154280. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-merkaptofenil-antranilsav-származékok előállítására
154280 ban káliumjodid és nátriumpiroszulfit vagy foszforossav jelenlétében átalakítunk egy V általános képletű vegyületté — ebben a képletben R2 és R3 a fenti jelentésűek —, és ezt lúgos oldatban nátriumszulfiddal redukáljuk. Az így kapott VI általános képletű tiof enolok — ebben a képletben R2 és R3 a fenti jelentésűek — elkülönítés nélkül, önmagában ismert módon, például alkil- vagy aralkilkloridokkal vagy -bromidokkal vagy dialkilszulfátokkal, átalakíthatók S-alkil- vagy S-aralkil-származékaikká, majd ezek önmagában ismert módon, például naszcens hidrogénnel, II általános képletű vegyületekké redukálhatok. A III általános képletű vegyületeknek klórszulfonsavval való reagáltatása esetén csak akkor jutunk egységes reakciótermékhez, ha mind az R2, mind az R3 helyettesítő klóratom vagy brómatom. Abban az esetben, ha olyan III általános képletű vegyületekből indulunk ki. amelyek képletében az R2 és R 3 helyettesítők egyike hidrogénatom, a klórszulfonálás során keletkező izomerkeveréket önmagában ismert módon, például frakcionált kristályosítással, el kell választani, hogy a kívánt IV általános képletű vegyülethez jussunk. Az egy halogénatommal helyettesített IV általános képletű vegyületekhez azonban az izomerek fent leírt elválasztása nélkül is hozzájuthatunk, ha egy-egy halogénatommal helyettesített 3-nitroanilint diazotálunk, és az így kapott diazóniumsót önmagában ismert módon alkalmas szerves oldószerben, például jégecetben, oldott kéndioxiddal reagáltatjuk. A találmány szerinti eljárással előállított I általános képletű vegyületek szobahőmérsékleten kristályos anyagok, és a megfelelő bázisokkal reagáltatva sóikká alakíthatók át. Sókként különösen alkalmasak a nátrium-, kálium-, litium-, ammónium- kalcium- és magnéziumsók. Felhasználhatók azonban trialkilammónium- vagy mono-, di- vagy trialkanolammóniumsók is, például a trietilammónium, etanolammónium-, dietanolammónium- vagy trietanolammóniumsók. A kapott I általános képletű vegyületek és sóik kitűnnek gyulladáscsökkentő, érzéstelenítő és lázcsillapító hatásukkal. Már kis adagokban gátolják gyulladásos ödémák kifejlődését, csökkentik lázas állatok testhőmérsékletét, és emelik a fájdalomküszöböt. A vegyületeknek és sóiknak az alkalmazott adagokban nincsenek nem kívánatos mellékhatásaik. A gyógyászatban általánosan vagy helyileg alkalmazható. Az I általános képletű vegyületek közül legelőnyösebb hatásúnak az N-(2,6-diklór-3-benzilmerkapto-fenil)-antranilsav bizonyult. Az I általános képletű vegyületek, illetve sóik napi adagja 50<—500 mg. Az új vegyületek és sóik gyógyszerként önmagukban vagy megfelelő gyógyszeralakokká kikészítve orálisan vagy parenterálisan alkalmazhatók. Alkalmas gyógyszerkészítmények előállítására szervetlen vagy szerves, farmakológiaílag közömbös segédanyagokkal készíthetők ki. Segédanyagokként alkalmazhatók például tablettákban és drazsékban: tejcukor, keményítő, talkum, sztearinsav stb.; szirupokban: szacharóz-, invertcukor- glukózoldatok stb.; injekciós készítményekben: víz, alkoholok, glicerin, 5 növényi olajok és hasonlók. Ezenkívül a készítmények alkalmas tartósító-, stabilizáló-, nedvesítőszereket, oldásközvetítőket, édesítő- színező-és ízesítőanyagobat stb. tartalmazhatnak. Az alábbi példákban, amelyek az eljárás vég-10 rehajtását magyarázzak, a találmány terjedelmét azonban sémiképpen sem kívánják korlátozni, minden hőmérsékleti adatot Celsius-fokokban közlünk. 15 1. példa: N-(2,6-Diklór-3-metilmerkapto-fenil)-antranilsav a) 2,4-Diklór-3-nitrobenzol-szulfoklörid 550 ml klórszulfonsavba keverés közben szo-20 bahőmérsékleten beviszünk 300 g 2,6-diklór-nitrobenzolt, és a reakciókeveréket 2 óra hoszszat 145 C° belső hőmérsékleten tartjuk. Ezután 4 kg jégre öntjük, +5°-on leszűrjük, vízzel jól kimossuk, és megszárítjuk. A nyers 2,4-diklór-3-25 -nitrobenzol-szulfokloridot közvetlenül feldolgozzuk a diszulfiddá. b) 2,2',4,4'-Tetraklór-3,3'-dinitro-dif enil-diszulfid 480 g 2,4-diklór-3-nitrobenzol-szulfoklorid, 27,5 30 g káliumjodid és 400 ml víz keverékét 70° fürdőhőmérsékletnél addig keverjük, amíg jód válik ki. Ezután kb. 3 óra alatt úgy csepegtetjük hozzá 418 g nátriumpiroszulfitnak 720 ml vízzel készült oldatát, hogy mindig legyen jód az oldatban. Az 35 oldat felének hozzácsepegtetése után a fürdőhőmérsékletet 90°-ra állítjuk be. Lehűlés után szűrünk, a csapadékot vízzel jól kimossuk, és megszárítjuk. Etilacetátból átkristályosítva tiszta 2,2',4,4'-tetraklór-3,3'-dinitro-difenil-diszulfidot 40 kapunk 180—182° olvadásponttal. c) 2,4-Diklór-3-nitro-tioanizol 194 g 2,2',4,4'-tetraklór-3,3'-dinitro-difenil-diszulfidnak 800 ml metanollal készült szuszpenziójához szobahőmérsékleten V2 óra alatt hoz.c zácsepegtetjük 19,8 g 60%-os nátriumszulfidnak és 26,2 g nátriumhidroxidnak 400 ml vízzel készült oldatát, és V2 óra hosszat szobahőmérsékleten, majd 1 óra hosszat 55° fürdőhőmérsékleten reagálni hagyjuk. A kapott oldatot leszűr-50 jük, 600 ml metanollal és 2Ö0 ml vízzel hígítjuk, majd keverés közben szobahőmérsékleten 136 ml dimetilszulfátot csepegtetünk hozzá. V2 órai állás után gyenge hűtés közben hozzácsepegtetünk 60 ml 30%-os nátronlúgot és y4 óra hosszat to§5 vább keverjük. Ezután 2,7 liter vízzel hígítjuk, szűrőre visszük, vízzel jól kimossuk, és megszárítjuk. n-Hexánból átkristályosítva tiszta 2,4--diklór-3-nitro-tioanizolt kapunk 100-—102° olvadásponttal. gQ d) 2,4-Diklór-3-amino-tioanizol ' 10 g 2,4-diklór-3-nitro-tioanizol, 7,1 g vaspor és 20 ml víz keverékét 110° fürdőhőmérsékleten keverjük, miközben 1 óra alatt hozzácsepegtetünk 0,5 ml tömény sósavat, majd még 1 óra 65 hosszat keverjük. Lehűlés után 100 ml klorofor-2
