154258. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-helyettesített 1-fenil-2-aminopropának előállítására

l$4ifeB <3 -2-aminopropánnal rea|áltatunk és az így te-> pott (V) képletű vegyületben az azomefm-Jswfést —NH—CH2— csoporttá; redukáljuk, vagy c) valamely, a (VI) általános képletnek meg­felelő karbonsavat — é KSpTgEBSn "Ri jéréMesé megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — vagy a megfelelő sávhálogenidet l-fenil-2^ami­nopropánnal hevítjük és a kapott (VII) álta­lános képletű amid karbonilcsoportját önmagá­ban ismert módon metiléncsöporttá redukáljuk, vagy d) valamely, a (VIII) általános képletnek meg­felelő vegyületet — ahol Ka jelentése megegye­zik a fenti meghatározás szerintivel — redukáló körülmények között fenilacetonnal reagálta­tunk, vagy e) valamely, (IX) általános képletnek meg­felelő vegyületet — e képletben RÍ jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — egy (X) általános képletű vegyülettel reagálta­tunk (e két képletben az A és B jelek egyike primer aminocsoportot, másika pedig halogén­atomot képvisel), és kívánt esetben a bázis alakjában kapott ter­méket valamely savval képezett addíciós sóvá, ill. a só alakjában kapott vegyületet önmagában ismert módon szabad bázissá vagy valamely más savval képezett addíciós sóvá alakítjuk át. A fent említett b) eljárásmód esetében a közbenső termékként kapott (V) általános kép­letű vegyület ázom etin-csoport ját célszerűen nátriumbórhidriddel redukálhatjuk —NH—CH2— csoporttá. A c) eljárásmód esetében a (VI) általános kép­letű savnak, ill. a megfelelő savhalogenidnck az aminovegyülettel való reagáltatását előnyö­sen valamely vízmentes szerves oldószerben folytathatjuk le; a közbenső termékként kapott amid redukálására célszerűen pl. lítiumalumí­niumhidridet használhatunk. A d) eljárásmód esetében a reakciót előnyö­sen valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószeres közegben, hidrogén és vala­mely hidrogénező katalizátor, célszerűen Raney­-nikkel jelenlétében folytathatjuk lé. Az e) eljárásmód szerinti reakció célszerűen szintén valamely, a reakció szempontjából kö­zömbös szerves oldószeres közegben kerülhet lefolytatásra. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivite­lét közelebbről az alábbi példa szemlélteti; meg­jegyzendő azonban, nógy az eljárás egyáltalán nincs "erre a csupán példaképpen megadott ki­viteli módra korlátozva, hanem a fent ismerte­tett további eljárásmódok szerint, á szakértő szam'ára Önmagukban jól ismert műveletek szo­kásos körülményéi között is lefolytatható. 1. p'élda: 3,8 g 9-rrietil-akridint 5 ml tömény sósavban oldunk és ehhez a:-: oldathoz 3 g alfa-metil­-feniletilamínt, 3.5 ml 40 tf.%-os vizes form­'s íaldehid oldatot és 5 ml etanolt adunk. Az ele­feyeit 2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő álaVt, irtajd lehűlés utárt meglúgosítjuk és di­etiléterrel extraháljuk. Az éteres oldatot el-5 .különítjük, az alfá-metil-feniletilamin feleslegé­nek eltávolítása céljából vízzel háromszor mos­suk, majd megszárítjuk. Az oldathoz a 9-metil­-iakridin feleslegének eltávolítása céljából tej­savat adunk. Olajszerű réteg képződik, ezt víz-10 bén oldjuk, az oldatot meglúgosítjuk és ismét extraháljuk dietiléterrel. Az elkülönített éteres oldatot szárítjuk, maleinsavval megsavanyítjuk és a levált maleátot szűréssel elkülönítjük. Ily módon 2,5 g N-í2-(akridin-9-il)-etilH-fenil-2-35 -aminopropán-maleátot kapunk, amely metil­alkohol és dietiléter eíeg'yéből történő átkristá­lyosítás után 151—152 C°-on olvad. Elemzési adatok: a C28H28N2O4 képlet alapján 20 számított értékek: C = 73,66%, H = 6,18%, N = 6,13%,; talált értékek: C = 73,2 %, H = 6,2 %, N = 6,l %. 25 A találmány kiterjed a legalább egyfajta (II) általános képletű vegyületet hatóanyagként sza­bad bázis vagy nem toxikus savval képezett addíciós só alakjában, valamely gyógyszerészeti célokra alkalmas hordozóanyag kíséretében tar­í0 talmazó gyógyszerkészítmények előállítására is. E gyógyszerkészítmények bármely szokásos, gyó­gyászati alkalmazásra megfelelő alakban el­készíthetők, előnyösen orális beadásra alkalmas készítményeket, különösen tablettákat, drazsé-35 kat vagy a hatóanyagot tartalmazó kapszulákat készíthetünk. A tabletták és drazsék előállítása önmagukban ismert módszerek szerint, egy­vagy többféle gyógyszerészeti hígítóanyag vagy más segédanyag, pl. tejcukor vagy keményítő, 40 továbbá simítószer. pl. kalciumsztearát alkal­mazásával történhet. A kapszulák valamely, a szervezetben felszívódó anyagból, pl. zselatinból készíthetők és a hatóanyagot egymagában vagy valamely szilárd v&gy folyékony hígítószer kí­'45 sereiében tartalmazhatják. Előállíthatunk fo­lyékony gyógyszerkészítményeket is, szuszpen­zió, emulzió, szirup vagy elixír alakjában; ezek a hatóanyagot vízben vagy más, orális beadásra alkalmas folyékony közégben, pl. paraffinolaj­'50 bon vagy valamely szokásos szirup- vagy elixír­-alapanyagbän eloszlatva tartalmazhatják. Elő­állíthatunk parenterals beadásra alkalmas ké­szítményeket is, amelyek a hatóanyagot steril vízbén Vagy más, injekciók céljaira alkalmas 55 folyékony steril közégben, pl. növényi olajban, mint olívaolajban szuszpendálva vagy cmulgal­va, vagy valamely szerves oldószerrel készített steril óidat alakjában tartalmazhatják. to Äz ilyen gyógyszerkészítmények hatóanyag­tartalma különböző lehet: célszerűen oly módón szabandó nieg, hogy a hatóanyag 10—50 mg-nyi napi adagja könnyen beadható legyen. Az ilyen gyógyszerkészítmények előállítását lB5 az alábbi példa szemlélteti: 2

Next

/
Thumbnails
Contents