154080. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibiotikum előállítására

154080 A találmány szerint termelt antibiotikumot extrakciós és abszorpciós úton lahet 'kinyerni a kultúra táptalajaiból. Kereskedelmi gyártás esetén az extrakciós módszer előnyösebb, mert nagydtabak a kinyert mennyiségek: és jobbak a hatásfokok. Az antibiotikumnak a tápoldiatból való extrahálására a, vízzel nem elegyedő poláris szerves oldószerek a legalkalmasabbak, míg a micéliumbóll törtiánő extraihálásra 1—8 szén­atomszámú alifás alkoholokat, így metanolt, etanolt, butanolt, propanolt, iziopropanolt, me­til- és etil-ceHoszolvot, vizes aoetont stb. haszr­nálhatunk, Az extrahálás egy előnyös módja ablban áll, hogy a táptalajt szűrjük, és a szü­redléfcet és a micéliumldt külön-külön extra­háljuk. A micéliumiból az antibiotikumot -bár­milyen rövidszénláncú alkohollal, így meta­nollal, etanollal, izopropanollal, vizes acetonnal, piridinnel, idimetil^formiamiididal, metil- és etil­-celloszolwal és hasonlókkal lelhet extrahálni. A szerves oldószerrel kinyert antibiotikumot •vákuumban szárazra lehet párolni, és így az antibiotikumot nyers alakiban kapjuk. Egy másik előnyös foganatosítési mód szerint az antibiotikumot adsziorbeálfcathatjuk aktívszén­nel, magnézium-alumínium'-szilikáttal és hason­lókkal. Az antibiotifcuim csupán neszben eluál­ható olyan szerves oldószerekkel, amelyekben az antibiotikum; oldható. Amikor az előnyösebbnék tartott extrakciós eljárást egymagáiban alkalmazzuk, a tápoldatot szűrjük, és a szüredéket harmadnyi .térfogatú n-butanollal extrahiáljuk. A butanolt elkülönít­jük és viákuuimlban huszad térfogatra betömé­nyítjük, majd az antibiotikumot elegyedő ol­dószer, így aceton, vagy elegyedő oldószerek, mint aceton és peftroléter elegyénök felhaszná­lásával kicsapjuk. A nyers antibiotikumot to­vábbi tisztításnak ,vetjük alá. A mieéliumot kétszer extrahálhatjuk n-butanollal, és a szü­redékkel kapcsolatban leírttal azonos eljárást alkalmaztatunk. A legelőnyösebb eljárás azon­ban abban Áll, hogy a mieéliumot metanollal vagy etanollal extraiháljuk, majd szűrjük. A metanolos vagy etanolos extraktumot csont­sziénnel kezeljük, majd az alkohol eltávolítá­sáig bepároljuk. Az antibiotikum rendszerint fehér zagyként marad vissza, többnyire kris­tályos állapotban. A nyers kristályokat szű­réssel elkülönítjük, és további tisztítás céljá­ba] átkristályosítjuk. A nyers vagy résziben megtisztított Anti­amoebin tisztítása céljából az anyagot 30—45% meleg etanolban vagy metanolban oldjuk, csontszenet adunk: hozzá, melegen szűrjük, szo­bahőmérsékletre hűtjük, és ezen a hőmérsék­leten tartjuk 4—6 órán ált, majd éjjelen át 5 C°-on állni hagyjuk. Fehér, tűalakú kris­tályok nagy tömege váük ki, amelyeket szű­rünk, vízzel alaposan mosunk, majd megszá­rítunk. Az Antiamoebin antibiotikum a következő tulajdonságokkal rendelkezik: Jelleg: Semleges polipeptid Alak és szín: Fehler, szagtalan tűnyalábok, kissé keserű 5 ízzel Olvadáspont: 219—220 C° (bomlással) Optikai aktivitás: <alfa)D25+ 10 (c, 1,02°/0 metanolban) 10 (alfa)D25+ 10 (c, 1,03%. DMF-ben) Ultraibolya abszorpciós maximumok: Végabszorpció Infravörös abszorpciós maximumok: 313210—3290 (kötött NH); 1650, 1530 (CO és 15 NH deformáció), 1078, 695 cm-1 Oldhatóság: Oldható metanolban, etanolban, butanol­ban, n-prbpanolban, izo-ptropanüllban, piri­dinben, jégecetben, dimletil-^fórmamiídban, 20 vizes, acetonban ,nedves metíl-etil-kieton­ban, valamint metil- és etil^oellloszolivban. Oldhatatlan víziben, kloroformban, éterben, petroléterben, etil-acetátban, butil-acetát­bian, acetonlban, toluollban, szén-tetraklo-25 ridban, dioxánbani, benzolban, széndiszul­fidban, metil-kloridban és etilénglikoliban. Egyéb reakciók: Negatív Fehling-próba ferrikloriddal, Be­nedíict-próba, Nolisah-próba, Sakaguehi­£0 próba, ninhidrin-, biuret- és antron-próba. Pozitív xiantoprotein-próba. A lúgos hidrolízis 1 óra eltelte után pozi­tív biuret-próbát ad. Hidrolízis 6n HCl-lel lezárt csőben 16 óra 35 alatt 11 pozitív ninhiidirin-foltot ad két­dli'menziós papírkromatogramon. Standard arninosarvaik segítségével, egy- vagy két­dimenziós papírkromatográfia útján a kö­vetkező aminosavakat identifikáltuk: pro-40 líin, alfa-amino-izovajsav, fenil-alanrni, Valin, leucin, hidroxi-prolin, lizin és glütaminsav. Elemzési eredmény: C 56,11; H 7,56; N 13,56. Az Asságnie-próba halogénre és kénre ne-45 gatív. Az Antiamoebin utraibolya és infravörös spektrumait a csatolt rajzon adjuk meg, ahol az 1. ábra az ultraibolya spektrum diagram ja; a 2. és 3. ábra kiét különböző tartomány 50 infravörös spektrumának diagramja. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi 'kiviteli példákat adljuk meg. 1. példa: 55 Antiamoebin előállítáisa Oltó táptalajt készítünk az alábbi összetétel­lel: Szójababliszt 2,0 % Glükóz 21,0 % 60 Ammónium-sztulffiát 0,3 % Nátrium-klorid 0,25% Kalcium-karbonát 0.,i6 % pH 6,5—7 50 liter táptalajt sterilizálunk 30 percen ke-65 resztül, és 28 C°-ra való lehűlése utián beolt-3

Next

/
Thumbnails
Contents