154035. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ergotoxin típusú alkaloidokat termelő, stabil termelőképességű anyarozstörzsek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. XI. 19. Közzététel napja: 1967. III. 22. Megjelent: 1968. II. 15. (RI^289) 154035 Szabadalmi osztály: 30 h 1—8 Nemzetközi osztály: A €1 k Decimal osztályozás: Feltalálók: Dr. Békésy Miklós tud. főmunkatárs, Dr. Bittner Emil gyógyszerész; Wolf Lajos gyógyszerész, Budapest Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Budapest-" Eljárás ergotoxim típusú alkaloidokat termelő, stabil termelőképességű anyarozstörzsek előállítására Az anyarozstermesztés céljaira szolgáló anya­rozstörzsek előállításánál az eddigi gyakorlat az, hogy vadontermő anyarozsokat gyűjtenek be, az abból vett mintákat összalkaloidtarta­lomra és egyes alkaloidokra, illetve az egyes 5 alkaloidok százalékos megoszlására megvizsgál­ják. Az elemzési adatok alapján, ha a minta megfelelő, kiválasztanak egyes anyarozsszeme­ket (sclerociumokat) melyek küllemileg is elő­nyös tulajdonságokat mutatnak. A szemeket 10 megfelezik, a szemek egyik feléből újból papír­vagy rétegkromatogiráfiás lallkialioüdfmeghatiáro'­zást végeznek és ha az analízis itt is a kívánt eredményt mutatja, úgy a megmaradt szem másik feléből laboratóriumban, mikrobiológiai 15 módszerek szerint, az anyarozs szem belsejé­ből vett steril forgáccsal leoltást végeznek meg­felelő táptalajra. A leoltó forgácsból kifejlődő tenyészet spórákat (conidiumok) fejleszt, ame­lyeknek további felszaporítása után állítjuk 20 elő a termesztett anyarozs fertőzéséhez szüksé­ges fertőzőanyagot. Az ily módon készített fertőzőanyag hiá­nyossága az, hogy nem mutat kellő állandósá­got, vagyis a belőle parazita körülmények kö- 25 zött termelt anyarozs alkaloidtartalma jelen­tős minőségi és mennyiségi eltéréseket mutat és az anyarozsszemék nagysága, alakja is kü­lönböző lehet, valamint a terméshozam is na­gyon ingadozó. Szaprofita tenyésztés ecetén is 30 lényeges változásokat találunk akkor is, ha az anyarozsot megfelelő táptalajra oltjuk. Az el­változások vonatkoznak a növekedésre, a kép­zett spórák számára, a telep színére stb. A változékonyság akkor sem csökken, ha a fertőzéshez szükséges tiszta tenyészetet egy­magvú, ivaros folyamat útján nyert, asco­spórákból állítjuk elő. E nehézségeket szünteti meg a jelen talál­mány, mely laboratóriumi módszerrel lehetővé teszi, hogy egyrészt bármilyen anyarozsféleség­nek a változékonyságát visszaszorítsuk, más­részt lehetőséget ad új, mutációs jellegű elvál­tozások felismerésére és azok kitenyésztésére. Ha az anyarozs változékonyságát az elmon­dottak alapján figyelembe vesszük és főleg az egyspórás tenyészeteket tartjuk szem előtt, úgy nyilvánvaló, hogy a szóbanlevő változé­konyságot csak korlátolt mértékben lehet a külvilági tényezők különbségével magyarázni. Minthogy a sejtmaghoz kötött tulajdonságok változásai nem szoktak a szélsőségekig folya­matos átmeneteket mutatni, citoplazmás, vagy extrakromozómás öröklődésre kellett gondol­nunk, oly értelemben, hogy a sejtmaghoz kö­tött tulajdonságokat a átoplazma különböző mértékben aktiválja, vagy dezaktiválja. Azt találtuk, hogy a citoplazmához kötött tulajdonságokban beállott elváltozás egyes táp­talajokon, mint pl. maláta-agár, vagy bur-154035

Next

/
Thumbnails
Contents