154256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzocikloheptenilaminok előállítására
3 mon további bázisos csoportot is tartalmazó alkilén-oldallánccal helyettesített származékok előállítási eljárásának leírása során. E vegyületektől a jelen találmány szerintiek az aminocsoport helyzetében és esetleges helyettesítői tekintetében különböznek; igen meglepő felismerésnek bizonyult, hogy az ismert, farmakológiailag nem értékes 5-amino vegyületekhez képest a jelen találmány szerinti 10-amino-, (ill. helyettesített amino-) származékok igen előnyös farmakológiai (epilepszia-ellenes) hatást mutatnak. E hatás a bizonyos fokig rokon egyéb származékok körében sem volt ismeretes; így pl. a fent idézett amerikai leírásban szereplő, további bázisos csoportot tartalmazó végtermékek psychomimetikus hatásokkal rendelkeznek. Az (I) általános képletnek megfelelő új dibenzocikloheptenilaminok és addíciós sóik önmagukban az ilyen jellegű vegyületek előállítására ismert eljárási műveletekkel állíthatók elő. A találmány szerinti eljárás egyik kiviteli módja értelmében oly módon állíthatók elő az (I) általános képletű vegyületek, hogy valamely a csatolt rajz szerinti (II) általános képletnek megfelelő ketont — e képletben Rx és R 2 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — valamely, a (III) általános képletnek megfelelő amin, ill. ammónia — e képletben R3 és R4 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — jelenlétében redukciónak vetünk alá. A keton redukciója önmagukban ismert módszerekkel történhet, előnyösen katalitikus hidrogénezéssel redukálunk Raney-nikkel katalizátor jelenlétében és valamely, a reakció szempontjából közömbös és a reagáló anyagokat oldani képes szerves oldószer, pl. valamely alifás alkohol, mint n-butanol alkalmazásával. Lefolytatható azonban ez a redukció hangyasavval vagy valamely hangyasavszármazékkal is. A találmány szerinti eljárás egy másik lehetséges kiviteli módja értelmében az oly (I) általános képletű dibenzocikloheptenilaminok, amelyekben R3 és R 4 helyén egyaránt hidrogénatom áll, oly módon is előállíthatók, hogy a (II) általános képletnek megfelelő ketont hidroxilaminnal vagy ennek valamely savval képezett addíciós sójával reagáltatva a megfelelő oximmá alakítjuk át, majd az így kapott 10,11--dihidro-5H-dibenzo[a,d]ciklohepten-10-il-oxim =NOH csoportját önmagukban ismert módszerek alkalmazásával primer aminocsoporttá redukáljuk. A keton pl. hidroxilamin-hidrokloriddal történő kondenzációját előnyösen oly módon folytatjuk le, hogy a (II) általános képletű kiindulóanyagot valamely alkoholban, pl. etanolban oldjuk és ehhez az oldathoz hidroxilamin-hidroklorid és nátriumacetát kismennyiségű vízzel készített oldatát adjuk, a J. Rigaudy és mtsai (Bull. Soc. Chim. France, 1959, 638) által leírt eljárásmód szerint. A =NOH csoport redukálását előnyösen valamely alifás alkohol, pl. etanol oldószerként való alkalmazásával folytatjuk le; redukálószerként előnyösen valamely -•:•< 4 alkálifémet (célszerűen nátriumot) használunk. Lefolytatható ez a redukció nátriumamalgámmal savas oldatban, cinkkel savas vagy alkalikus oldatban, ónnal vagy ón(II)-kloriddal só-5 savas oldatban, nátrium-ditionittel, alumíniumamalgámmal vagy lítiumalumíniumhidriddel, vagy pedig katalitikus vagy elektrolitikus redukálással is. Az eljárás során végbemenő reakciókat a csatolt rajz szerinti (A) reakcióvázlat 10 szemlélteti. A találmány szerinti eljárás egy további lehetséges kiviteli módja értelmében az oly (I) általános képletű dibenzocikloheptenilaminok, amelyekben —NR3R 4 helyén primer aminocso-15 port vagy metilamino-csoport áll, oly módon is előállíthatók, hogy egy (II) általános képletű ketont hangyasavval és ammóniumhidroxiddal (tehát ammóniumformiáttal) vagy formamiddal reagáltatunk felemelt hőmérsékleten; így a csa-20 tolt rajz szerinti (VI) általános képletnek megfelelő vegyület — amelyben RÍ és R2 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — keletkezik, majd ezt a 10-formilamino-vegyületet pl. valamely bázissal, mint alkálifémhidr-25 oxiddal (előnyösen nátriumhidroxiddal) hidrolizáljuk a megfelelő 10-amino-vegyületté, ill. redukáljuk a megfelelő 10-metilamino-származékká. A formilamino-csoport metilamino-csoporttá történő redukálását valamely redukálój0 szerrel, pl. lítiumalumíniumhidriddel folytathatjuk le, valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószer, mint valamely éter, pl. dietiléter vagy tetrahidrofurán alkalmazásával. S5 A találmány szerinti eljárás egy további kiviteli alakja értelmében előállíthatjuk az (I) általános képletnek megfelelő dibenzocikloheptenilaminokat oly módon is, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (VII) általános képletnek 40 megfelelő vegyület — e képletben R1( R 2 , R3 és R4 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — keto-csoportját metiléncsoporttá redukáljuk. Ezt a reakciót előnyösen az ismert Clemmensen-redukció feltételeinek megfelelő 45 módon folytathatjuk le. A fenti eljárás során kiindulóanyagként felhasználásra kerülő (VII) általános képletű vegyületek oly módon állíthatók elő, hogy valamely, a (VIII) általános képletnek megfelelő 50 vegyületet — e képletben X halogénatomot, előnyösen klór- vagy brómatomot képvisel, Rx és R2 jelentése pedig megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — ammóniával vagy valamely (III) általános képletű aminnal reagálta-55 tunk. Ezt a reakciót oly módon folytathatjuk le, hogy a reagáló anyagok elegyét oldószer nélkül vagy valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószer, pl. benzol, toluol vagy xilol jelenlétében hevítjük. Abból a cél-60 ból, hogy a (VII) általános képletnek megfelelő reakcióterméket közvetlenül szabad bázis alakjában kapjuk meg, megfelelő mennyiségű savlekötőszert, pl. alkálifémamidot (előnyösen nátrium- vagy káliumamidot), alkálikarbonátot, 65 -oxidot vagy -hidrogénkarbonátot kell a reak-1
