154083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás racémalfa-hidroxi-béta-béta-dimetil-gamma butirolakton-elegy optikai antipódokra történő szétbontására
7 154083 dehidroabietilaminsó) leszűrjük és a csapadék főtömegéhez adjuk. A szürletet 20 ml tömény kénsavvá! megsavanyítjuk, szobahőmérsékleten 1 'órán át állni hagyjuk, majd Kutscher—Steudel készülékben 300 ml éterrel 'extraháljuk. A D-(—)-pantoiaktont tartalmazó extraktot nátriumszulffát felett szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, s végül az ecetsav eltávolítása végett forgó bepárlőban kétszer, 50—50 ml toluollal bepároljuk. A termiek 3)2,9 g nyers D^(—)-pantoiakton; («)24D = —47° i(;l%, vízben). A nyers laktont; tisztítás céljából 50 ml izopropiléterből átkristályosítjuk, mikoris 29,4 g (87,7%) tiszta D-i(—)-.pantolaktont kapunk, <«)25 D ='-—51,7° (3%, vízben). 3. példa: 300 mines, keverővel, visszafolyató hűtővel és csepegtető tölcsérrel ellátott négynyakú lombikban 13,0 g D,L-pan:tolakitont (0,10 mól) 52 ml 2 n nátriuimihidroxiddal elegyítünk, és az oldatot 20 percen át 65—70 C°-on melegítjük. A lúg feleslegét 1 n sósavval pH 8,5-re visszatitráljuk és az oldathoz 17,5 g (0,057 mól) 1^, 4a/?-dimetil-l«-amino-7-izopropil-l,2,3,4,4a,9,-10,10ia«-oktaihidro-fenanitrén-hidrioklorid (o. p.: 280—»85 C°, («)23D = +48°, [3%, metanolban]; dehidroabietan-1-amin • HCl) 20 ml etanolban és 70 ml vízben készült szuszpenzióját adjuk. A reakcióelegyet szolbahőmérsékleten 10 percen át keverjük, majd az L-(—)-H,y-dihidroxi-/?,/>'-dimetil-vajsavas dehidreabietan-l-amm sót (o. p.: 157—159 C°) leszűrjük és vízzel gondosan mossuk. Az egyesített szürletet 50 ml-re bepároljuk, a kiváló csapadékot leszűrjük és a csapadék korlábban izolált főtömegéhez adjuk. A szürletet 3,5 ml tömény kénsavval megsavanyít jufc (pH = 1), szobahőmérsékleten 1 órán át állni hagyjuk, majd Kutscher—Steudel extrakiciós késizülékben éterrel egy éjjelen át extraháljuk. Az éteres oldatot nátriumsziulfát felett szárítjuk, szűrjük és gőzfürdőn bepároljuk. A maradék 7,3 g nyers D-(—)-pantolakton; <«)220 = kb. ^315° (1%, vízben, pontosabb érték zavarosodás miatt nehezen határozható meg). A nyers laktont izopropiléterből kétszer átkrisitályosítjük. A nyert termék 5,0 g tiszta lakton, (87%), («)M D = —52° (3%, vízben). A rezolváló ágensként felhasznált dehidrcabietan-1-amin-hidroklorid az ismert dehidroabietan-1-aminból sósavas kezeléssel állítható elő. A dehidroabietan-1-amin a dehidroabietinsavból ismert módon készíthető. Az alábbiakban a két «/Hdihidroxi-^-dimetil-vajsa'vas dtehidroabietan-1-amin diasztereomer só fizikai állandóit ismertetjük: D-( + )-a,y-diihidroxi-i?,^-dimetil-vajsavas dehidroabietan-1-aminsó: 220 C°-on szublimál, (°025 D = +51° (3%, metanolban); vízoldhatóság: 1 g/230 ml víz 20 C°-on. L-Í(—)-a,y-dihidroxi-^/-dimetil-vajsavas dehidroabietan-l-aminsó: o. p.: 157—159 C°; (a ) 2/, D — +25° (3%, metanolban) vízoldhatóság: 1 g/500 ml víz 20 C°-on. 4. példa: 200 ml-es, keverővel, visszafolyató hűtővel és csepegtető tölcsérrel ellátott, négynyakú lombikban 2,61 g i(0,0'20 mól) D,L-pantolaktont 10 ml 2 n nátriumhidroxiddal ,és 10 ml vízzel elegyítünk és 20 percen áít 70 C°-on melegítünk. A képződött nátriumsóhoz 75 C°-on 3,76 g (0,011 miól) Iß, 4a^-dÍMietil-la-aminometil-7a--izopropil-l,2,3,4,4a,4bff,5,6,7^,9,10,l 10a«-d'0detoahi'dno-fenantrén-4hidiroklorid' (dihidroabietil-amin-hidroklorid, o. p.: 2161—254 C°, («)2;iD == —29,0° (1%, metanolban) 65 ml víziben feliszapolt szuszpenzióját adjuk és 15 ml vízzel utánaö'blítjük. A reakcióelegyet olajfürdőn 85 C°-on (belső-hőmérséklet) 60 percen keresztül melegítjük, majd vízfürdőn szobahőmérsékletre hűtjük. A fehér, L-(—)-«,}/-dihidroxi-^,/5--dimetil-vaj savas dihidroabietilaminsóból álló (o. p.: 152—153 C°) kristálypépet leszűrjük és vízzel gondosan mossuk. Az egyesített szürletet 50 ml-re bepároljuk, a kiváló anyagot leszűrjük és a csapadék fentiekben izolált főtömegéhez adjuk. A szürletet kénsavval pH = l-re savanyítjuk és 1 órás szobahőmérsékleten való állás után Kutscher— Steudel extrakoiós berendezésben éterrel egy éjjelen át extraháljuk. Az éteres oldatot nátriumszulfát felett szárítjuk, szűrjük és gőzfürdőn bepároljuk. A maradék súlya 2 g, (a)22D = —2t6° ;(3i0/ 0 víz). Izopropiléterből történő áitkristályosítás után 1 g D-(—)-pantolaktont kapunk (85%). («)26 D = —49,5° (3% víz). A rezolváló ágensként felhasznált dihidroabietüamin-hidroklórid a megfelelő bázisból sósavas kezeléssel állítható elő. A dihidroabietilamin az ismert dihidroabdetinsavból a savkloridon, savamidon és nitrilen keresztül készíthető. A dihidroabietinsav az abietinsav részleges hidrogénezésével állítható elő. Az L-(—)-«,j;-di!hidroxi-^/-dimetil-vajsavas dihidroabietilaminsó fizikai állandói az alábbiak: o. p.: 1521—153 C°; («)23D = _2i4v5° (2% etanolban); oldhatóság: 1 g/1'6 lilter víz 20 C°-on. 5. példa: 200 ml-es, keverővel, visszafolyató hűtővel és csepegtető tölcséirrel ellátott négynyakú lombikban 3,25 g (0,025 mól) D,L-jpantolaktont 13 ml 2 n nátriumlhidroxiddal elegyítünk és 20 percen át 65—70 C°-on melegítünk. A lúg feleslegét 1 n sósavval pH 8,5-re visszatitráljuk és az oldathoz 4,67 g (0,0142 mól) Iß, 4ai?-dimietil-,l-cl -aminametil-7i^-izopiropil-l,2,3,4,4a,-4íb«,5,6,7a,'8,8a^,9,l,0,10a<'-tetradeka-fenantrén hidrokloríd (tetrahidroabaetilaminnhidroklorid, o. p.: 265—270 C°, («)26D = +13,8°, 3% víz) 20 ml vízben és 30 ml etanolban feliszapolt szuszpenzióját adjuk. A reakcióelegyet keverés 10 15 20 25 Í0 35 40 45 50 55 60 4
