153956. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenoxipropilaminszármazékok előállítására

9 6. példa: a) 1,2-epoxi-3-j(2-etiltiof enoxi)-propán 8,3 g (0,053 mól) ox-etiltiofenolhoz 20 g (0,215 mól) epiklórhidrint és 0,07 ml piperidint adunk. Az elegyet éjjelen át vízfürdőn hevít­jük. Az epiklórhidrin és a piperidin feleslegé­nek eltávolítása után a maradékot vákuum­ban desztilláljuk. Az így kapott l,2-epoxi-3--(2-etirtiofenoxi)'-propán 0,4 mm Hg-oszlop nyo­más alatt 130—133 C°-on forr. b) lH(2-etiltiofenoxi)-2-hidroxi-3-izopropil­amino-propán-hidroklorid 4,29 g (0,02 mól) l,2-epoxi-3*(2-etütiofenoxi)­-propánt 20 ml etanolban oldunk és ehhez az oldathoz 3,5 g (0,06 mól) izopropilamin 3,8 ml vízzel készített, hűtött oldatát adjuk. Az ele­gyet azután 1 óra alatt 37 C° hőmérsékletre melegítjük, majd éjjelen át 55 C° hőmérsék­leten tartjuk. A kapott oldatot vákuumban szárazra bepároljuk, majd benzollal még két­szer felvesszük és ismét szárazra pároljuk be. A maradékként kapott 5,5 g olajszerű ter­méket etilacetát és 40—60 C° forrpontú pet­roléter elegyéből átkristályosítjuk. Az így ka­pott terméket 14 ml etanolban oldjuk és ehhez az oldathoz 2,5 ml 4,2 n alkoholos sósavolda­tot és 150 ml vízmentes étert adunk. Kristályos csapadék képződik, ezt leszivatás­sal elkülönítjük és éterrel mossuk. Etanol és éter elegyéből történő átkristályosítás és légte­lenített exszikkátorban történő szárítás után 110,5—112,5 C°-on olvadó l-<2-etütiofenoxi)-2--hidroxi-3-izopropiIamÍno-propán-hidrokloridot kapunk. 7. példa: a) 3-j (2-metiltiofenoxi)-laktamid 15 g (0,12 mól) nyers (86%-os) 2,3-epoxi­-propionsavamidot 70 ml etanolban oldunk és ehhez az oldathoz 16,72 g (0,12 mól) 2-metil­-tiofenolt adunk. Az elegyhez azután hozzá­adunk egy 0,12 g fém-nátriumból és 10 ml etanolból készített nátrium-etilát oldatot és az elegyet 5 óra hosszat keverjük 55 C° hőmér­sékleten. A kapott oldatot vákuumban bepá­roljuk. Víz hozzáadása után az elegyet 50—50 ml éterrel kétszer extraháljuk. Az éter es ol­datból állás közben kikristályosodik a 3-(2-me­tiltiof enoxi)-laktamid; 2,90 g laktamidot ka­punk, amely benzolból történő átkristályosí­tás után 108,5—109,5 C°-on olvad. b) 2,2-dimetil-5-(2-metiltiofenoximetil)-oxazo­lidinon-2 2,80 g (0,012 mól) fenti módon kapott lakta­midot 40 ml acetonban oldunk és ehhez az oldathoz 0,4 g tömény sósavat adunk. Az ele­gyet éjjelen át állni hagyjuk, majd nátrium-3956 10 hídrogénkarbonáttal semlegesítjük és vákuum­ban eredeti térfogatának egyharmadára párol­juk be. A levált kristályos oxazolidinont le­szivatással elkülönítjük és vízzel mossuk. Ily 5 módon 2,11 g 2,2-djmetil-,5-j(2-metiltiofenoxi­metil)-oxazolidinon-2 terméket kapunk, amely 124,5—126 CVon olvad. c) l-j(2-metiltiofenoxi)-2-hidroxi-3-izopropil-10 amino-propán-hidroklorid 1,87 g (0,007 mól) fenti módon kapott 2,2--dimetil-5-j(2-metiltÍQfeno?iimetil)-oxazolidinon-2 50 ml éter és 10 ml tetrahidrofurán elegyével lí5 készített oldatát cseppenként hozzáadjuk 1,4 g litiumalumíniumhidrid 50 ml éterrel készített szuszpenziójához. Az elegyet 3 óra hosszat for­raljuk visszafolyató hűtő alatt. Azután a reak­ció termékeként kapott komplexet vízzel el-20 bontjuk, az elegyet szűrjük és a csapadékként kapott hidroxidokat kloroformmal mossuk. Az egyesített szüredéket bepároljuk és a mara­dékot alkoholos sósavoldat hozzáadásával hid­rokloriddá alakítjuk. Az alkoholos oldat éter-25 rel történő hígításakor a hidroklorid kikristá­lyosodik. Etanol és éter elegyéből történő két­szeri átkristályosítás után 0,55 g l^(2-metiltio­fenoxi)-2^hidroxi-3-izopropilamino-propán­-hidrokloridot kapunk, amely 124,5—127 C°-on 20 olvad és amely azonos az 1. példa b) pontjá­ban leírt eljárás termékével. B^jLbadalml igénypontok: 35 1, Eljárás a (II) általános képletnek megfe­lelő új fenoxipropilaminok — e képletben Rí 1—4 szénatomos alkilcsoportot, R2 pedig 1—12 szénatomos telített vagy telítetlen alku-, ciklo­alkil- vagy aralküesoportot képvisel — és 40 sóik előállítására, azzal jellemezve, hogy a) valamely {III) általános képletű vegyületet — e képletben Rí jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, M pedig hid-45 rogénatomot vagy alkálifématomot képvi­sel — egy i(IV) általános képletű vegyület­tel — e képletben R2 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, R3 egy Hal—CH2 —CH— vagy CH 2 ^-CH— csopor-50 | \/ OH O tot (ahol Hal halogénatpmot jelent), R 4 pe­dig hidrogénatomot vagy benzilcsoportot képvisel — reagáltatunk és a termékben 55 esetleg jelenlevő benzilcsoportot lehasítjuk, vagy b) valamely (VI) általános képletű vegyületet — e képletben Rí jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, Rs egy «0 CHa—CH, Hal—CH2 —CH— vagy R 6 OOC— \/ , I O OH —CH— csoportot (ahol Hal halogénatomot 65 OH 5

Next

/
Thumbnails
Contents