153971. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acél előállítására

MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1961. XII. 08. (VE—362) Ausztriai elsőbbsége: 1961. IV. 20. Közzététel napja: 1967. III. 22. Megjelent: 1968. I. 15. 153971 Szabadalmi osztály: 18 b, 5/28 Nemzetközi osztály: C 21 c, 5/28 Decimái osztályozás: 669.184 Feltalálók: Dr. Rinesch Rudolf fémkohász, Lukesch Rudolf fémkohász, Linz,. Ausztria Tulajdonos: Vereinigte Österreichische Eisen- und Stahlwerke Aktiengesellschaft cég, Linz, Ausztria Eljárás acél előállítására A találmány tárgya eljárás acél előállítására széntartalmú tűzfolyós betétinek felülről ráfúvatofct oxigénnel történő frissítésével. Ismeretesek már oxigént felülről ráfüvó eljárások. Ezek abban állanak, hogy bázisos salak jelenlétében folyékony nyersvas felületéire oxigénsugarat fúvatnak, amikor is a nyersvasban jelenlévő kiséiro elemek: a szén, a szilícium, a foszfor és a mangán kiégnek (kifrissülnek) é:> résziben a salakba kerülnek. A fejsarolt elemek égési reakciói exotermek és a felszabaduló hő- (meleg-) mennyiség az esetek többségében elegendő ahhoz;, hogy a fémfürdőt az előállított acél öntéséhez szükséges hőmérsékletre hevítse és ezen kívül meghatározott mennyiségű vashulladékot is — például 10—20%-iot — beolvasszon. Az említett fúvató eljárások! folyékony nyersvasforrást tételeznek fel, tehát egy nagyolvasztó berendezést, és az esetek túlnyomó részében ezen kívül még nyersvas keverőt is. Ezek: a berendezések drágák és nagy befektetést kívánnak meg. Gyakran felmerül olyan acélgyártó berendezés szükségessége, amelynél szilárd betétanyagotabóí, amilyenek a szilárd nyersvasbocsok és vashulladékok indulhatunk ki. De még olyankor is, amikor rendelkezésünkre áll folyékony nyersvas, szükséges lehet függetleníteni magunkat a nyersvasban levő hőhordozóktól — vagyis azoktól a kisérő ele-10 15 20 25 30 me'ktől, amelyek elégésekor hő szabadul fel, illetve lehetővé tenni nagyobb mennyiségű vashulladék adagolását, mint amennyi megfelel az említett hőhordozók mennyiségéből számított hőmérlegnek. Felmerülhet az a törekvés is, hogy a termelt acélt a frissítő folyamat végén még bizonyos ideig melegen tudjuk tartani, amire például bizonyos ötvöző elemek beötvözésénél van szükség. Már javasolták a ráfúvató eljárásnál a betétadagot szilárd nyersvasból és ugyancsak szilárd széntartalmú adalék anyagokból, például kokszból összeállítani és ezt a mesterségesen elkészített betétadagot oxigén ráfúvatásával folyósítani és azt követően frissíteni. Ez a javasolt eljárás a gyakorlatban nem volt megvalósítható, mert az olvasztáshoz nagyon nagy oxigénmennyiségre van szükség, ami az eljárást gazdaságtalanná teszi. Megállapították azt is, hogy az ismert eljárásoknál a vas nagy része elég. Végül meg kell jegyezni, hogy a szilárd betétanyag megolvasztása és frissítése ugyanabban az edényben az adagok időtartamát nagyon meghosszabbítja és ezzel a berendezés termelőképességét (kapacitását) csökkenti. A folyékony adagok felhevítésére javasolták hőhordozók járulékos adagolását a fürdőhöz, ilyen hőhordozó például a ferroszilicium vagy a ferromangán vagy hasonlók. Ezek a tüzelőanyagok azonban nagyon drágák és a hőtar-153971