153950. lajstromszámú szabadalom • Kistérfogatsúlyú ipari robbanóanyagok és eljárás előállításukra

3 ra összetötmörítlheti, hogy a tökéletes iniciálás már nem valósítható meg. Ez a jelenség főként ott lép fel, ahol az egyes egymáshoz viszonylag közel eső fúrólyukak iniciálása, hosszú késleltetéssel történik. A szomszédos fúrólyukba töltött robbanóanyag tömörítéséit azért nehéz meggátolni, mivel a poralakú robbanóanyagokat általában optimális tölbeitsűrűséggiel hozzák forgalomba és. így tömöri tésiük robbanó technikai tulajdonságaik csökkenése vagy elvesztése nélkül csak nagyon szűk határok között lehetséges. Az: ipari gyakorlatban számos bizonyíték van arra, hogy a poralafcú robbanóanyagoknál rendkívül gyorsan bekövetkezik az agyompréselődési állapot. A kisitérfogatsúlyú robbanóanyagok ismert előállítása során lazítcanyagfcént különféle természetes és mesterséges eredetű, nagy széntartalmú anyagokat, pl. a tőzeget, falisztett, zabpelyhet, gáz — kormot stb. használtak fel. Az ismert laziítóanyago'k térfogatsúlya .azonban még mindig nem elég alacsony érték ahhoz, hogy bekeverésükkel az ipari robbanóanyagok súlyát kívánt mértékben csökkenteni lehetne. A lazítáanyagok bekeverésének határt szab az a körülmény is, hogy nagyobb mennyiségű lazítóanyag felhasználásakor a robbanóanyag detonációjánál a láncreakció megszakad, így a robbanóanyag eredeti szerepét nem képes betölteni. Az isimertté vált lazítáanyagok továbbá nem tekinthetők stabil anyagoknak, laza eloszlásuknál és szerkezetüknél fogva fokozott nedvszívóképességgel rendelkeznek, térfogatsúlyúk sem állandó. A lazítóanyagkoból levegőnedvesség behatására savas vagy lúgos jellegű anyagok szabadulhatnak fel, amelyek a robbanóanyagok komponenseinek stabilitását, illetve tárolhatóságát veszélyeztetik. Az ismert lazítáanyagok végül a robbanóanyag detonációja során a primer égési folyamatban nem mindig kedvezően vesznek részt, mivel összetételük eltérő a robbanóanyag komponensek összetételétől. További hátrányt jellent az, ihoigy az ipari robbanóanyag előállításánál az optimális töltetsűrűség' előírt követelményeit a változó vagy ingadozó térfogatsúlyú lazitóanyagokkal nem lehet biztosítani. Megoldandó műszaki feladatot képez tehát olyan ipari robbanóanyagoknál alkalmazható lazítáanyagok, illetve térfogatsúly csökkentő anyagok felkutatása, amelyek segítségével az ipari robbanóanyagok tárfogatsúlya 1,0 térfogatsúly érték alá csökkenthetők, továbbá amelyek stabil, állandó térfogatsúllyal előállíthatók, összetételük pedig a robbanóanyagkomponensekhez hasonló. A találmány szerinti kistérfogatsúlyú ipari robbanóanyagokra az jellemző, hogy ezek a szokásos robbanóanyag komponensek mint oxigénhordozó, brizáns, és éghető anyag súlyára számítva 2—15 súly%, 10—50 kg/m3

térfogat-4 súlyú, a robbanóanyagkomponensekikel összeférő egy-, vagy többfajta műanyaghabot tartalmaznak. Műanyaghabként karbamid-formaldehyd, po>-5 •listáról és poliuretán műanyagot alkalmazunk. A találmány szerinti kis térfogatsúlyú robbanóanyagok, oxigénhordozóként célszerűen ammóniumnitrátot vagy káliumnitrátoit, brizáns komponensként trinitrotoluolt, nitropentát, hexo-10 gént, nitroiglicerint, vagy nitroglikolt, éghető anyagként pedig gázkormot, vagy alumíniumpelyhet stb. tartalmazhatnak. A műanyaghabokat a találmány szerinti robbanóanyag keverékekbe előnyösen 0,2 mm alat-15 ti szemcseméretfoen dolgozzuk be. A hab műanyagok aprítását nyírássál való aprítással végezzük. A műanyaghafookat tartalmazó kis térfogatsúlyú ipari robbanóanyagok előállítására az jel-20 lemző, hogy a. a robbanóanyagokat képező komponenseket mint oxigénhordozót, brizáns-, és éghető anyagokat ismert módon őrölünk és a komponensek keverékébe a szilárd és aprított műanyaghabot 25 alkalmas berendezésben eloszlatjuk, mi mellett az egyes komponensek szemcseméretét őrléssel, vagy aprítással 0,2 mm alatti szemesefinomságra állítjuk be, vagy b. a szilárd szuperbrizáns anyagot az alkal-ZQ mázott műgyanta oldatbEin feloldjuk vagy a finomszemcsés szilárd brizáns anyagot a műgyanta; és a babosító anyagrendszierben eloszlatjuk, majd a műgyantát szokott módon kikeményítjük, a megszilárdult kemény habot őröl£5 jüik és a többi robbanóanyagkomponens aprított keverékéhez adagoljuk, vagy c. a csökkent vízoldhatóságúvá átalakított oxigénhordozót a műgyanta ós habosítóanyag rendszeriben eloszlatjuk, majd a műgyantát .szo-40 kott módon kikeményítjük, a megszilárdult kemény habot őröljük és a többi robbanóanyag komponens aprított keverékéhez adagoljuk, vagy d. a szilárd brizáns komponenst és az oxigén-45 hordozót a. műgyanta és habosítóanyag rendszerben, együttesen eloszlatjuk, majd a, műgyantát szokott módon kikeményítjük, a. megszilárdult kemény habot őröljük, végül az ismert módon az egyneműsített robbanó-50 anyagkomponenseket töltényezzük. (Töltényekké átalakítjuk.) A találmány szerinti eljárás továbbfejlesztett kiviteli változata abban áll, hogy a szilárd brizáns komponenst, az oxigénhordozóit és az 55 éghető anyagot a műgyanta és a haibosítóanyag rendszerben együttesen eloszlatjuk, majd a műgyanta kikeményítését a végterméktől megkívánt formában, illetve tölténymórebben folytatjuk le. 60 A robbanáanyagikomponensek szemcseméretét célszerűen úgy választjuk meg, hogy a műanyaghab adott pórusainál kisebb méretűek legyenek. A rabbanóianyagbomponensek egyeneműsíté-65 sét Koller járaton, golyósmaflomban, vagy víz« 2