154193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heterociklusos vegyületek előállítására
13 -d]-benzo[l,4]diazepin-6-on kikristályosodik. Olvadáspontja 190—195°. 12. példa 2-Klór-12,13-dimetoxi-5-metil-5,6,7,9,10,14bhexahidro-izokinolo[2,l-d]benza[l,4]diazepin-6-'on a) N-(Homoveratril)-2-metilamino-5-klór-benzamid 1 g 5-klór-N-metil-izatosavanhidrid és 1 g homoveratrilamin keverékét 4 ml dioxánban vízfürdőn 15 percig melegítjük, miközben erős széndioxidfejlődés mutatkozik. A kapott oldathoz vizet adunk, mire a 93—98°-on olvadó N-(homoveratril)-i2-:metiíamino-5-klór-benzamid kicsapódik. b) N-(Homoveratril)-2-metiltozilamino-5-klór-benzamid 4 g N-(hQmoveratril)-3-metilaniino-5-klór-"benzamid oldatához 12 ml piridinben 3 g p-toluolszulfonsavkloridot adunk, és a kapott keveréket másfél óra hosszat 60°-on melegítjük. Ezután az így kezelt keverékhez 12 ml aceton t és 4 ml vizet adunk, és az egészet 30 percig rázatjuk. Kis térfogatra való bepárlás után etilacetátot adunk hozzá, és a szerves fázist híg sósavval majd nátronlúggal extraháljuk. Ezután a szerves fázist megszárítjuk, és az oldószert eltávolítjuk. Amorf maradványként a N-(homoveratril)-2-metilamino-5-íklór-benzamid-tozilátot kapjuk. c) l-f^-Metiltozilamino-S-klór-feniy-ö^-dimetoxi-3,4-dihidro-izokinolin A li2 b) példában leírt eljárással kapott nyers tozilátot 5 ml forró xilolban oldjuk, és a reakciókeverékhez 6 g foszforpentoxidot adunk. Ezt a keveréket 16 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt hevítjük. Ezután a xilolt vákuumban eltávolítjuk és a ragacsos maradványt jég hozzáadádásával elbontjuk. A kapott vizes keveréket tömény vizes nátronlúggal meglúgosítjuk, és etilacetáttal extraháljuk. A szierves fázist ezután híg sósavval extraháljuk. A vizes fázist a fent leírt módon meglúgosítjuk, és metilénkloriddal extraháljuk. A szerves oldószer elpárologtatása után megkapjuk az l-.(2-metirtozilammo-5-klór-fenil)-6,7-dimetoxi-3,4-dihidro-izokinolint amorf termék alakjában. d) l-(2-Metilamino-5-klór-fenil)-6,7-dimetoxi-3 ^^dihidro-izokmolin, A 12 c) példa szerint előállított 19 nyerstermék 2,5 g tömény kénsawal készített oldatát szobahőmérsékleten éjjelen, át állni hagyjuk. Ezután az oldathoz jeges vizet és nátriumhidroxidot adunk, és az erre kiváló kenőcsös csapadékot metilénkloriddal extraháljuk. Ezután az oldószert elpárologtatjuk, és a maradványt etanolból átkristályosítjuk. Az így kapott l-(2-me-tilamino^5J klór-fenil)-6,7-dimetoxi-3,4-dihidro-izokinolin 1110—ilil2°-on olvad. e) l-i(2-Metilamino-5-iklór-fenil)-6,7-dimetoxi-1,2,3,4-tetrahidro-izokiniolin 1 g il-i(2Hmetilammo-J5-klór-fenil)-6,7-dimetoxi-3,4-dihidro-izokinoliin oldatát 8 ml ecetsavban szobahőmérsékleten hidrogénatmoszférában 0,05 14 g platinakatalizátor jelenlétében légköri nyomáson rázatjuk. Ezután a katalizátort szűréssel elválasztjuk, és a szűredéket vákuumban bepároljuk. A maradványt metilénklorid és híg vi-5 zes nátronlúg között megoszlatjuk. A szerves oldatot megszárítjuk, majd megszabadítjuk az oldószertől. Az olajos maradványt etilacetát-dietiléter elegyből átkristályosítjuk. Az így kapott l-(2-metilamino-5-klór-fenil)-6,7-dimet-10 oxi-l,2,3,4-tetrahidro4zokinolin 145—147°-on olvad. f) l-i(2:-Metilamino-5-klór-fenil)-2-karboximetil-j 6,7-dimetoxi-l,2,3,4-tetrahid'ro-izokinolin 1 g l-(!2-metilamino-i 5-kló'r~fenil)-6,7-dimetoxi-15 -1,2,3,4-tetrahidro-izokinolin, 1 g etilbrómacetát, 0,6 g trietilamin és 0,1 g nátriumjodid keverékét 8 ml etanolban 2 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt hevítjük. Az így kapott oldatot azután vákuumban szárazra pároljuk, és a ma-20 radványt 10 ml etanolban és 3 ml 2 n vizes nátronlúgban oldjuk. Az így kapott oldatot 1 óra hosszat 60°-on melegítjük. Ezután az alkoholt vákuumban eltávolítjuk, miközben egy kevés kiindulási vegyület kristályosodik ki. 25 Ezt szűréssel elválasztjuk, a szűredékhez 3 ml 2 n sósavat adunk, és a kicsapódó l-s(2-metilamino-5-klór-.fenil)-2Hkarboxi-metil-6,7-dimetoxi-1,2,3,4-tetrahidro-izokmolint szűrőn elkülönítjük. s0 g) 2-Klór-12,13-dimetoxi-5-metil-5,6,7,9,10,14b-hexahidiro4zokinolo{2,l-d]benzo[l,4]diazepin-6--on A 12 f) példa szerint előállított l^(2-imetilamino-5-klór-fenil)-2-/karboximetil-, 8,7-dimetoxi-l,:2,_ 3,4^tetrahidro-izokinolint 1 óra hosszat 150°-on hevítjük. Ezután a nyersterméket etilacetátból átkristályosítjuk, és így 2-klór-12,13-dimetoxi^5-metil-5,6,7,9,10,14b-hexahidro-izokinolo[2,l-d]benzo[il,4]diazepin-6-ont kapunk 175—177° olva. dásponttal. 13. példa 2-Trifluormetil^5-metil-5,6,7,9,10: 14b-hexahidro-izokinolo[2,l-d]benzo[l,4]diazepin-6-on-hidro-45 klorid a) lH(2-Klór-5-trifluormetil-fenil)-3,4-dihidro-izokmolin-hidroklorid 8 ml ón(IV)klorid, 10 g fenetilklorid és 13 g 2-klór-5-trifluormetil-benzonitril keverékét 5 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt hevítjük. A lehűtött keverékhez erős hűtés közben (száraz jég és aceton) 25%,-os nátronlúgot adunk az oldat lúgos reakciójáig. Ezután a zavaros oldatot háromszor etilacetáttal extraháljuk, a szer-55 ves fázist leszűrjük, vízzel, majd telített konyhasóoldattal mossuk, nátriumszulfát fölött megszárítjuk, és a szerves oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A maradványt metilénkloridban oldjuk, és az oldatot száraz hidrogénklorid-60 gázzal telítjük. Dietiléter hozzáadása és 0°-ra való hűtés után kicsapódik a címben megnevezett vegyület. Olvadáspontja 212—214°. A termék 100°-on és 0,5 torr nyomás alatt szub-65 limálással tisztítható. 7
