153950. lajstromszámú szabadalom • Kistérfogatsúlyú ipari robbanóanyagok és eljárás előállításukra

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1965. VIII. 09. (NI—89) Közzététel napja: 1967. III. 22. Megjelent: 1968. I. 15. 153950 Szabadalmi osztály: 78 c Nemzetközi osztály: C 06 b Decimái osztályozás: Feltalálók: Gyuricza László oki. vegyészmérnök, 12,5%, Fűzfőgyártelep, Juhász Nagy Béla oki. vegyészmérnök, 12,5%, Fűzfőgyártelep, Kiss József oki. vegyészmérnök, 25%, Tatabánya, Német László oki. vegyészmérnök, 25%, Tatabánya, Novotny Ottó vegyésztechnikus 12,5%, Fűzfőgyártelep, Pálffy Zoltán vegyésztechnikus, 12,5%, Fűzfőgyártelep Tulajdonos: Nitrokémia Ipartelepek, Fűzfőgyártelep Kistérfogatsúlyú ipari robbanóanyagok és eljárás előállításukra 1 A 'találmány tárgya kistérfogatsúlyú ipari robbanóanyagokra és ezek előállítására vonatkozik. A, kistérfogatsúlyú ipari robbanóanyagok az ipari robbanóanyagok különleges csoportjába 5 tartoznak. Az ipari robbanóanyagókat kőzetjövesztésre ismeretes módon por-, vagy plasztikus formában alkalmazzák. A kistérfogatsúlyú robbanóanyagok kőzetjö- 10 vesztésnél való szerepe abban áll, hogy kőzetkímélési célra (pl. darabos szénjövesztés) használhatók, továbbá lehetősiéget biztosítanak a robbantólyukban való egyenletes robbanóanyag elosztásra is. (Ércbányászat). 15 A szénbányászatban — főiként tiszta szenek jövesztésónél — azzal a kedvezőtlen jelenséggel kell számolni, hogy a felhasznált robbanóanyag a fúrólyukba való batöltés során viszony- 20 lag kis területen nagy energiát koncentrál. Ilymódon a robbanóanyag detonációja alkalmából a robbanóanyag töltéssűrűsége és brizanciája folytán az utóhatás érvényesül. A robbanóanyag töltéssűrűségének csökkentésére megkí- 25 sereitek azt, hogy a fúrólyukba csak kevés robbanóanyagot töltsenek be. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy a szabad felület és a robbanóanyaggal töltött rész között nagy kőzetmennyiség foglal -helyet, amelynek 30 kitermelését a robbanóanyag nem képes elvégezni. Az ércbányászatban olyan robbantási módszert is alkalmaznak, hogy a fúrólyukba töltött robbanóanyagoit nem fojtják le és így védik az elaprózódástól a kőzetet. Ilyen módszer azonban nem mindig alkalmazható. A technika adott állása mellett kőzetjövesztő robbantásokat általaiban ammondmamittal végzik. Az ammondimamitból detonáció folyamán nagy mennyiségű gáz képződik, emellett azonbaxL a robbanóanyagban rejlő energiának csak kis részét lehet- a kőzetjövesztésire hasznosítani. A kistérfogatsúlyú ipari robbanóanyagok felhasználásával a fenti hátrányokat elvileg ki lehet küszöbölni. Belátható ugyanis az, hogy ha k őzeit jövesztésnél pl. ugyanazt a robbanási energiát kívánják alkalmazni, mint az ismert nagy térfogatsúlyú robbanóanyagoknál, akkor a térfogatsúly csökkentésével a fúrólyukban mintegy másfélszeres felületen lehet az energiát elosztani, így a robbanásnál fellépő ütőhatás kisebb mértékű, tehát a jövesztett kőzet elaprózódása is csökken. Poralakú ipari robbanóanyagokkal végzett munkálatoknál azzal a jelenséggel is számolni kell, hogy a szomszédos fúrólyukakba töltött robbanóanyag töltényeket a szolbanforgó lyuk robbantása során kialakuló kőzetnyomás annyi-153950