154040. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenotiazinszármazékok előállítására
17 154040 18 a benzolszulfonáttá. A kapott anlitikailag tiszta 3-metilszulfmü-10-[2-í(piperidil-2)-etil-l]-fenotiazinbezilát olvadáspontja 142—144°, és azonos az 1. példa szerint előállított sóval. 3. példa: 3-Etilszulfinil-10-[2-(piperidil-2)-etil-l]-fenotiazin a) 3-Etilmerkapto-l 0-acetil-fenotiazin 100 g 3-etilmerkapto-fenitiazint és 164 ml ecetsavanhidridet 8 óra hosszat 180°-os fürdőben visszafolyató hűtő alatt hevítünk. Bepárlás után a maradványt 350—350 ml etanolból kétszer átkristályosítjuk. A kapott tiszta 3-etilmerkapto-10-acetil-f enotiazin olvadáspontja 89—91°. b) 3-Etilszulfinil-10-acetil-fenotiazin 150 g 3-etilmerkapto-l 0-acetil-f enotiazinnak 1500 ml etanollal készült forrásban levő oldatához i / 2 óra alatt keverés közben 62,2 ml 30%-os hidrogénperoxidot csepegtetünk, majd további 5 óra hosszat forraljuk. 1000 ml víz hozzáadása után vákuumban addig pároljuk be, amíg nem távozik több etanol. A besűrített oldatot 1000 ml benzollal jól kirázzuk, és a benzolos réteget 750 ml vízzel való kimosás után bepároljuk. A kapott nyers 3-etilszulfinil-10-acetil-fenotiazint közvetlenül tovább feldolgozzuk. c) 3-Etilszulfinil-fenotiazin A kapott bepárlási maradványt 2000 ml 90%-os metanolban oldjuk, és 103 g káliumkarbonát hozzáadása után 2 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A reakciókeverék bepárlása után a maradványt 700 ml kloroformban felvesszük, és 450 ml vízzel mossuk. Ezután a kloroformos réteget káliumkarbonát fölött megszárítjuk, szűrjük, és bepároljuk. 500—500 ml etanolból való kétszeri átkristályosítás után tiszta 3-etilszulfinil-fenotiazint kapunk 165—167° olvadásponttal. d) 3-EtilszuK inil-10-[2-(piperidil-2)-etil-l]-fenotiazin 30 g 3-etilszulfinil-fenotiazin, 5,1 g finoman porított nátriumamid és 120 ml vízmentes toluol keverékét keverés közben 145°-os fürdőben visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd a forralás megszakítása nélkül V2 óra alatt hozzácsepegtetjük 19,3 g 2-(piperidil-2)-l-klóretánnak 20 ml vízmentes toluollal készült oldatát, és további 5 óra hosszat forraljuk. Lehűlés után lassan 10 ml metanolt csepegtetünk hozzá, majd a toluolos oldatot 75 ml vízzel mossuk. Ezután 250 ml 15%^os vizes borkősavcldatltal extraháljuik. A borkősávas kivonatot bétszier 50—90 ml benzollal mossuk', kib. 65 ml tömény nátronlúgot adunk hozzá fenolftialeinra lúgos reakcióig, és a íkívánt olajos bázist 150 ml benzolltal kirázzulk. A benzolos oldatot 60 ml vízzel való (kimosása után, vákuumban bepárol-5 julk. A bepárlási 'maradványként kapott nyersrbázisból 25,3 gr ot 9,83 g: benzolszulfonsavval forralás köziben 100 ml vízmentes etanolban oldunk:, majd jól lehűtjük. A kapott kristályos sónak 50'—50 mii vízmentes' etamcüfaan való kiét-10 szeri át'fcristályosítása után tiszta 3Hetilszulfinil-10-{2H(piperidi,l-2)-e, til-l]-fenotiazin-bezilátot kapunk 160—162° olvadásponttal. 4. példa: 15 3-Izopropi'lszul!finil-10-'[2-(piperidi;lr-'2)-etil-l]-ifenotiazin a) 3-Izopr opilmeirkapto-l O-aoetil-f'enotiíazin 20 100 .g S-izopropilimerkap&o-f enotiazin t és 168 ml eoefeavanhiidridet 8 óra hosszat 180°-os fürdőben, visszafolyató hűtő alatt hevítünk. Ezután a reakíciőlkieveréket bepároljuk, a maradványt 25 400 ml benzolban oldjuk, 300 mil 3 n nátronlúggal, majd kétszer 150—150 ml vízzel (mossuk, és. foepároljufc. A bepárlási maradványként kapott 3-izopropilmerkapto-lO-acatil-fenotiazint ilyen állapotban tovább feldolgozzuk. 30 b) 3-Iziopnopils!Zulfinil-l'0-.aoetil-feniot:iazin 66 g 3-izo!propi(limerk(aprbo-10-aoeti:lHfen!Otiazinnak 600 ml etanollal készült oldatába forralás 35 és keverés 'közben V2 °ra alatt 24,0 ml 36,6%-os hidrogénperoxidot csepegtetünk, majd 5 óra hosszat folytatjuk a forralást. 400 ml víz hozzád adása után addig pároljuk be, amíg nem távozik tob etanol. A bepárolt oldlatlhoz 350 ml ben-40 zolt adunk, jól .felrázzuk, és a benzolos oldatot elválasztása után 300 mi vízzel mossuk. A bepárlás után kapott nyers 3-izopropifczuMinil-lO-acetil-feniotiazint közvetlenül elszappanosítjuk. 45 c) 3-Izopropilszulfinül-f enotiazin A fenti nyers maradványt 800 ml 90%-os mer tanolban oldjuk, és 41,8 g kéliumkarbonát hozzáadása után 2 óra hosszat visszafolyató 50 hűtő alatt forraljulk. A reábciókeverék: bepárlása után a maradványt 400 ml kloroformban felvesszük, és 150 ml vízzel mossuk. A kloroformos réteget kiáli-umikarbonát fölött megszárítjuk, leszűrjük., és bepereljük. A bepáirilási 55 maradvianyt 700 ml etanolból átfcristályoisítjuk. A kapott tiszta 3-izopropilszulfinil-f enotiazin 177—179°-on bomlik. d) 3-Izopiropilszulifinil«10-'[2-'(piperidil-:2i)-etil-60 -lj-fenöitiazki A reakció* és a feldolgozást a 3 d) példában leírt módon hajtjuk végre a következő mennyiségek felhasználásával: 38,6 g S-izöpropilszulfi-65 nil-fenotiazin, 6,24 g finoman porított nátrium-9
