154389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ólomakkumulátorok megjavult tulajdonságú kent pozitív elektródjának előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. VIII. 09. (VI—479) Közzététel napja: 1967. VIII. 22. Megjelent: 1968. VII. 15. 154389 Szabadalmi osztály: 21 b 15—26 Nemzetközi osztály: H 01 m Deci mái osztályozás: Feltalálók: Csorba Lőrinc mérnök, Major János mérnök, Sényei Kálmán mérnök, Pintér József mérnök, Budapest Tulajdonos: Villamos Berendezés és Készülék Művek, Budapest Eljárás ólomakkumulátorok megjavult tulajdonságú kent pozitív elektródjának előállítására A találmány tárgya eljárás ólomakkumulá­torok megjavult tulajdonságú kent pozitív elekt­ródjának előállítására, fémólom darabokból ön­koptatással részben oxidált ólompor készítése, a kapott ólompornak keverőgépbe való adagolása, adott esetben ólom-oxid és/vagy adalékanyagok hozzáadása, a keverő-gépben víz és kénsav hozzáadásával massza készítése, a masszának ólomrácsba való bevitele, az így kapott kent rács szárítása, majd elektrokémiai formálás út­ján. Ismeretes, hogy az ólomakkumulátorok pozitív elektródjainak masszatartó szerkezetébe beépí­tett kémiai energiatárolók (aktív anyag vagy aktív massza) elméleti kapacitásának csak mint­egy 30—50%-át lehet kinyerni. A beépített ak­tív anyag hatásfokának növelésére régóta töre­kednek, mert az jelentős műszaki és gazdasági előnyökkel járna. A pozitív lemezek készítésé­ben hosszú évtizedek óta az ólom-oxid és az ólom-szulfát vesz részt döntő mértékben, és el­sősorban az ezen anyagok kialakítására vonat­kozó eljárások szabják meg a felhasználásukkal készülő akkumulátor tulajdonságait. A beépített ólom-alapanyagok hatásfokának növelésére két út ismeretes. Az egyik az aktív anyag porozitásának, ül. belső felületének növe­lésével, a másik az alapanyag mikrokristály­szerkezetének optimális kialakításával kapcso­latos. Az aktív anyag porozitása növelésének, vagyis a térfogategységre jutó beépített aktív anyag mennyisége csökkentésének egyik módja abban áll, hogy az aktív masszába különféle anyagú 5 és szerkezetű műanyagvázakat építenek be. E megoldás hátránya, hogy a technológia rend­kívül nehézkes, ezért szélesebb körben nem is tudott elterjedni. A porozitás növelésének másik ismert módja 10 szerint különböző lazítóanyagokat alkalmaznak: E módszer hátránya, hogy a szervetlen lázító­anyagok nem megfelelő hatásfokúak, a szerves lazítóanyagok pedig csak az esetek kis részében tudnak ellenállni a pozitív lemezek anódikus 15 oxidációja során fellépő kémiai behatásoknak, és sok esetben az akkumulátor tárolási tulaj­donságait is rontják. Az optimális mikrokristály-szerkezet kialakí-20 tására javasolt ismert megoldások speciális for­málási elektrolitok és feltételek alkalmazását írják elő; emiatt olyan gyártási körülményeket igényelnek, amelyeket a gyakorlatban nehéz biztosítani. A speciális elektrolit-adalékok egy 25 részének, így pl. a kobalt(II)-szulfátnak további hátránya, hogy nagy önkisülést okoz. A találmány célja olyan eljárás biztosítása, amelynek segítségével adalékanyagok, ül. speci­ális műanyagváz nélkül is elő lehet állítani 30 megjavult tulajdonságú, vagyis nagyobb fajla-154389

Next

/
Thumbnails
Contents