154035. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ergotoxin típusú alkaloidokat termelő, stabil termelőképességű anyarozstörzsek előállítására

3 154035 4 gonya-agár táptalajon alig észlelhető, mert az ilyen táptalajon a gomba megtalálja mindazt, ami a fejlődéséhez szükséges és zavartalanul nő. Ellenben, ha a gombát kevésbé kedvező táptalajra visszük, mint pl. a hüvelyesek mag­vaiból készült táptalajra, úgy a konidiumok fejlődésében és nagyságuk kialakulásában na­gyobb különbségek jelentkeznek. Ezáltal lehe­tővé válik, hogy speciális szűrőpapírral való szűréssel mintegy 30%-ban apró (2—3 mikron hosszúságú és 1,5—2 mikron átmérőjű) koni­diumokat tartalmazó spóraszuszpenziót állít­sunk elő. Ha ezt az apró konidiumokat tartal­mazó szuszpenziót használjuk fel szélesztésre, speciális, többértékű alkoholon és ásványi só­kon kívül nitrogénforrásként csak egy amino­savat, mégpedig aszparagint tartalmazó tápta­lajon, akkor a telepek nemcsak a fejlődésben mutatnak különbségeket, hanem az egyes tele­pek színe is eltérő, az okkersárgától a narancs­vörösig, vagy a rózsaszíntől a liláig, illetve kékesfeketéig terjedő színárnyalatokban. Az ilyen táptalajokon fellépő színgazdagságnak az az oka, hogy a gomba a nem adekvált viszo­nyokhoz való alkalmazkodáskor különbözőkép­pen reagál és különböző módosulatokat hoz létre, még az egy spóráiból kiinduló tiszta te­nyészet telepén belül is. Az ilyen módosulatok a szelektálás során egyrészt ismertetőjelként szerepelnek és megkönnyítik a változat min­denkori felismerését, másrészt a változatok kiszelektálása esetén csökken a tenyészet haj­lama más formák elszaporodására; a módosu­latok könnyen felismerhető volta azonnal lehe­tővé teszi a fellépő új formák felismerését és elkülönítését. E módszer nagy gyakorlati értékét az .a to­vábbi felismerésünk biztosítja, mely szerint a fenti táptalajon szélesztett telepek esetében a telep lilás színe mindenkor együtt jár a gomba ergotoxin-típusú alkaloidok jó hozammal tör­ténő stabil termelésére való hajlamával és az ergotamin-típusú alkaloidok kiesésével. A lila­színű telepek kiszelektálása és ennek az eljá­rásnak a többszöri megismétlése útján tehát ergotoxin-típusú alkaloidokat stabilan, jó ho­zammal termelő törzsekhez juthatunk. A találmány tárgya tehát oly eljárás az ergo­toxin-típusú alkaloidokat parazita módon (rozs­növényen) stabilan termelő anyarozstörzsek előállítására, amelynek során a kiinduló anya­gul szolgáló tetszőleges eredetű, szelektálatlan anyarozsot hüvelyes növények magvaiból, cél­szerűen (Pisum sativum) készült és szacharózt, valamint ásványi sókat is tartalmazó táptala­jon tenyésztünk, majd a kapott micéliumból spóraszuszpenziót készítünk, ebben a kisebb méretű {2—3 mikron hosszúságú és 1,5—2 mik­ron átmérőjű) spórák mennyiségi arányát szű­réssel megnöveljük, e spóraszuszpenzióval szé­lesztést végzünk oly táptalajra, amely szén­forrásként valamely 4—6 értékű alkoholt, elő­nyösen mannitot, nitrogénforrásként pedig asz­paragint tartalmaz, majd a keletkezett tele­pek közül a lilás színűeket kiválasztjuk és to­vább tenyésztjük. Ezt az eljárást azután addig ismételjük, míg a lila szín a szélesztéssel ka­pott minden kolónián azonosan meg nem jele­nik. 5 A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a parazita alkaloidtermelésre szánt anyarozs­törzsek laboratóriumi módszerrel történő, egy­értelműen megbízható eredményű szelektálá­sát azáltal, hogy a telepek szaprofita tenyé-10 szetben mutatott morfológiai, illetve színbeli elváltozásai alapján — amelyek általában az alkaloidtermelés mennyiségi, vagy minőségi változásával járnak együtt — módot nyújt a kívánt termelőképességű telepek gyors felisme-15 résére, anélkül, hogy mindenkor alkaloidmeg­határozást kelljen végezni. Példa: 20 Kiindulási anyagul anyarozs szerepel, mely­nek összalkaloidtartalma 0,35%, amely az ergo­toxin-csoporton kívül mintegy 30%-ban ergo­tamint is tartalmaz. Az ergotamin-tartalom nagymértékben zavarja az ergotoxin gazdasá-25 gos előállítását, miért is szükséges az ergota­mint az ergotoxint tartalmazó frakciótól költ­séges technológiával előzetesen eltávolítani. Ebből az anyarozsból a korábban szokásos félszem-analízissel kiválasztott szklerociumból 30 leojtásokat végeztünk a következő táptalajra: háztartási kristálycukor 4% sárgaborsóliszt 1% ammónium-szukcinát 1% KH2 P0 4 0,1% ca<asro3 ) 2 0,1% MgS04 —7H 2 0 0,03% KCl 0,01% agár-agár 2% csapvíz pH 5,6-ra beállítva. A leojtásokhoz ferde-agár kémcsöveket hasz­náltunk. A 4 hetes kémcsőtenyészeteknél az 45 pjtási forgács fölött a micélium posztószerűen átnőtt, kis mélyedést mutatott a kémcsőtenyé­szet többi részén vékony, sima, kissé nyálas felületű micélium képződött. Mind a micélium, mind a táptalaj világos okker színt mutatott. 50 A 90 db szklerociumból készült leojtás csak az ojtóforgács fölötti posztószerű micéliumszöve­déknél észlelhető besüppedésben mutatott ki­sebb eltéréseket. Minthogy itt különbségek nem mutatkoztak, 5 tetszés szerinti kémcsövet 55 kiválasztottunk, azokból a micéliumot steril spatulával kiemeltük és minden kémcsőnek a tartalmát külön-külön 100-as bronzszitán át­paszíroztuk steril körülmények között. Az így nyert spóraszuszpenzióban apró (2—3 mikron 60 hosszúságú és 1,5—2 mikron átmérőjű) spórák­ból százalékosan 2—3% volt jelen. Hogy az apró spórákat feldúsítsuk, az átpaszírozott spóraszuszpenziót steril vízzel átmossuk, elő­zetesen megnedvesített és sterilizált DELTA 65 fekete kereszt jelzésű szűrőpapírra. Az átcsö-2

Next

/
Thumbnails
Contents