154289. lajstromszámú szabadalom • Nagyhatásfokú, szennyezésmentes plazmaégő, spektroszkópiai fényforrás céljára

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napija: 1966. IV. 16. Közzététel napja: 1967. VII. 22. Megjelent: 1968. VI. 15. (TA—892) 154289 Szabadalmi osztály: 42 h 17—22 Nemzetközi osztály: G 01 j Decimái osztályozás: Feltaláló: Vecsernyés Lajos tudományos főmunkatárs, Budapest 'Tulajdonos: Távközlési Kutató Intézet, Budapest Nagyhatásfokú, szennyezőmentes plazmaégő, spektroszkópiai fényforrás céljára A plazmaégők a tudományban és a techniká­ban viszonylag új és nem túlságosan közismert szerkezetek. Minden plazmaégő lényege, hogy' külső energia közlésével egy gázsugár atomjait megfosztjuk külső elektronjaitól, plazmaálla- 5 pótba hozzuk. Ezt a magas hőmérsékletű és nagy energiát hordozó plazmasugarat, melynek hő­mérséklete elérheti, sőt túl is haladhatja a 10 000 K°-ot, hasznosítják a plazmaégők alkalmazása esetén. 10 Kb. 10 évvel ezelőtt jelentek meg az első köz­lemények a plazmaégők felhasználásáról. Talán legelsőnek a szuperszonikus aerodinamika kezd­te alkalmazni vizsgálataihoz, a nagysebességű és magas hőmérsékletű plazmasugarat. X5 Ezzel majdnem egyidőben fémek hegesztésé­re és vágására is alkalmazni kezdték. Ezen a te­rületen azért is előnyös a plazmasugár felhasz­nálása, mert megfelelő gáz alkalmazása esetén mindjárt a védőgáz atmoszférát is biztosítja. 20 Utoljára kezdték spektroszkópiai fényforrásként is alkalmazásba venni. A különböző területeken felhasznált plazma­égők lényegében két úton állítják elő a plazma­sugarat, a kiindulási semleges gázsugárból: 25 a) nagyfrekvenciás téren keresztülvezetve b) egyenáramú ív terén keresztül vezetve. Az előbbihez inkább nagy teljesítmények ese­tén célszerű folyamodni, ugyanis az ehhez szük­séges elektronikus berendezés csak különleges JQ követelmények esetén fizetődik ki. Egy ilyen be­rendezés elvi vázlatát az 1. ábra mutatja: az 1 generátor 3,4 mc frekvencián, 5 kW-os kimenő teljesítménnyel szolgáltatja az energiát a 2 nyíl­nál belépő argon plazmaállapotba hozásáyra, a 3 nagyfrekvenciás tekercsen keresztül. A keletke­ző 4 plazmába az 5 csövön keresztül juttatják a porlasztott mintát, miközben a 6 nyílnál belépő nagymennyiségű (22 l/perc) argon hűt és stabi­lizál. Az egész szerkezet átlátszó kvarcból ké­szül. Ezen típus spektroszkópiai felhasználásáról újabban Wendt és Fassel számolt be. Egyenára­mú ív alkalmazásánál a segédberendezés sokkal egyszerűbb és olcsóbb. Karbantartása könnyebb és üzembiztosabb. Egy ilyen berendezés elvi váz­latát a 2. ábra mutatja. A 7 egyenirányító leg­alább 45 V és 15 A teljesítményt szolgáltat, me­lyet a 8 anódra és 9 katódra kapcsolunk. Az elektródokat a 10 szigetelőgyűrű tartja megfe­lelő távolságban, ezen helyezkedik el a 11 nyílnál, a gázbevezető cső. A porlasztott minta betáplálá­sa a 4 plazmasugárba ezen a csövön keresztül is megtörténhet. A találmány szerinti plazmaégő az egyenára­mú ívvel működők csoportjába tartozik, méghoz­zá kizárólag spektroszkópiai célokra történő fel­használási területtel. A továbbiakban csak ezzel a csoporttal kívánunk foglalkozni. 154289

Next

/
Thumbnails
Contents