154289. lajstromszámú szabadalom • Nagyhatásfokú, szennyezésmentes plazmaégő, spektroszkópiai fényforrás céljára

3 154289 4 Az ezen területre vonatkozó közlemények, lé­nyegében a fenti elrendezésnek alig változtatott, legfeljebb stabilizáló tárcsákkal ellátott változa­tairól számolnak be. Van olyan szerző, aki a sta­bil szerkezet rovására külső elektródot és stabi­lizáló gyűrűt helyez el kiáramló plazmasugárban. E. Kranz egy fekvő ív elrendezésű és erre me­rőlegesen áramló, szennyezőmentes plazmasuga­rat termelő égő típust ismertet, illetve a vizsgá­landó mintáknak a plazma sugárba juttatását ol­dotta meg. Ennek teljesítmény felvétele 4—12 kW, és maximálisan kb. 8—10 cm-es hasznosít­ható plazmasugarat képes előállítani az alaptí­pus esetében. A spektroszkópiai gyakorlatban, két típusra bontva került alkalmazásra. Az alapkutatások céljára egy nagy plazmaégő 10—14 kW teljesít­mény felvétellel (400 V-nál) és gyakorlati célok­ra egy kisebb, 3—5 kW teljesítmény felvétellel (200 voltnál). A nagyobbik kb. 10 cm-es, a kiseb­bik kb. 2 cm-es hasznosítható plazmasugarat ké­pes szolgáltatni. (Az irodalomból nem tűnik ki, hogy a „hasznosítható plazmasugár hossz"-on csak a sugár magjának hosszát értenék.) A közleményekben ismertetett konstrukciók igen vázlatosak és a kritikus részek megoldásá­nak lényegét nem közlik. Elméleti megfontolá­sok és az irodalom alapján a következőkben pon­tokba foglaltuk egy spektroszkópiai célokra meg­felelő plazmaégő legfőbb követelményeit: A plazma ne tartalmazza és így ne emittálja a szerkezeti anyagok fémes szennyezőinek szín­kép vonalait, azaz szennyezőmentes legyen, (nem számítva a szennyezők közé a segédelekt­ródként általában használatos szén vonalait.) A. spektroszkópiai céloknak megfelelően, kel­lően stabil és reprodukálható üzemű legyen. Legalább 1 cm-es, mérési célokra felhasznál­ható, szabad maggal rendelkezzen. Gázok, folyadékok és poralakú minták bejut­tathatok legyenek a plazmasugárba úgy, hogy közben azok ne szennyeződjenek és az általuk okozott szennyeződés ne juthasson a következő mintához. A d) pont célját szolgáló „adagoló-fej" úgy legyen kialakítva, hogy az anyag minél nagyobb felületen kerüljön a plazmával érintkezésbe, azaz a viszonylagos gerjesztési hatásfok, — adott fizikai-kémiai viszonyok esetén-, a lehető legna­gyobb legyen. Legyen olyan mintatároló része, ahol a vizs­gálandó anyag szennyezőmentesen tartható és onnan a kívánt időben, az adagolófejbe juttatha­tó anélkül, hogy a plazmasugár alakját és sta­bilitását elrontaná. A fogyó, vagy szennyeződő alkatrészek köny­nyen cserélhetők és utánkészíthetők legyenek. A betáplált energiához képest jó hatásfokkal nyerjük a szennyezőmentes és kellő méretű plaz­masugarat. A spektrográfoknál általában használatos elekt­ród állványba befogható legyen. .A találmánnyal sikerült egy olyan plazmaégőt készíteni, amely ezeket a feltételeket teljes mér­tékben kielégíti, illetve túl is teljesíti. Az új égő megfelelő kialakítás mellett 45 V ívfeszültség esetén 20—40 amper áramfelvétellel működik, azaz 0,9—1,8 kW-al képes 10—30 mm­es szabad, hasznosítható maghosszúságú és kb. 5 150 mm teljes hosszúságú, fémes szennyezőmen­tes plazmasugár előállítására. Ez a legfejlettebb­nek ismert Kranz-féle égő hatásfokának több mint háromszorosa, annál lényegesen egyszp­rűbb felépítés mellett. 10 Az égő bármilyen szokásos semleges gázzal üzemeltethető, átlagosan 5—10 l/perc összes gáz felhasználással. A méretek változtatásával a tel­jesítmény nagyobb határok között is változtat­ható. 15 A találmány tárgyát képező függőleges elren­dezésű plazmaégő vázlata a 3. ábrán látható. Az ív a 12 anód és 13 csőkatód között jön lét­re. A begyújtás a 16 plazma kilépőnyílás és a 13 csőkatód furatán keresztül, egy grafitpálca se-20 gítségével történik. Az ívcsatorna hosszát és irá­nyát, elsődlegesen a vízhűtéssel ellátott 14, 15 stabilizáló tárcsák szabják meg. A 13 csőkatód egységet képez a 16 plazma kilépő-nyílással és 17" mintabevezetőcsővel ellátott 18 katód haranggal, 25 valamint a 19 katódtömb tisztaságát védő 20 vé­dőgyűrűvel. Ezek az elemek együtt alkotják az adagoló fejet. A por- és folyadékminták esetén szennyeződő, valamint fogyó 13 csőkatód, és a szennyeződő védőgyűrű minden új mintánál cse­gö rélendő. A 17 mintabevezető cső és a 18 katód ha­rang is cserélendő, de tisztítás után újra fel­használható. A vízhűtéssel ellátott 21 katódtartó tárcsa fészkében rögzíti, a 22 szigetelő gyűrűnek tá­£5 masztva az adagoló fej alkatrészeit. A vízhűtés­sel ellátott 23 anódtartó tárcsa ehhez hasonlóan, fészkében — a 24 szigetelő gyűrűnek támasztva "— rögzíti, a plazmát szolgáltató gáz bevezetésé­re és az ív stabilizálására, — a cserélhető 25 40 anődbetét körül elhelyezett —, 34 furatokkal el­látott 12 anódot. Az anód alatt helyezkedik el a 26 anódkamra, mely a bevezetett géz esetleges finom szűrését és a furatok egyenletes gáz elletását .biztosítja. 42 Alakját és jellegét a cserélhető 27 anódkamra betét szabja elsősorban meg, melyet a menettel ellátott 28 szorító sapka rögzít a 29 gázbevezető csővel együtt. A plazmát szolgáltató gázt a 30 nyíl irányában vezetjük be. 50 A stabilizáló tárcsák helyzetét a 31 fémgyűrű rögzíti. Az egész égőfejet két db, a 32 furatokon át vezetett és a menettel ellátott 33 furatokba becsavart — a rajzon nem ábrázolt — szigetelő, illetve szigetelt szorítócsavar fogja ősze. 55 Célszerűen a 12, 13, 17, 18, 19, 20, 25 alkatré­szek spektráltiszta grafitból, a 14, 15, 21, 23, 28, 31 alkatrészek vörösrézből, a 27, 29 alkatrészek teflonból készülnek. „„ Szabadalmi igénypontok: feu 1. Függőleges elrendezésű egyenáramú ívvel gerjesztett plazmaégő, amely két elektródot, legalább egy stabilizáló tárcsát, gázhozzávezető csövet, valamint plazmasugár kivezető nyílással 65 ellátott adagolófejet tartalmaz, azzal jellemezve, 2

Next

/
Thumbnails
Contents