154227. lajstromszámú szabadalom • Alumínium és alumíniumötvözetek előállítása alumíniumkloridból

9 amper/0,929 m2 (1 square foot) áramsűrűséggel és 1,905 cm (0,75 inch) elektróda távolsággal elektrolizáltunk olyan alumíniumoxiddal bélelt cellában, melynek függőleges szénrúd az anódja, s kereskedelmi minőségű alumíniumból készült 5 kád a katódja. 25 perc elektrolízis után 13,5 súly% magnéziumot tartalmazó alumíniumötvö­zetet kaptunk, az átlagos áramkihasználás 90% volt. Az alumíniumötvözetet 6,35 cm (2!V2 inch) 10 átmérőjű alumíniumoxid tégelybe átvittük és argon alatt megolvasztottuk, miközben elegendő mennyiségű alumíniumot adtunk hozzá, hogy 6,12 súly% magnéziumot tartalmazó alumínium­ötvözetet nyerjünk. Ezután a fémolvadék fel- 15 színe alá 19,05 cm-re i(71 /2 inches) merülő 0,635 cm (V4 inoh) átmérőjű tantálcsövön keresztül percenként 4500 ml klórnak megfelelő mennyi­ségű (S.T.P-n mérve) alumíniumkloridgőzt bu­borékoltattunk keresztül. Az alumíniumklorid 20 bevezetését a fenti arányban mindaddig folytat­tuk, amíg alumíniumklorid az eltávozó gázok­ban kimutatható volt. E műveletek során a fém hőmérsékletét 800—950 C°-on tartottuk. Az analízis szerint az előállított fém alumí- 25 nium, mely 0,002 súly%-nál kevesebb magnéziu­mot tartalmazott. A következőkben ismertetjük a találmány sze­rinti eljárás kivitelezésére szolgáló berendezést, melyet vázlatosan a mellékelt rajzok ábrázol- 30 nak. A csatolt ábrákat és a leírást csak szem­léltetés céljából közöljük, ezek a találmány oltal­mi körét semmi esetre sem korlátozzák. A raj­zokon ugyanazon utalási számok egyező vagy megfelelő alkatrészeket jelentenek. 35 A rajzok jelentése a következő: 1. ábra az alumínium elektrolizálására szol­gáló berendezés függőleges metszete. 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonala mentén vett metszet. 40 3. ábra az 1. ábra 3—3 vonala mentén vett felülnézeti metszet. 4. ábra a találmány kivitelezésére szolgáló berendezés egy előnyös változata felülnézetben. 5. ábra a 4. ábra 5—5 vonala mentén vett 45 függőleges metszet. '6. ábra a 4. ábra 6—6 vonala mentén vett függőleges metszet. 7. ábra a 4. ábra 7—7 vonala mentén vett függőleges metszet. 50 8. ábra a 4. ábra 8—8 vonala mentén vett függőleges metszet. A csatolt rajzok 1—3. ábráin az 1 berendezés elvi vázlata látható, mely 2 külső burkolattal és 55 3 hőszigetelő béléssel van ellátva. Egy 4 belső grafit- és/vagy szénbélés a berendezés tartal­mát magába foglalja és a 6 kapcsolókból a 7 folyékony katódfém-rétegbe áramot visz. A 11 elektrolizáló kamra vagy cella oldalai 5 tűzálló 60 béléssel elektromosan szigetelve vannak. Az 1 berendezés 8 és 9 grafit- és/vagy szénfalakkal és 1,0 grafit, szén és/vagy tűzálló fallal belül négy részre van elválasztva, mégpedig a 11 elektrolizáló cellára, a 12 szivattyúkamrára, a 65 10 13 reaktorkamrára vagy edényre és a 14 vissza­vezető kamrára. A 11 elektrolizáló cella 15 sóolvadék-elektro­litot tartalmaz, amelynek a fajsúlya kisebb, mint az alatta elhelyezkedő 7 katódfém-rétegé. A 16, 17 célszerűen grafit vagy szénanódok a 15 elektrolitba merülnek, és a 18 fedőlaphoz vannak erősítve. Az anódok a 19 kapcsolóval vannak összekötve. A 18 fedőlap alsó része, melyet a 16, 17 anódok nem védenek 20 tűz­álló tömbökkel vannak bélelve. 21 klórgáz­elvezető a 18 fedőlapon és a 20 tűzálló tömbön át a 15 elektrolit feletti légtérrel közlekedik. A 6 és 19 kapcsolókhoz egyenáramot vezetünk. A 12 szivattyúkamrára, illetve a 13 reaktor­kamrára 2,2, és 23 fedőlapok vannak szerelve. A 22 és 23 fedőlapok alsó részét 24 tűzálló tömb-bélések védik. A 18, 22 és 23 fedőlapok szigeteltek és gázátnemeresztőek. A 13 reaktorkamra falait és a 12 szivattyú­kamra tetejét 2í5 tűzálló tömbbélés védi. 27 tömbszelencén át motorral (a rajzon nem látszik) meghajtott 26 függőleges tengely nyúlik be a 22 fedőlapon át, mely tűzálló borkulatú 28 keverőlapátokkal van felszerelve, amelyek úgy vannak meghajtva, hogy a 7 folyékony fémet keverjék, amely a 11 elektrolizáló cellából egy 29 csatornán a 12 szivattyúkamrába kerül. A 7 folyékony fém a 12 szivattyúkamrából túlfolyik és egy 30 kaszkádon át a 13 reaktor­kamrában levő 31 fémkádba kerül. Az alumíniumkloridgőzöket a 32 fővezetéken és 33 tűzálló permetező csöveken át a 23 fedő­lapon keresztül a 13 reaktorkamrába vezetjük, és ott a 31 fémkádon átbuborékoltatjuk. A 34 elágazó csövek a 33 permetező csövek alsó vé­gével össze vannak kötve és 35 lyukakkal van­nak ellátva, melyeken .keresztül az alumínium­kloridgőzök a 31 kádba jutnak. A 10 fal gátat képez, melyen keresztül az alumíniumolvadék és a melléktermékek a 14 visszavezető kamrába átfolynak és innen a 36 visszavezető csatornán keresztül a 11 elektro­lizáló cellában levő sós fázisba visszajutnak. A 37 lejtősen kiképezett kifolyó csatorna a ki­termelt alumínium időszakos megcsapolására szolgál, és a 38 elmozdítható záródugóval álta­lában el van zárva. Az alumínium vagy alumíniumötvözet a 37 kifolyó csatornában összegyűlik és felső szintje általában közvetlenül a 36 visszavezető csatorna alatt van. A klorid-imelléktermék igyekszik a fém vagy fémötvözet felületén elhelyezkedni és innen a fémolvadékkal a 36 visszavezető csa­tornán át a reaktorkamrába visszakerül. Ha a kitermelt alumíniumot a 37 kifolyó csatorná­ban megcsapoljuk, a csapolást megszakítjuk mielőtt a csapoló nyíláson klorid-melléktermék is kiürülne. Ha a 38 záródugót visszahelyezzük, a képződött fém fokozatos felgyülemlése követ­keztében a klorid-melléktermék a 37 kifolyó csatornában ismét a fém felületére helyezkedik és azután további fémmel a 36 visszavezető csatornán át ismét a kamrába kerül. 5

Next

/
Thumbnails
Contents