154386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-klór-7-dezoxilincomicin és 7-klór-7-dezoxi-epilincomicin származékok előállítására

3 nyunk értelmében úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (II.) általános képletű vegyületbe a 7-helyzetű hidroxil-csoport helyére klóratomot viszünk be, előnyösen oly módon, hogy a (II.) képletű vegyületet keverés és melegítés köz­ben pl. tioniJkloriddal reagáltatjuk. Ebben a reakcióban Ac és R bármelyik fentebb említett csoportot jelentheti, amennyiben az tionilklorid­dal nem reagál. Így pl. ha valamely (ILA.) kép­letű vegyületből indulunk ki [a (II.) képletben Ac az (A.) képletnek megfelelő sav gyökét je­lenti], akkor az (I.A.) képletű új vegyületeket kapjuk. Ha ezeket a vegyületeket, vagy -a (IIA.) képletű kiindulási anyagokat az olefinkötés te­lítésére alkalmas katalizátor jelenlétében hidro­génezzük, akkor az (I.B.) képletű vegyületeket kapjuk, mégpedig a '(III.) és a (IV.) általános képletnek megfelelő cisz-, illetve transz-epime­rek elegyének formájában. Az elegyet azután szétválaszthatjuk kívánt esetben ellenáramú megoszlatással, vagy kromatográfiás úton. Ha a iß.), (LB.), illetve (II.B.) képletben R3 helyettesítő hidrogénatomot jelent, úgy ezt al­kalmas módon kivitelezett alkilezéssel kicserél­hetjük. Ezt a reakciót előnyös módon úgy való­sítjuk meg, hogy a (B.), (LB.), illetve (II.B.) képletű és R3 helyén hidrogénatomot tartalma­zó vegyületeket valamilyen oxo-vegyülettel (al­dehiddel vagy ketonnal) reagáltatjuk és a ka­pott adduktumot az olefinkötés telítésére alkal­mas katalizátor jelenlétében hidrogénezzük. Ka­talizátorként platinát vagy palládiumot használ­hatunk. Az alkalmas oxo-vegyületek képlete R4 R B CO, ahol R 4 R 5 iC — R 2 korábban megadott jelentésével azonos. Az oxovegyületekre például a következőket említjük: formaldehid, acetalde­hid, propionaldehid, butiraldehid, aceton, izo­butilmetil-keton, benzaldéhid, fenilacetaldehid, dihidro-fahéj aldehid, acetofenon, propiofenon, butirofenon, 3-metil-4-fenil-2-butanon, 2-metil­-5-fenil-3-pentanon, 3-ciklopentil-propion-alde­hid, ciklohexil-acetaldéhid, cikloheptán-karbox­aldehid, 2,2-dimetil-cíklopropil-acetaldehid, 2,2--dimetilciklopropilmetil-keton, ciklopentil-metil­-keton, ciklobutil-metil-keton, ciklobutanon, cik­lohexanon, 4-metil-ciklohexanon és hasonlók. A (II.) általános képletű kiindulási anyagokat az (V.) általános képletű vegyületekből állíthat­juk elő — e képletben R jelentése az előbbivel azonos — oly módon, hogy ezeket valamely (A.) vagy (B.) képletű 4-helyettesített-L-2-pirrolidin­karbonsavval acilezzük. Ezt az acilezést az ami­nocukrok -acilezésére szokásos és önmagában ismert módszerekkel hajtjuk végre. Az (A.) kép­letű kiindulási savat úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (C.) képletű 4-oxo-vegyületet, mely­ben Z hidrogenolízissel eltávolítható hidrokarbil­oxikarbonil-védőcsoport, tritil-, (trifenilmetil-) difenil- (p-metoxifenil)-metil-, bisz-(p-metoxi­fenil)-fenil-metil-, benzil-, vagy p-nitrobenzil­-csoport, egy Wittig-reagenssel pl. valamilyen alkilidéntrif enilfoszforánnal reagáltatunk. [Lásd: Wittig et al. Ber., 87, 1348 (1954); Trippett, Quarterly Reviews, XVII, No. 4, p. 406 (1963)]. 4 A Z hidrokarbiloxikarbonil-csoportra példakép­pen említjük a terc.-butoxikarbonil-gyököt, az (1.) általános képletű benziloxikarbonil- és a (2.) általános képletű fenoxikarbonil-csoportokat. Az 5 (1.) képletben X hidrogén-, klór- vagy bróm­atomot, illetve nitro- vagy metoxi-csoportot je­lenthet, az (1.) képletű csoport ennek megfele­lően pl. benziloxikarbonil-, p-klór-, p-bróm­vagy p-nitro-benziloxikarbonil-csoport lehet. A 10 (2.) képletben Xi jelentése hidrogénatom, allil­vagy legfeljebb 4 szénatomos alkil-gyök, vagy­is a (2.) képletű gyök pl. fenoxi-karbonil-, p-to­liloxikarbonil-, p-etil-fenoxikarbonil- és p-allil­-fenoxikarbonil-gyök lehet. 15 A fenti reakció kivitelezése során a (C.) kép­letű 4-oxo-L-2-pirrolidinkarbonsavat frissen ké­szült Wittig-reagenshez adagoljuk. Az itt alkal­mazott Wittig-reagensek általános képlete: 20 R, = P(C6 H 5 ) 3 ebben Rx jelentése azonos a fentebb megadottal. 25 A Wittig-reagenseket úgy készítjük, hogy vala­mely alkil-, cikloalkil-, vagy aralkil-trifenilfosz­fóniumhalogenidet valamilyen bázissal, pl. nát­riumamiddal, nátrium- vagy káliumhidriddel, dimetilszulfoxid-nátriummal vagy -káliummal és 30 hasonlókkal reagáltatjuk. [A foszforánok elő­állítását részletesen ismerteti Trippett közle­ménye, (Quart. Rev. XVII. No. 4, p. 406, 1963)]. A reakciót általában valamilyen szerves oldó­szerben, pl. benzolban, toluolban, éterben, di­£5 metilszulfoxidban, tetrahidrofuránban stb. va­lósítjuk meg, 10 C° és a reakcióelegy vissza­folyatási hőmérséklete között. Az így kapott (D.) általános képletű 4-alkilidén-4-cikloalkili­dén- vagy 4-aralkilidén-l-védőcsoporttal helyet-40 tesített-L-prolin terméket a szokásos módon, általában a reakcióelegy vizes oldatának extrak­ciójával nyerjük ki. A nyers termék tisztításá­ra ugyancsak szokásos módszereket, így pl. át­kristályosítást vagy kromatográfiás tisztítást 45 alkalmazhatunk, vagy az aminosavból vala­milyen könnyűszerrel elkészíthető származékot, így valamilyen amin-sót (pl. diciklohexilamin­-sót, vagy hasonlót) képezünk, ezt átkristályo­sítjuk, majd az aminosavat belőle felszabadít-50 juk. A (D.) általános képletű savból katalitikus hidrogénezéssel kaphatjuk az (E.) általános kép­letnek megfelelő vegyületeket. A hidrogénezést olyan katalizátor jelenlétében végezzük, amely a kettős kötés telítődését elősegíti, ugyanakkor 55 nem okoz hidrogenolízist. Ilyen pl. a platina, amely valamilyen hordozóra pl. szénre vagy Dowex—1 ioncserélő gyantára, illetve hidroxid­-ciklusban levő térhálós szerkezetű polisztirol­-trimetil-benzilammónium-gyantára felvitt álla-6o potában igen alkalmas. Az (V.) általános kép­letű kiindulási anyagokat kívánt esetben a (C), (D.) vagy (E.) képletű savakkal acilezhetjük, így a megfelelő (II.C.), (II.D.) és (U.E.) képletű vegyületeket kapjuk. A (II.C.) képletű vegyüle-65 tekét valamely Wittig-reagenssel történő keze­?

Next

/
Thumbnails
Contents