154133. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cikloheptadiének előállítására

154133 8 ilyen sókká alakítjuk át, a sókat elkülönítjük és ezekből a bázisokat' ismét felszabadítjuk. A találmány szerinti új vegyületek, mint szabad bázisok és a sókká alakított vegyületek közötti szoros rokonság folytán mindaz, ämit e leírásban a szabad bázisokról mondunk, értelem- és célszerűen adott esetben a megfelelő sókra is értendő. A találmány kiterjed az eljárás oly kiviteli módjaira is, amelyek során valamely, az eljárás bármely lépésében közbenső termékként nyerhető vegyületből indulunk ki és csak a végtermékig még hátralevő eljárási lépéseket folytatjuk le, vagy amelyek esetében a kiindulóanyagot az adott reakciókörülmények között hozzuk létre vagy pedig a reagáló anyagokat sóik alakjában alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárás kiindulóanyagaiként előnyösen oly vegyületeket alkalmazhatunk, amelyekből a fentebbiek során különösen előnyöseknek mondott vegyületekhez juthatunk. A kiindulóanyagokként felhasználásra kerülő 5,10-metanodibenzo{a,d] [ 1,4] ciklohept adiének, amelyek a 11-helyzetben egy lehasítható gyököt és egy, a ill-helyzetű szénatomhoz egyszerű kötéssel kapcsolódó, aminocsoporttal helyettesített alifás szénhidrogéngyököt tartalmaznak, pl. oly módon állíthatók elő, hogy valamely 11-oxo-5,10-metanodibenzo[a,d] [1,4]cikloheptadiént valamely A—Z—MgX0 általános képletű szerves fémvegyülettel —• ahol A aminocsoportot, Z alifás szénhidrogéngyököt, X0

pedig halogénatomot képvisel — hozunk reakcióba. Az ehhez szükséges ll-oxo-5,10-metanodibenzo[a,d][l,4]heptadiének szintén új vegyületek. Azt találtuk, hogy ezek a ll-oxo-5,10-metanO-dibenzo[a,d][l,4]ciklopentadiének oly módon állíthatók elő, hogy valamely megfelelő 9,10-dihidro-9,;10-etano-antraeént, amely a 11-helyzetben szulfoniloxicsoportot tartalmaz, szolvolízisnek vetünk alá és adott esetben az így kapott vegyületet hidrolizáljuk és a keletkezett 11--hidroxi^5,l 0-metanodibenzo{a,d] [1,4] cikloheptadiént a megfelelő 11-oxo-vegyületté oxidáljuk. E vegyületekben szulfoniloxicsoportként különösen alkil- vagy arilszulfonsavakkal észterezett hidroxilcsoportok, mint a benzolszulfoniloxi-, p-toluolszulfoniloxi- vagy p-brómbenzolszulfoniloxi^csoport szerepelhetnek. Ha ezt a szolvolízist vízben vagy vizes szerves oldószerben, mint vizes acetonban, vizes rövidszénláncú alkanolokban, pl. vizes metanolban vagy etanolban hajtjuk végre, akkor közvetlenül a 11-hidroxi-vegyületeket kapjuk. Előnyösen semleges vagy gyengén bázisos közegben, célszerűen felemelt hőmérsékleten dolgozunk. Ha viszont vízmentes szolvolizáló oldószerekben, pl. rövidszénláncú alkánkarbonsavakban, mint hangyasavban vagy ecetsavban szolvolizálunk, akkor előbb a megfelelő 11-alkanoiloxi-vegyületeket kapjuk, amelyeket azután önmagában ismert módon hidrolizálhatunk a megfelelő 11-hidroxi-vegyületté. Előnyösen az illető karbonsav valamely sójának, pl. alkálifém-, mint nát-5 rium- vagy káliumsójának a jelenlétében, felemelt hőmérsékleten dolgozhatunk. A 11-hidroxi-csoport 11-oxo-csoporttá való oxidálását önmagában ismert módon, pl. Oppenauer-módszere szerint, vagy a szokásos oxidáló-10 szerekkel, mint réz!(II)-sókkal, mangándioxiddal, elsősorban pedig a hatvegyértékű króm vegyületeivel, mint nátriumdikromáttar vagy különösen króm(VI)-oxiddal végezhetjük. Az oxidációs reakció lefolytatása a szokásos módon történhet. 15 Ha a kapott terméket sztereoizomérek elegye alakjában kapjuk, az egyes sztereoizoméreket a szokásos módon, fizikai tulajdonságaik különbségei alapján, pl. frakcionált kristályosítás vagy adszorpció, eluálás és kristályosítás útján 20 választhatjuk szét. A találmány szerinti eljárás egyéb kiindulóanyagai ismert vegyületek, vagy amennyiben újak, önmagukban ismert módszerekkel, pl. az említett 11-hidroxi- vagy ll~oxo-5,10-metano-25 dibenzofa,d][l,4]cikloheptadiénekből állíthatók elő. Az olyan vegyületek, amelyek egy vagy több aszimmetrikus szénatomot tartalmaznak, racemátelegyek, tiszta racemátok vagy optikai anti-30 podusok alakjában nyerhetők. A racemátelegyek alkotórészeik fizikai-kémiai különbségei alapján ismert módon választhatók szét a sztereoizomér (diasztereomér) tiszta racemátokká, pl. kromatográfiai elválasztás és/vagy 35 frakcionált kristályosítás útján. A racem kiindulóanyagok, ill. végtermékek ugyancsak ismert módszerekkel, pl. az alábbi módon választhatók szét az optikai antipodusokra: 40 A racem bázisokat valamely erre alkalmas közömbös oldószerben oldjuk, a bázist valamely optikailag aktív savval reagáltatva sóvá alakítjuk és az így kapott diasztereomér sókat pl. különböző mértékű oldhatóságuk alapján szét-45 választjuk, majd a szétválasztott sókból alkalikus szerek segítségével felszabadítjuk a találmány szerinti új bázisok optikai antipodusait. Optikailag aktív savként a fenti eljáráshoz különösen a borkősav, dio-toluilborkősav, alma-50 sav, mandulasav, kámforszulfonsav vagy kinasav D- és L-alakjai használhatók. A szétválasztás pl. oly módon is lefolytatható, hogy a kapott tiszta racemátot valamely optikailag aktív oldószerből átkristályosítjuk. 55 A találmány szerinti eljárással kapott új vegyületek gyakorlati felhasználása pl. gyógyszerkészítmények alakjában történhet; ezek a készítmények a bázist szabad állapotban vagy 60 adott esetben só alakjában, valamely enterális vagy parenterális beadásra alkalmas, szerves vagy szervetlen, szilárd vagy folyékony gyógyszerészeti vivőanyaggal elegyítve tartalmazhatják. Ilyen vivőanyagként a hatóanyaggal nem 65 reagáló anyagok, mint víz, zselatin, tejcukor, 4