154134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triazinszármazékok előállítására
5 mópaszták és hasonló készítmények. A falfestékek és fedőfestékek, pl. fehérje tartalmú színezék-kötőanyagot tartalmazó típusok is az új vegyületekkel adalékolva kártevők elszaporodásától megvédhetők. Ezenkívül a vegyületek a fa konzerválására is alkalmazhatók. Az új vegyületeket rostok és textíliák konzerváló és fertőtlenítő kikészítése során is felhasználhatjuk, amikoris a vegyületeket természetes vagy szintetikus rostokra visszük fel és az így kezelt termékek káros (beleértve patogén) organizmusok, pl. gombák és baktériumok ellen védőhatással rendelkeznek. A találmány szerinti vegyületek hozzáadását a textíliák egyéb adalékanyagokkal, pl. színezék vagy nyomópasztákkal, apreturákkal stb. való kezelése előtt, kezelése közben vagy kezelése után elvégezhetjük. Az így kezelt textíliák a mikroorganizmusok által kiváltott izzadságszag fellépése ellen is védelmet nyújtanak. Az új vegyületeket a cellulóz- és papíriparban is alkalmazhatjuk konzerválószerként, többek között a papírgyártásra használt berendezések mikroorganizmusok okozta nyálka képződésének védelmére. Ha a találmány szerinti vegyületeket mosó-, ill. felületaktívszerekkel együtt mosó- és tisztítószerekben kombináltan használjuk fel, akkor kiváló bakteriad, ül. fungicid hatást érhetünk el. A megjelölt általános képletű vegyületek pl. szappanokba is beadagolhatok, vagy pedig szappanmentes, mosó-, ül. felületaktívszerekkel kombinálhatók, vagy szappanokkal és szappanmentes mosóaktív anyagokkal együtt kerülhetnek alkalmazásra, amikoris ezen anyag-kombinációkban az új vegyületek antimikróbás hatékonysága teljes mértékben megmarad. A találmány szerinti vegyületeket tartalmazó tisztítószereket mind az iparban, mind a háztartásokban, valamint az élelmiszeriparban, pl. a tejiparban, sörfőzőiparban és vágóhidakon is alkalmazhatjuk tisztításra és fertőtlenítésre. Az orvosi gyakorlatban használt készítmények alkotószereiként is a találmány szerinti vegyületek felhasználást nyerhetnek. A találmány szerinti vegyületek hatékonysága műanyagok konzerváló és fertőtlenítő kikészítése során is hasznosítható. Lágyítószerek használata esetén előnyösnek mutatkozott, hogy ha az antimikróbás adalékot a lágyítószerben oldott, ül. diszpergált állapotban adjuk a műanyaghoz, ügyelni kell arra azonban, hogy a hatóanyagok műanyagban való egyenletes eloszlatása a lehető legteljesebb mértékben megtörténjen. Az antimikróbás tulajdonságokkal rendelkező műanyagokból minden fajta olyan használati tárgyat előállíthatunk, amelyeknél a legkülönbözőbb csírák, mint pl. baktériumok és gombák elleni hatékonyság kívánatos, így pl. lábszőnyegeknél, fürdőszobafüggönyöknél, ülőalkalmatosságoknál, uszodák lábrácsainál, falburkolatoknál stb. A megfelelő viasz és padlófényesítő szerekben való bekeveréssel fertőtlea nítő hatású padlóviaszokat, ül. bútorápolószereket állíthatunk elő. Az antimikróbás hatóanyagoknak a védendő 5 textüanyagokra való felhordását legkülönbözőbb módszerekkel végezhetjük, pl. a textilanyagokat a fenti vegyületeket hatóanyagként tartalmazó oldatokkal vagy. szuszpenziókkal impregnáljuk vagy bepermetezzük. Az alkalmazási 10 céltól függően a kezelésre használt folyadékok hatóanyagtartalma 1—30 g hatóanyag lehet literenként. A szintetikus vagy természetes eredetű textilanyagokat általában 0,1—3,0%-os hatóanyag-15 tartalom esetén gomba- és baktériumfertőzéssel szemben védettnek tekinthetjük. A felsorolt hatóanyagokat más segédanyagokkal pl. kikészítőszerekkel, gyűrtelenítőszerekkel stb. együtt is alkalmazhatjuk. 20 A találmány szerinti hatóanyagok kártevőirtószerekben való felhasználása úgy történhet, hogy a hatóanyagokhoz adalékanyagokat, mint pl. hordozóanyagot, oldószert, hígító-, diszpergáló-, nedvesítő- vagy tapadástfokozó-szereket 25 stb. adagolunk, ezenkívül a készítmények más kártevőirtószert is tartalmazhatnak. A következő példákban a részek mindig súlyrészt jelentenek, feltéve, ha más jelölés feltüntetve nincsen. SO 1. példa: 48,0 rész 2-p-toluü-4,6-diklór-l,3,5-triazint 500 térfogatrész dioxánban és 30 rész vízben oldunk. 35 Ehhez az oldathoz keverés közben 100 térfogatrész dioxánban képzett 29,0 rész 8-hidroxi-kinolin oldatát adjuk. 50—60 C°-on az oldat keverékbe 110 rész 1,82 n nátriumhidroxid-oldatot csepegtetünk, míg a pH-érték 7 fölé 40 nem emelkedik. A pH-érték beállítása után a reakciókeveréket 2000 rész jeges vízre öntjük és a képződő szuszpenziót még 1 óra hosszat keverjük. A kapott (VII) képletű vegyületet 500 rész vízzel utánmossuk, majd szárítjuk. A hozam kb. 45 66 rész. Metilénklorid-metanol-elegyből való átkristályosítás után színtelen kristályokat nyerünk, amelyek olvadáspontja 193—195 C°. Analízis <C19 H 13 ON 4 Cl). 50 Számított: C: 65,43%, H: 3,76%, N: 16,06%. • Talált: C: 65,28%, H: 3,88%, N: 16,19%. 2. példa: 55 13,0 rész 2-i(4'-klórfenü)-4,6-diklór-J.,3,5-triazint és 7,3 rész 8-hidroxikinolint 120 rész diklórbenzolban oldunk. Az oldathoz keverés közben 10 C°-on 7,4 rész vízmentes alumíniumkloridot adagolunk. A reakciókeveréket 20 óra 60 hosszat 40 C-ra melegítjük fel, végül pedig 1000 rész jeges vízre öntjük. A vizes fázis leválasztása és a diklórbenzolos oldat vizes mosása után az oldószert vízgőzzel lehajtjuk. A maradékot leszűrjük és szárítjuk. A hozam kb. 65 13 rész. A metilénklorid-petroléter-elegyből két-3
