154104. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló magnezitkróm- sé krómmagnezit-téglák előállítására

5 mennyiségekben adagolunk — durvaszemcsés alakban használjuk, ahol a szintermagnezitnek legfeljebb 10%-a 0,12 mm-nél kisebb szemcseméretű. Az adott esetben hozzáadott szintermagnezit mésztartalma szintén 0,5—2,5%, előnyösen 0,8—1,5% legyen, ill. olyan összetétellel rendelkezzen, hogy a téglákban az SiG>2-tartalom ne haladja meg az 5,5%-ot. •A találmány szerinti téglák legalább 30% magnéziából és legfeljebb 70%, előnyösen 60% alatti mennyiségű krómércből, ill. króm-oxid-tartalmú anyagokból épülnek fel. Egyaránt felhasználhatók kiégetett és kiégetetlen állapotban. Kiégetett téglák esetében a téglák égetése a szokásos, kb. 1500 C° nagyságrendű hőmérsékleteken és ennél magasabb hőmérsékleteken történik. Magasabb égetési hőmérsékletek, pl. 1700 C° körüli hőmérsékletek nem eredményezik a téglák tulajdonságainak említésre méltó javulását és ennek következtében nincs gyakorlati értékük. Itt említhetjük meg, hogy a találmány szerinti eljárás néhány ismérve önmagában már ismert. Ilyen vonatkozásban a következőket adhatjuk elő: Krómmagnezit-téglák előállítására szolgáló egyik ismert eljárás esetében először őrölt krómércet elegyítenek finom eloszlású magnézium-vegyülettel, amely égetéskor magnéziát szolgáltat, így brucittal, magnezittel, kausztikus magnéziával vagy egyéb természetes vagy szintetikus magnézium-vegyületekkel, az elegyet brikettekké préselik és a kapott briketteket 1650—1930 C° hőmérsékleten szinterelik; az ilyen módon kapott szinteranyagot részben szemcsézik, részben finoman megőrlik, és a durvább és a finomabb részecskék meghatározott elegyét téglákká alakítják és azután ezeket égetik ki (:2 060 697 sz. amerikai szabadalmi leírás). Ennél az eljárásnál 9,5—10,0% kovasavat tartalmazó krómércet olyan mennyiségű magnézium-vegyülettel elegyítve használnak, hogy egyrészt az égéskor képződött MgO elegendő legyen ahhoz, hogy a krómérc alacsonyan olvadó részének legalább egy jelentős részét átalakítsa forszteritté, másrészt a képződött MgO ne idézze elő a krómérc kromit-spinelljének elbomlását. A magnézium-vegyületek ilyen mennyiségeiként olyan mennyiségek jönnek számításba, amelyek az elegyben legalább 11,5% MgO-t és legfeljebb 25% MgO-t adnak. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, amikor a krómérc az említett 9,5—10,0% mennyiségű kovasavat tartalmazza, pl. 25% kovasavmentes magnezit hozzáadásakor magában a szinteranyagban még mindig 7%-nál több kovasav van jelen. Ez jelentős különbség a találmány szerinti eljáráshoz viszonyítva, és egy további eltérés abban áll, hogy ennek az ismert eljárásnak a feltalálója nem ismerte fel, hogy a szinteranyag előállításához arra van szükség, hogy a krómércnek legalább 65%-a 0,12 mm-nél nagyobb szemcsemérettel legyen jelen és a magnezitnek, ill. a magnézium-oxidot szolgáltató anya-6 goknak 0,12 mm-nél kisebb szemcsemérettel kell rendelkezniük. Ennek az eljárásnak egy változata abban áll, hegy az említett magnézium-vegyületek helyett 5 periklász-anyagot, vagyis egy már kiégetett, magnézium-oxidot tartalmazó anyagot használnak (2 028 018 sz. és 2 037 600 sz. amerikai szabadalmi leírások, valamint 676 006 sz. német szabadalmi leírás). 10 Leírtak továbbá eljárást szemcsés szinteranyag előállítására, előnyösen szokásos égetési hőmérsékleteken nem szinterelhető magnéziából, ill. magnezitből is, krómérc együttes felhasználásával; ez az eljárás lényegileg abban áll, hogy 15 a finom eloszlású állapotban levő magnéziát, ill. a magnezitet a teljes mennyiségre számítva kb. 15—50% krómérccel helyettesítik, mimellett az elegy kovasav-tartalmát az izzított állapotra vonatkoztatva 3—10%-ra, az FeO-tartalmat 20 12%-nál kisebb értékre, és a mész-tartalmat 3%-nál kisebb értékre állítjuk be, és ezt az elegyet szemcsézett alakban oxidáló lángban szinterelik. (750 654 sz. német szabadalmi leírás). Kiindulási anyagokként kausztikus izzított 25 magnezitet vagy izzított mesterséges magnéziát használhatnak, és a krómércet a nyers elegyben részben vagy teljesen helyettesíteni lehet természetes vagy mesterséges eredetű egyéb, króm-spinellben gazdag anyagokkal, pl. salakokkal. £0 Az égetést 1600 C° és e fölötti hőmérsékleteken kell végezni. Ennek az eljárásnak előfeltétele, hogy a kiindulási anyagok finom eloszlásúak legyenek, ahol a 0,2 mm-es szemcsenagyságot kielégítőnek tekintik, és bizonyos esetekben, 35 amikor csupán részleges átalakulást kívánnak elérni, az egyik vagy másik komponenst adott esetben valamivel durvább állapotban alkalmazzák. Ennél az eljárásnál hiányzik az a felismerés, hogy magnézium-oxidot szolgáltató és krómoxidot tartalmazó anyagok elegyeiből tég-40 Iák nyeréséhez szükséges, hogy a szinteranyag előállításakor legalább 1700 C° égetési hőmérsékleteket alkalmazzunk, a króm-oxid-tartalmú anyagoknak legalább 65%-át 0,12 mm-nél na-45 gyobb szemcsenagysággal használjuk, ezzel szemben a magnézium-oxidot szolgáltató anyagokat 0,12 mm-nél kisebb szemcsenagysággal adagoljuk és a szinteranyag kovasav-tartalmát minden körülmények között legfeljebb 5,5%-ra, 50 a mész-kovasav-arányt pedig legfeljebb 0,6-ra állítsuk be. Magnézia és kromit elegyeiből téglák előállítására szolgáló másik ismert eljárás esetében 0,5 mm-nél nagyobb és 0,4 mm-nél kisebb 5_ szemcseméretű kromitból és 0,25 mm-nél kisebb szemcseméretű, magnézium-oxidot szolgáltató anyagból, így tengervíz-magnéziából, pl. 70 : 30 vagy 50 :50 kromit-magnézia aránnyal elegyet állítanak elő, amelyet brikettekké ala-60 kítanak, majd kb. 1300 C°-tól legfeljebb 1500 C°-ig terjedő hőmérsékleten kiégetnek. A kapott' szinteranyagot szemcsézik és őrlik és téglákká alakítják, amelyeket legalább 1500 C°-on kiégetnek (873 765 sz. angol szabadalmi leírás). 65 Ennek megfelelően ennél az eljárásnál a szinter-3