154359. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ásványi nyersanyagok szilicium- és alumínium-tartalmának meghatározására neutronaktiválásos analízissel
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1965. X. 14. Közzététel napja: 1967. VII. 22. Megjelent: 1968. VI. 15. (MA—1527) 154359 Szabadalmi osztály: 21 g 17—21 Nemzetközi osztály: H 05 g Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Tatár János a műszaki tudományok kandidátusa, Siklós Albert elektrotechnikus, Budapest Tulajdonos: Magyar Tudományos Akadémia, Budapest Eljárás és berendezés ásványi nyersanyagok szilieium- és alumínium-tartalmának meghatározására neuíronaktiválásos analízissel A találmány eljárás ásványi nyersanyagok szilieium- és alumínium-tartalmának meghatározására és berendezés az eljárás foganatosítására. Az alumíniumipar, a tűzállóagyagipar és más 5 iparágak alapanyagának kutatásánál, kitermelésénél és feldolgozásánál a minőségi osztályozás és technológiai szabályozás szükségessé teszi az ásványi nyersanyagban a szilieium- és alumínium-tartalom helyszíni, gyors és roncsolás- io mentes meghatározását, a vizsgálati anyag megőrzését és a mérési eredmény kinyomtatását a gyártási dokumentáció céljaira, továbbá az adatok elektromos kijelzését a gyártásmenet automatikus vezérlése érdekében. 15 Ezeket a féladatokat a klasszikus anyagvizsgálati eljárások, mint amilyen a kémiai elemzés, vagy a spektrometria különböző típusai, megoldani nem tudják. Ezek az eljárások a vizsgálat alá vett anyagmintát elroncsolják, idő- 20 igényesek, vagy az ipar által igényelt pontosságot nem érik el és a mérési eredmények a gyártási folyamatok automatikus vezérlésére közvetlenül nem használhatók fel. Ismeretes, hogy a radioaktív izotóp bomlása- 25 kor az atommagból kilépő anyagi részecske és gammakvantum energiája, továbbá a bomlási folyamat időbeli lefolyása (felezési idő), a kémiai viszonyoktól független, műszeresen jól deffiniálható fizikai tulajdonságok, melynek 30 alapján az izotóp egyértelműen identifikálható és kvantitatíve meghatározható. Így nyújt lehetőséget a kálium természetbeni koncentrálódásának (kálisótelepek) minősítésére a K40 izotóp természetes radioaktivitása. A káliumon kívül azonban,— az urán és tórium bomlási sorába tartozó elemektől eltekintve —.más elem nem rendelkezik olyan természetes radioaktív izotóppal, mely a kvantitatív meghatározást lehetővé tenné. Az előbbihez hasonló mérési eljárásokat dolgoztak ki a nukleáris sugárzások (pl. neutronsugárzás) hatására, stabil izotópokból magreakció útján előállított, mesterséges radioaktív izotópok felhasználására. A besugárzás hatására keletkező mesterséges, radioaktív izotóp menynyisége arányos a sugárzás hatásának kitett izotóppal és így az izotópot tartalmazó elem mennyiségével. Az elemi összetétel vizsgálatának ezt a módszerét nevezzük aktiválásos analízisnek. A magreakció bekövetkezésének valószínűsége (befogási hatáskeresztmetszet) a nukleáris sugárzás típusától és .energiájától függően izotóponként változik. Az aktiválásos analízis gyakorlati alkalmazásánál úgy kell megválasztanunk a besugárzás körülményeit, hogy a vizsgálandó mintában a meghatározni kívánt elemekből detektálás ' szempontjából optimális izotópokat maximális mennyiségben eredményezzen, mi-154359
