154016. lajstromszámú szabadalom • Átmeneti kapcsoló sínjárművek számára, egy hagyományos és egy középütközős kapcsoló összekötésére

154016 9 10 szervekkel ellátni, amelyek révén a csuklós négyszöggel együttműködik. Ügy, amint a 15. ábra szemlélteti, a csuklós négyszög oly 53 fejrésszel van ellátva, amely lehetővé teszi a csuklós négyszög függőleges 5 irányú megtámasztását oly módon, hogy a támasz két 55 rúdból áll, amelyek az 52 csap két oldalán az 51 horog mellett helyezkednek el. Emellett ezek a rudak belső felületeiken 56 ütközőkkel vannak ellátva, amelyek meggátol- io ják, hogy az említett csap körül elfordulás jöhessen létre, amikor az 51 horog rögzített helyzetben van. Az 55 rudat mellső vége támaszt alkot és itt 57 bevágások vagy mélyedések vannak, amelyek fokozatosan, ül. lépcsőzetesen he- 15 lyezkednek el, tehát függőleges irányban egymáshoz képest eltolt helyzetűek. Az 52' csapon van még egy 58 kettős emeltyű, amelynek a horogtól távolabb levő végénél az 59 csápon 60 kapcsolórúd helyezkedik el. Ez utóbbinak 20 mellső vége a 61 csap segítségével a 63a kapcsolófejjel elfordíthatóan függ össze és ez a 60 kapcsolórúd a 69 csukló másik oldalán 62 meghosszabbítással van ellátva és lefelé elfordítható. A 62 meghosszabbítás alsó végén 63 csukló van 25 és ehhez csatlakozik a kettős 64 nyomórúd, melynek hátsó végén levő 65 csap az említett bevágások egyikébe helyezhetők. A rajz szerint a csap az 57t

bevágásban vagy mélyedésben van. S0 Aszerint, hogy a 64 nyomórúd melyik bevágásban van, a kapcsolódarab különböző 63, 63j vagy 632

magassági helyzeteket foglal el, ami megfelel a 15. ábra szerint a 61, 61! és 612 helyzeteknek. Az 57 mélyedések fenekének 35 hosszirányban létesített eltolódott helyzete megfelel a magassági irányban megkívánt eltolódásnak oly módon, hogy aszerint, hogy melyik mélyedést használjuk, az 53 kapcsolófej mindig lényegileg vízszintes irányban mozdul el. 40 Ez az eltolódás a csuklós négyszög alakváltozásakor vagy ez után jön létre, ami megfelel az ütközők hátrafelé irányuló, tehát utánengedő mozgásának. A kapcsolófej említett mozgását a rajzon a 61—61', ft^—«V és 612—61'

2

45 vonalak szemléltetik. Ezek a vonalak megfelelnek a 60 kapcsolórúd pillanatnyi helyzetének. Az egyes alkatrészeknek és főleg az 53 kapcsolófejnek magassági mérete és a 3 mélyedés 50 magassági irányban történő elhelyezése olyan, hogy a részek be-, valamint kikapcsolását lehetővé teszi és így az 54 kapcsolófejjel is létrejöhet az összeköttetés, tekintet nélkül árra, hogy ez a darab milyen magassági helyzetet foglal el, ter- 55 mészetesen a megfelelő gyakorlati határok között. Figyelembevéve azt, hogy a vonat haladása közben is keletkeznek az egyes kocsik között helyzetváltozások függőleges irányban, a béren- 60 dezést olyképp kell kialakítani, hogy ez akadálytalanul lehetővé váljék és biztosíthassuk azt, hogy a kapcsolat fennmaradjon. Ezért az 53 kapcsolófej bekapcsolása és megemelése után valamint a 64 kapcsolórúd oldása után, tehát, 65 mikor annak vége eltávozik az 57 mélyedésből, a kapcsolat létrejön és ekkor a tolórúd saját súlyánál fogva lefelé elfordul a 63 csap körül (15. és 16. ábra) vagy esetleg a 68 csap körül jön létre az elfordulás (18. és 19. ábra). A 16. és 17. ábra szerinti kivitelnél is elérhetjük ezeket az eredményeket, olyképp, hogy a változtatható hosszúság nemcsak az 55 támasznál van, amely a csuklós négyszög hátsó oldalához tartozik, hanem a csuklós 64 rúdnál is van hosszváltozási lehetőség, amennyiben ez utóbbi 67 mélyedésekkel van ellátva. Ezek a mélyedések egy 66 csappal működnek együtt, amelyek kapcsolatot létesítenek az 55 és 55' részek között. A 18. ábra szerinti megoldásnál a kapcsolóemeltyű vagy csuklós rúd hátsó végénél 68 csappal kapcsolódik, amely az 55 rudakkal merev támaszt alkot. A csuklós rúd mellső végénél 69 mélyedések vannak, amelyek a 70 csappal működnek együtt és így a 60 és 62 részeket az 53 kapcsolófej hordozza. A fentiekben leírt három kiviteli alaknál elegendő ha a 64 kapcsolórúd a nyitott helyzetből a 64 rúd mélyedéseiből eltávozik, mert a feszítőorsót használjuk kapcsolásra. A 64 rúd az 53 kapcsolófejhez képest fordul el a nem működő helyzetbe. . A 19. ábra szerinti megoldásnál a kapcsolás magasságának szabályozása a szöghelyzet beállításával történik, éspedig annál az alkatrésznél, amelyre a 64 rúd támaszkodik. E célból az 55 támasz alsó végénél 71 keresztcsapot szerelünk, amelyre a 72 emeltyű támaszkodik. Ez utóbbi két 73 és 74 ütköző között fordulhat el, a 72 rész pedig elöl 75 mélyedéssel van ellátva. Ez utóbbi, hasonlóan, mint a 15. ábránál 65 csappal kapcsolódik, amely az összekötőrúd végénél fekszik fel. Következik a fentiekből, hogy amikor a 72 részt balra elfordítjuk, az 53 kapcsolófej szintén emelkedik és ha süllyesztjük ehhez csupán a 72 részt kell jobbra elfordítani. A 72 rész a 71 csapra van erősítve és erre a célra súrlódást használunk, vagy sugárirányú mélyedésekkel (fogazással 76, 77) működő készüléket, amelyet Hirth-fogazásnak is neveznek. Ez utóbbit a 20. ábra szerint a 78 rugó terheli. E rögzítőkészülék 76 része, amely a 72 alkatrésszel egydarabban készül vagy ahhoz van rögzítve, 79 emeltyűvel lehet ellátva, amely viszont a 72 darabbal kapcsolódik a 19. ábra szerint. E célra használjuk a 80 csapot vagy pecket, a 79 emeltyű pedig lehetővé teszi, hogy a 72 rész az 55 támaszhoz képest elforduljon. Ennél a szerkezetnél üzemközben, tehát a vonat haladása folyamán nincsen szükség arra, hogy a részeket leszereljük, mert az 53 rész minden süllyedése önműködően azt eredményezi, hogy a 64 csuklórúd hátrafelé mozdul el és hasonlóképpen a 72 alkatrész jobbra fordítása a 76, 77 kapcsolat csúszása segítségével azt eredményezi, hogy az 53 rész megint emelkedik és ezzel eltávozik a 75 mélyedésből. Ezzel a 65 csap és a 64 forgóemeltyű kapcsolata megszűnik,