154359. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ásványi nyersanyagok szilicium- és alumínium-tartalmának meghatározására neutronaktiválásos analízissel

3 154359 4 alatt az egyéb radioaktív izotópok termelésének zavaró hatása minimálisra szoruljon. Nagytisztaságú anyagok mikro-szennyeződései­nek aktivációs elemzésére eredményesen alkal­mazhatók a fenti elvek értelmében a külön­böző részecskegyorsítók, (pl. Van de Graaff) neutrongenerátorok, neutronmultiplikátorok. Az aktiválásos analitika szempontjából legismer­tebb aktiváló eszköz az atomreaktor, mely a vegyes neutronenergia és magas fluxus miatt általában csak az aktív termékek kémiai ned­ves elválasztásával képes ezt a nagyérzékeny­ségű analitikai eljárást biztosítani. Jelen találmányunk azon a felismerésen alap­szik, hogy az ipariszintű elemzéshez az ásványi nyersanyagban, pl. bauxitban levő szilicium- és alumínium-tartalom meghatározásához az eddig használt igen költséges, bonyolult, helyhez­kötött, fentiekben említett berendezések helyett, olyan egyszerű, könnyen mozgatható, zárt ra­dioaktív neutronforrást használhatunk, mely hosszú felezési idejű és így gyakorlatilag kor­látlan ideig szolgáltat állandó neutronfluxust, minden beavatkozás és kezelési költség nélkül. Neutroneiiergiiája a találmány szerint kialakí­tott aktiválótérben, a szilicium- és alumínium­-meghatározása szempontjából optimálisra állít­ható és az aktiváló javasolt telepítésével sem sugárvédelmi, sem szakmai felkészültséget a kezelőszemélyzettől nem igényel. Azokat az előnyöket, amelyeket a zárt neut­ronforrások a főkomponensek roncsolásmentes meghatározása szempontjából mutatnak, már korábban is megpróbálták kihasználni. Közle­mények jelentek meg laboratóriumi vizsgálatok­ról, amelyek azonban nem elégítették ki az üze­mi igényeket. Rövid felezési idejű alfasugárzó­val készített neutronforrásokat (Po—Be, Tj/2 = = 138 nap) alkalmaztak és így a mérési ered­mények állandó korrigálásra szorultak. Nem oldották meg a szilicium és alumínium egy­idejű meghatározását sem, mivel aktiváló be­rendezésük csak manuális beavatkozás útján volt átalakítható, külön a szilicium és külön az alumínium meghatározás szempontjából opti­mális neutronenergia szolgáltatására. A neutron­fluxust a manuális beavatkozások miatt ala­csony szinten kellett tartani és ezért nagy volt a vizsgálandó anyag mennyisége. Az aktiváló és mérőrendszer között a mintákat kézzel to­vábbították, mely legalább egy percet vett igénybe. Ezért nagyságrenddel nagyobb volt az aktiválási veszteségük és alacsonyabb volt a mérési pontosságuk. Ismeretes ugyanis, hogy az aktiválás befejezése után a felezési időtől füg­gően exponenciálisan csökken a minta aktivi­tása. A szóbanlevő feladatnál az egy perc alatt történő mintaáthelyezés következtében az aktív termék 75%-ra csökken. A mérési eredmények értékelésénél az aktív termékek gammasugár­energia meghatározására támaszkodtak, ezért üzemi szempontból kedvezőtlen, bonyolult elekt­ronikus műszereket kellett alkalmazniuk. A két ízben történő aktiválás az analízis idejét nagy­mértékben megnövelte és így az eljárás nem volt versenyképes a korszerű, nedves, kémiai expressz analízisekkel. A mérési eredményekből külön számították ki a szilicium és külön az 5 alumínium koncentráció értékét, így sem a do­kumentálás, sem pedig az automatizált üzemi feldolgozás vezérléséhez szükséges elektromos jeleket nem tudták biztosítani. A találmány célja a fenti hiányosságok ki-10 küszöbölésén kívül az, hogy az ipari üzemek céljaira alkalmas eljárást és az üzem hely­színén alkalmazható berendezést hozzon létre. A találmány szerinti berendezés tehát a ter­melő üzemen belül helyezhető el és néhány !5 , perc alatt az üzem részére pontos és megbíz­ható mérési eredményeket tud szolgáltatni, melynek alapján az automatizált üzem vezérlése közvetlen megtörténhet. Jelen találmány szerinti mérési eljárásnál és 20 berendezésnél a neutronforrásban hosszú fele­zési idejű, mesterséges alfasugárzót alkalma^ zunk, így a mérőrendszer eredményeinek idő­beli korrigálására nincs szükség. Az adott neut­ronforrást az aktiválótérben célszerűen úgy 25 helyezzük el, hogy a szilicium és alumínium optimális aktiválását egyidejűleg .elvégezhetjük, manuális beavatkozás nélkül. Az aktiválótérben a neutronforrást külön kezelni nem kell, így a neutronfluxus az ipari igények által meghatá-30 rozott pontosság figyelembevételével választ­ható meg. A minta mozgatását csőpostarend­szerhez hasonló pneumatikus szállítóberendezés­sel végezzük. Ennek segítségével a hasznos aktivitást teljes mértékben ki tudjuk használni, 35 mert a mintát az aktiválótérből a mérőtérbe 2 másodperc alatt át tudjuk szállítani. Az aktív termék 99%-« a mérési rendszerben hasznosít­ható és az analizálás érzékenysége az ipari igényeket messzemenően kielégíti. 40 Találmányunk további jellemzője, hogy egy­szerű integrálásos impulzusszámlálást alkalma­zunk, melynek alapján elektromos úton megha­tározzuk a szilicium és alumínium súlyszázalé­kát és ezeket kinyomtatva dokumentáljuk. Az 45 így kapott eredményeket az üzemi gyártás­technológia automatikájának vezérlésére is al­kalmassá tesszük. A találmány szerinti berendezés különös elő­nye, hogy az aktiválótér teljes műszaki sugár-50 védelem mögött van és miután a mintákat cső­postarendszer szállítja, nagy neutronfluxust nyújtó és hosszú felezési idejű radioaktív neut­ronforrások használata lehetővé válik még ab­ban az esetben is, ha a neutronhozammal egy-55 idejűleg jelentős gammasugárzás lépne fel. Ilyen hosszú felezési idejű neutronforrást biz­tosít a Pu—Be (Ti/, = 24 300 év), vagy Am—Be (Ti/2 = 470 év). A találmány szerinti mérési eljárás alapja az 60 az empirikus megfigyelés, hogy a radioaktív neutronforrások hatásának kitett ásványi nyers­anyagokban a folytonos neutronenergia spekt­rum eredményeként, helyesen megválasztott aktiválási idő mellett, csak az alábbi magreak-65 ciók dominálnak: 2

Next

/
Thumbnails
Contents