunk. 45,3 g ,2-klór-dibenzo[a,d]eikloheptatriént metilénkloridban 3(3,6 g brómmal reagáltatva 67,5 g 2-klórJlO,ll-dibróm-dibenzo[a,d]cikloheptadiént áUítunk elő (op. 131—135°). 101,8 g 2-klór-10,ll-dibróm-dibenzo[a,d]cikló. heptadiént 390 ml dioxánban oldva 40°-on 20 óra hosszat 75 ml 3,5 n éteres káliumhidroxidoldattal reagáltatva előállítjuk 2-klór-lO-bróm-dibenzo[a,d]cikloheptatriénnek és 2-klór-Jll^bróm-dibenzo[a,d]cikloheptatriénnek 82,5 g-nyi keverékét nyers olajszerű termék alakjában. A kiindulási anyagként használt 2-klór-10-és -ll-bróm-dibenzo[a,d]cikloheptatriének szintén előállíthatók 2,10-diklór-dibenzo[a,d]cikloheptadiénből, ez utóbbihoz pedig a következőképpen juthatunk: 2-Formil-l 5-klór-bénzoésavat (op. 140°) állítunk elő W. R. Vaughan és S. L. Baird szerint [J. Am. Chem. Soc. 68, 1314 (1946)], majd ezt fenilmagnéziumbromiddal reagáltatva 3-fenil-6--klór-ftaliddá alakítjuk át (op. 93,5—494,5°). A ftalidot cinkporral ammonias közegben 2--benzil-ö-klór-benzoésawá redukáljuk (op. 128— 129°), majd ezt metanollal észterré alakítjuk át. A kapott észtert lítiumalumíniumhidriddel 2--benzil-J5-klór-benzilalkohollá redukáljuk, és ezt .hidrogénbromiddal 2-benzil«5-klór-benzilbroiniddá (op. 52°) alakítjuk át, ez pedig káliumcianiddai (2-benzil-5-klór-fenil)-acetonitrilt (op. 35°) szolgáltat. A kapott nitrilt vizes-etanolos közegben káliumlhidroxiddal {2-benzil-5-klór-fenil)-ecetsavvá i(op. 114,5—116°) hidrolizáljuk, majd ezt polifoszforsavas közegben hevítve 2-klór-10--oxo-dibenzo[a,d]cikloheptadiénné {op. 146— 8 147°) ciklizáljuk, ez utóbbit káliumbórhidriddel vizes-metanolos közegben 2-klór-10-hidroxi-dibenzo{a,d]cikloheptadiénné (op. 122^123°) redukáljuk, végül ezt tionilkloriddal 2,10^di-5 klór-dibenzo[a,d]cikloheptadiénné alakítjuk át. 2. példa: 58,0 g 1-metü-piperazinnak 150 ml éterrel 10 készült oldatát 30 perc alatt 20°-on hozzáadjuk 79,5 g buülbromidból és 10,3 g lítiumból 650 ml vízmentes éterben készült butillítium oldathoz. 30 perc keverés után 15 perc alatt hozzáadjuk 2-metilJlO-bróm-dibenzo[a,d] ciklo-15 heptatrién és 2-metil-ll-bróm»dibenzo[a,d]cikloheptatrién 41,9 g-nyi keverékének 150 ml vízmentes éterrel készült oldatát. Ezután a reakciókeveréket visszafolyató hűtő .alatt 4 órát melegítjük. Lehűlés után a reakciótermékeket a 20 hőmérsékletet 10° alatt tartva 1500 ml vízzel hidroliz'áljuk. A dekantált vizes oldatot 3 ízben összesen 1500 ml éterrel mossuk. Az egyesített éteres oldatokat 10 ízben összesen 2500 ml ^ desztillált vízzel mossuk, vízmentes káliumkar-25 bonát fölött megszárítjuk, és bepároljuk. A ka- ~ ^ pott 42,4 g maradékot 120 ml vízmentes etanolban oldjuk, majd 24,4 g fumársavnak 150 ml vízmentes etanollal készült oldatával forralás közben kezeljük. 5°-on való egy órai állás után 30 a kivált kristályokat elkülönítjük, 3 ízben öszszesen 150 ml etanollal mossuk, és 20 torr nyomás alatt megszárítjuk. Így 34,9 g, 2^metil-10--i(4-metil-piperazino)-dibenzo[a,d]i cikloheptatrién-fumarátból és 2-metil-ll^(4-metil-piperazi-35 no)-dibenzo[a,d]cikloiheptatrién-fumarátból álló, keveréket kapunk 206—209° olvadásponttal. A fumarátoknak ezt a keverékét éter jelenlétében fölös nátronlúggal kezelve a két bázis 22,6 g-nyi olajszerű keverékét kapjuk. Ezt fel-40 oldjuk 90 ml forró izopropiléterben. 5°-on való 3 órai állás után a kivált kristályokat elválasztjuk, mossuk és szárítjuk. 3,8 g 2-metil-lO-(4-metil-piperazino)-dibenzo[a,d]cikloheptatriént kapunk 120° olvadásponttal. Izopropiléterből 45 átkristályosítva 128°-on olvad. Az előző művelet szűredékét bepároljuk, a maradékot 110 ml vízmentes éterben oldjuk, majd száraz hidrogénkloridgázzal kezeljük kis 50 feleslegben. így kinyerjük a hidrokloridok 10,6 g-nyi kristályos keverékét (op. kb. 220°). Ennek a hidroklöridkeveréknek a szűredékét bepároljuk és nátronlúggal kezeljük. Etanolos közegben fumaráttá átalakítva és ismét bázissá visz-55 szaalakítva a terméket megtisztítjuk, és petroléterből átkristályosítjuk. 0,7 g 2-metil-l l-'(4--metil-piperazino)-dibenzo [a, d] cikloheptatriént 'kapunk (op. 110°). A különféle anyalúgokból és a kapott kris-60 tályos hidrokloridokból különféle műveletekkel, például hidrokloridokká vagy fumarátokká való átalakítással és a bázisok kikristályosításával a két termék további adagjai nyerhetők ki. Összesen kapunk: 5,2 g 2^metil-10-{4~metil-65 -piperazino)-dibenzo[a,d]cikloheptatriént 128° ol£
