154173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás átlátszatlanná tett optikai üvegfelületeken átlátszó jelek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. IX. 09. (MA—1515) Közzététel napja: 1967. VI. 22. Megjelent: 1968. IV. 16. 154173 Szabadalmi osztály: 57 b 1—11 Nemzetközi osztály: G 03 c Deci mái osztályozás: Feltalálók: Pető Tamás vegyészmérnök, Tóth László technikus, Budapest Tulajdonos: Magyar Optikai Művek, Budapest Eljárás átlátszatlanná tett optikai üvegfelületeken átlátszó jelek előállítására A találmány eljárás nagypontosságú átlátszó írásjelekkel, számjegyekkel, maszkokkal ellátott átlátszatlan felületek előállítására vonatkozik. A 148 981 lajstromszámú szabadalomban is­mertettünk már egy olyan fényképészeti el- 5 járást, amellyel fényérzékenyített fenolform­aldehid gyantával való fotografálással, majd vákuumfémrétegezéssel nagypontosságú jeleket és számokat lehet készíteni. Ez az eljárás át­látszó hordozón sötét fémjeleket, számokat hoz 10 létre. Felmerült azonban az az igény is, hogy át­látszatlan felületen átlátszó jeleket hozzunk létre. Ezt a feladatot az előbb ismertetett fény­képészeti eljárással nem lehet megoldani. 15 Ugyanis egyrészt a fényképezéshez szükséges negatív etalont mechanikus osztással nem lehet elkészíteni, mert nem ismeretes olyan fém­felület és eljárás, amellyel fémrétegből mecha­nikusan az ennél az eljárásnál megkívánt pon- 20 tosságú és esztétikai követelményeknek is meg­felelő számokat ki lehetne vágni, de az ismer­tetett fotografálási eljárás még akkor is nehéz­ségekbe ütközik, iha rendelkezésre állna a meg­felelő negatív, mert itt nem kisfelületű jeleket 25 kell a nagyfelületű emulzióból kioldani, hanem megfordítva, és így elkerülhetetlen, hogy a hordozó felületén valami a leoldandó emulzió­ból vissza ne maradjon, ami a későbbi fém­gőzölési eljárást zavarja, mert a nem teljesen 30 tiszta felületen a felgőzölt réteg nem tapad meg. A vákuumfémrétegezés sem megoldható, mert ugyanakkor, amikor a kis felületű jel­rendszer esetében a felvitt fémréteg átlátszat­lan sötét benyomást kelt, nagyobb összefüggő felületen az ilyen vastagságú réteg már átlátszó­nak tűnik. A fémréteg vastagságát növelni pe­dig a fotografált gyantaréteg által megszabott vastagságon túl nem lehet. Ismét más ismert eljárás szerint az üvegre először ólomszulfid réteget, majd erre egy emulziót (pl. sellakkot) visznek fel, és ezután a megfelelő helyeken az emulziót kioldják az alapréteggel együtt. Ennek az eljárásnak a hát­ránya, hogy a kettős réteg következtében a jelek kialakítása 15 mikronnál vékonyabb jelek készítésére nem alkalmas, így az újabb műsze­rek skáláinál előírt finomsági követelményeket már nem elégíti ki. A találmány alapját az a felismerés képezte, hogy vákuumrétegezett felületre vegyileg ki­választott ezüstréteg nem tapad meg, sőt ellen­kezőleg elektrosztatikus jellegű taszítóerők lép­nek fel a felület és az ezüstréteg között. A találmány szerinti eljárásnál átlátszó hor­dozófelületre a készítendő jelek helyére nagy fényáteresztőképességű igen vékony fémréteget viszünk fel, majd vegyi úton történő ezüstözés­sel a hordozónak a jeleken kívüli felületét át­látszatlanná tesszük, végül az egész felületet 154173

Next

/
Thumbnails
Contents